Ezrek törnék fel naponta a német rendszereket

Publikálás dátuma
2014.11.19. 20:28
Forrás: Thinkstock
Naponta több ezer támadás éri a német kormányzat informatikai rendszereit, és egyre gyakrabban észlelhető külföldi titkosszolgálatok irányából érkező behatolási kísérlet - figyelmeztet a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV).

Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke egy berlini informatikai biztonsági tanácskozáson tartott előadásában elmondta, hogy naponta átlagosan 3 ezer támadást regisztrálnak, és ezek túlnyomó többsége ugyan ártalmatlan, de aggodalomra ad okot az a naponta átlagosan öt behatolási kísérlet, amelyek külföldi hírszerző szervezeteknek, köztük az orosz és a kínai titkosszolgálatoknak tulajdoníthatók.

Ezek a támadások annyira kifinomultak, hogy a BfV, és még a szövetségi informatikai biztonsági hivatal (BSI) szakértői is igen nehezen tudják kiszűrni, és az is előfordul, hogy csak utólag veszik észre a behatolást - mondta a német belső elhárítás vezetője szerdai sajtóbeszámolók szerint. 

A külföldi szolgálatok érdeklődése különösen a jelentős nemzetközi találkozók, például a G20 csoport csúcsértekezlete előtti időszakban élénk. Ilyenkor számos próbálkozás történik - mondta Maassen, jellemző példának nevezve, hogy kormánytagok vagy kiemelt tanácsadók e-mailfiókjába pdf-formátumú csatolmányokkal ellátott fertőzött levelek érkeznek, látszólag valamely külföldi ország kormánya mellett dolgozó tanácsadóktól.

A BfV elnöke hozzátette, hogy Berlin az utóbbi időszakban "a politikai kémkedés európai fővárosa" lett. A külföldi hírszerzőket egyebek között a német külpolitika, a védelmi-, haderőfejlesztési politika és a gazdaságpolitika érdekli - mondta Hans-Georg Maassen.

Szerző

Ukrán válság - Steinmeier szerint nincs esély a gyors rendezésre

Frank-Walter Steinmeier a lengyel külügyminiszterrel, Grzegorz Schetynával folytatott szerdai berlini megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jelenlegi helyzet "nagyon távol van" attól, hogy a konfliktus enyhüléséről lehessen beszélni, a politikai rendezés lehetőségétől pedig "még távolabb".

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi moszkvai megbeszéléséről elmondta, hogy csak "két-három hét múlva látható majd, hogy lesz-e valamilyen következménye" a találkozónak.

A német diplomácia vezetője eredetileg azért utazott Moszkvába, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyaljon, és végül az orosz fél kezdeményezésére Putyinnal is megbeszélést folytatott. A több mint egyórás megbeszélésről a szerdai tájékoztatón elmondta, hogy az "nyílt és komoly" volt. Az ukrán válság megítélésében továbbra is "alapvető nézetkülönbségek" mutatkoznak - tette hozzá Steinmeier.

Ugyanakkor nem szabad "temetni" a fegyvernyugvásról rendelkező szeptemberi minszki megállapodást - hangsúlyozta a német külügyminiszter, megismételve azt a Moszkvában tett kijelentését, hogy a konfliktus további kiéleződésének megakadályozása céljából a harcoló felek szétválasztása és egy demarkációs vonal kijelölése a legfontosabb.

Angela Merkel német kancellár a hét végén többórás négyszemközti beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, és hétfőn az eddiginél jóval hevesebben bírálta az orosz elnököt egy beszédében. Egyebek között hangsúlyozta, hogy "a történelemből tudjuk, nem szabad túlságosan békülékenynek lenni". Figyelmeztetett, hogy az ukrajnai válság átterjedhet más országokra, és utalt arra, hogy a Balkán több államában erősödik az orosz befolyás.

Több német lap felhívta a figyelmet arra, hogy a konzervatív kancellár beszéde után alig néhány órával a szociáldemokrata külügyminiszter egy nyilatkozatában fontosnak nevezte, hogy a nyilvános beszédek "ne torlaszolják el a konfliktus enyhítéséhez való hozzájárulás lehetőségeit".

Szerdán, Steinmeier moszkvai útja után a Handelsblatt című üzleti lap és a Spiegel Online hírportál is felvetette: ez a "kétszólamúság" a német Oroszország-politikában valószínűleg nem azt jelzi, hogy repedés keletkezett a nagykoalícióban, hanem talán arról lehet szó, hogy Merkel és Steinmeier - akik a 2005-2009-es ciklusban is együtt dolgoztak a kancellári, illetve külügyminiszteri pozíciót betöltve - új taktikával próbálkozik, amelynek jegyében a "jó rendőr-rossz rendőr" munkamegosztást alkalmazzák.

Szerző

Ukrán válság - Steinmeier szerint nincs esély a gyors rendezésre

Frank-Walter Steinmeier a lengyel külügyminiszterrel, Grzegorz Schetynával folytatott szerdai berlini megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jelenlegi helyzet "nagyon távol van" attól, hogy a konfliktus enyhüléséről lehessen beszélni, a politikai rendezés lehetőségétől pedig "még távolabb".

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi moszkvai megbeszéléséről elmondta, hogy csak "két-három hét múlva látható majd, hogy lesz-e valamilyen következménye" a találkozónak.

A német diplomácia vezetője eredetileg azért utazott Moszkvába, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyaljon, és végül az orosz fél kezdeményezésére Putyinnal is megbeszélést folytatott. A több mint egyórás megbeszélésről a szerdai tájékoztatón elmondta, hogy az "nyílt és komoly" volt. Az ukrán válság megítélésében továbbra is "alapvető nézetkülönbségek" mutatkoznak - tette hozzá Steinmeier.

Ugyanakkor nem szabad "temetni" a fegyvernyugvásról rendelkező szeptemberi minszki megállapodást - hangsúlyozta a német külügyminiszter, megismételve azt a Moszkvában tett kijelentését, hogy a konfliktus további kiéleződésének megakadályozása céljából a harcoló felek szétválasztása és egy demarkációs vonal kijelölése a legfontosabb.

Angela Merkel német kancellár a hét végén többórás négyszemközti beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, és hétfőn az eddiginél jóval hevesebben bírálta az orosz elnököt egy beszédében. Egyebek között hangsúlyozta, hogy "a történelemből tudjuk, nem szabad túlságosan békülékenynek lenni". Figyelmeztetett, hogy az ukrajnai válság átterjedhet más országokra, és utalt arra, hogy a Balkán több államában erősödik az orosz befolyás.

Több német lap felhívta a figyelmet arra, hogy a konzervatív kancellár beszéde után alig néhány órával a szociáldemokrata külügyminiszter egy nyilatkozatában fontosnak nevezte, hogy a nyilvános beszédek "ne torlaszolják el a konfliktus enyhítéséhez való hozzájárulás lehetőségeit".

Szerdán, Steinmeier moszkvai útja után a Handelsblatt című üzleti lap és a Spiegel Online hírportál is felvetette: ez a "kétszólamúság" a német Oroszország-politikában valószínűleg nem azt jelzi, hogy repedés keletkezett a nagykoalícióban, hanem talán arról lehet szó, hogy Merkel és Steinmeier - akik a 2005-2009-es ciklusban is együtt dolgoztak a kancellári, illetve külügyminiszteri pozíciót betöltve - új taktikával próbálkozik, amelynek jegyében a "jó rendőr-rossz rendőr" munkamegosztást alkalmazzák.

Szerző