Előfizetés

Bíróság elé állítanák Észak-Korea vezetőjét

Az ENSZ megtette az első lépést azért, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnál (ICC) emberiesség elleni bűntettek miatt induljon eljárás Észak-Korea ellen.

Az ENSZ Közgyűlés emberi jogi ügyekben illetékes bizottsága határozatban kérte fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát, fontolja meg a phenjani vezetők bíróság elé állítását.

Szankciókat is követelnek azok ellen, akik emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el. A határozatról az ENSZ közgyűlése egészének is szavaznia kell.

Az előterjesztést 111-en szavazták meg. 55-en tartózkodtak, 19-en pedig ellene voksoltak. Figyelemreméltó, hogy Kína és Oroszország is nemmel voksolt.

Ez ugyanis azt jelzi, hiába utalják a kérdést a Biztonsági Tanács elé, a világszervezet legfőbb grémiuma akkor sem fogadja el a két ország várható vétója miatt.

A dokumentum alapja az ENSZ vizsgálóbizottságának februári jelentése volt, amelyben számos észak-koreai bűncselekményt tártak fel. Egyebek mellett rámutattak, éheztetik, kínozzák a rabokat.

Phenjan számára hatalmas diplomáciai vereség lenne, ha a közgyűlés is elfogadná a jelentést. Az ország ugyanis az utóbbi hónapban mindent elkövetett, hogy az emberi jogi bizottság ne indítványozza az észak-koreai vezetés elleni eljárást.

Phenjan egyebek mellett az atomkísérletek felújításával fenyegetett, s „szörnyű” következményeket helyezett kilátásba Európa számára.

Ugyanakkor békülékenységet színlelő lépésekkel is próbálkozott, Phenjanba hívták Marzuki Darusmant, az ENSZ rendkívüli megbízottját azzal a feltétellel, hogy állítsák le az ország elleni eljárást.

A jelentéstevő Michael Kirby kijelentette, „igazságosságot akarunk a legsúlyosabb bűncselekmények kapcsán, képviseljük az észak-koreaiak jogait” – hangoztatta Kirby, aki oldalak ezrein írta le teljes részletességgel az észak-koreai rémtetteket.

Forró tavaszt ígérnek a kormánynak a gazdák

Újabb vihart kavart a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) legutóbbi fölbérlet-pályázati döntése. Az előző körben nyertesek közül többen visszaadtak Zsáka határában 50, Berettyóújfalunál 230 hektár legelőt. A helyiek szerint a bihari részen a 3 ezer hektárral "túlnyerték" magukat a sokak szerint egy bizonyos, Fidesz-közeli körhöz tartozó pályázók, ezért mondtak le ezekről a területekről. Azt a kérdést is feltették, ha valaki teljesítette a feltételeket, szakmailag és a vállalt állatlétszámban megfelelt az előírásoknak, miért mond le a 230 hektárért járó évi 23 millió, és az 50 hektárért felvehető 5 millió forintos területalapú támogatást "termelő" legelőkről?

Az előző pályázatokon vesztes helyi állattartók közül négyen polgárjogi társaságot alakítottak, s így pályáztak újra. Rajtuk kívül egy fiatal helyi gazda is indult, aki szarvasmarhákat tart. Most sem nyert egyikük sem egyetlen négyzetmétert sem. A berettyóújfalui helyi gazda, Mavranyi Zsigmond, a szomszédos mezőpeterdi Búj Gyula, valamint a szintén helyi, minősített fiatal gazda Rezes Gergely a felesége, Rezesné Harasztosi Vanda szintén fiatal gazda társasága azonban hiába felelt meg a követelményeknek. Helyettük a 230 hektárt elnyerte egy derecskei, egy körösszegapáti - mindkét település 15-20 kilométerre van Berettyóújfalutól -, valamint egy fővárosi illetőségű személy, aki állítólag egy lakatlan bakonszegi házba jelentkezett be, hogy jogosult legyen pályázni. A zsákai 50 hektár egykori bérlője is hiába pályázott újra, az 1000 juha legelő nélkül maradt. A bírálók helyette egy budapesti emberrel társult gátőrt alkalmasabbnak találtak.

A fiataloknak kötelező volt bevállalni juhokat, őshonos cigája fajtát is beállítottak, de hiába - fakadt ki a Népszavának Rezes Gábor agrármérnök, Gergely édesapja. A szakember hozzátette, a négy vesztesnek 1200-1500 anyajuha van. Ezek vagy éhen döglenek tavaszig, vagy törvényt szegve a gazdák tovább legeltetik a jószágot a régi legelőiken.

Az agrármérnök azt is felháborítónak tartja, hogy a szaktárca akarja kivizsgálni a saját pályázataival kapcsolatos botrányokat. Azt sem érti, az agrárkamara miért hallgat ebben az ügyben is, miért nem tesz semmit a tagjaiért. Rezes Gábor a hortobágyi ügyben Áder János államfőhöz is fordult, és mint mondta, megkezdik a Parlament előtti Kossuth térre egy jelentős számú traktoros tiltakozó megmozdulás szervezését. Az ország egész területéről várják majd a becsapott és az elégedetlen gazdákat.

Forró tavaszt ígérnek a kormánynak a gazdák

Újabb vihart kavart a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) legutóbbi fölbérlet-pályázati döntése. Az előző körben nyertesek közül többen visszaadtak Zsáka határában 50, Berettyóújfalunál 230 hektár legelőt. A helyiek szerint a bihari részen a 3 ezer hektárral "túlnyerték" magukat a sokak szerint egy bizonyos, Fidesz-közeli körhöz tartozó pályázók, ezért mondtak le ezekről a területekről. Azt a kérdést is feltették, ha valaki teljesítette a feltételeket, szakmailag és a vállalt állatlétszámban megfelelt az előírásoknak, miért mond le a 230 hektárért járó évi 23 millió, és az 50 hektárért felvehető 5 millió forintos területalapú támogatást "termelő" legelőkről?

Az előző pályázatokon vesztes helyi állattartók közül négyen polgárjogi társaságot alakítottak, s így pályáztak újra. Rajtuk kívül egy fiatal helyi gazda is indult, aki szarvasmarhákat tart. Most sem nyert egyikük sem egyetlen négyzetmétert sem. A berettyóújfalui helyi gazda, Mavranyi Zsigmond, a szomszédos mezőpeterdi Búj Gyula, valamint a szintén helyi, minősített fiatal gazda Rezes Gergely a felesége, Rezesné Harasztosi Vanda szintén fiatal gazda társasága azonban hiába felelt meg a követelményeknek. Helyettük a 230 hektárt elnyerte egy derecskei, egy körösszegapáti - mindkét település 15-20 kilométerre van Berettyóújfalutól -, valamint egy fővárosi illetőségű személy, aki állítólag egy lakatlan bakonszegi házba jelentkezett be, hogy jogosult legyen pályázni. A zsákai 50 hektár egykori bérlője is hiába pályázott újra, az 1000 juha legelő nélkül maradt. A bírálók helyette egy budapesti emberrel társult gátőrt alkalmasabbnak találtak.

A fiataloknak kötelező volt bevállalni juhokat, őshonos cigája fajtát is beállítottak, de hiába - fakadt ki a Népszavának Rezes Gábor agrármérnök, Gergely édesapja. A szakember hozzátette, a négy vesztesnek 1200-1500 anyajuha van. Ezek vagy éhen döglenek tavaszig, vagy törvényt szegve a gazdák tovább legeltetik a jószágot a régi legelőiken.

Az agrármérnök azt is felháborítónak tartja, hogy a szaktárca akarja kivizsgálni a saját pályázataival kapcsolatos botrányokat. Azt sem érti, az agrárkamara miért hallgat ebben az ügyben is, miért nem tesz semmit a tagjaiért. Rezes Gábor a hortobágyi ügyben Áder János államfőhöz is fordult, és mint mondta, megkezdik a Parlament előtti Kossuth térre egy jelentős számú traktoros tiltakozó megmozdulás szervezését. Az ország egész területéről várják majd a becsapott és az elégedetlen gazdákat.