Előfizetés

Kiderült, mi buktatta meg az asszír birodalmat

Publikálás dátuma
2014.11.17. 21:05
Illusztráció: Thinkstock
A túlnépesedés és a szárazság vezetett az asszír birodalom bukásához - állítják amerikai és török kutatók, akik a Climatic Change folyóiratban tették közzé vizsgálataik eredményét.

Asszíria az ókori világ katonai nagyhatalma volt, amely óriási szerepet játszott az egész közel-keleti térség történelmének alakulásában. A legkorábbi források a Kr.e. 3. évezred közepén tettek először említést Asszíriáról, amely Kr.e. 612-ig létezett független államként - olvasható az EurekAlert hírportálon. 

Adam Schneider, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem antropológusa és Selim Adali, az isztambuli Koc Egyetem kutatója egy agyagtábla szövegének megfejtése után kezdett vizsgálódni. A levelet egy udvari asztrológus írta, aki Kr.e. 657-ben arról tudósította a királyt, hogy "nem volt termés, nem volt mit aratni". A paleoklimatológiai vizsgálatok tanúsága szerint nem egyszeri természetes csapásról volt szó, a mai Irak északi részét és Szíria területét sok éven át sújtotta a szárazság a Kr.e. 7. században.

A helyzetet súlyosbította a túlnépesedés, különösen drámai volt a helyzet az olyan megapoliszokban, mint a birodalom fővárosában, Ninivében, amelyek feltartóztathatatlanul növekedtek Szín-ahhé-eríba király Kr.e. 704 és 681 közötti uralkodása idején. Asszíria folyamatosan gyengült, lakossága lázongott, trónviszály, polgárháború sújtotta az országot, majd Kr.e. 612-ben a babilóniaiak és a médek elfoglalták és lerombolták Ninivét. A birodalom sosem éledt újjá. 

"Ismereteink szerint ez az első tanulmány, amely felveti, hogy az éghajlatváltozás, elsősorban a szárazság okozta az asszír birodalom bukását. Nem állítjuk, hogy éhhalál végzett az asszírokkal, csupán arra mutatunk rá, hogy a szárazság és a túlnépesedés kihatott a gazdaságra és destabilizálta a politikai rendszert. A folyamat eljutott egy olyan pontig, amikor a birodalom már képtelen volt megbirkózni a belső lázadásokkal és a külső támadásokkal" - magyarázta Adam Schneider, a tanulmány vezető szerzője.

Kissé gyengült a forint estére

Publikálás dátuma
2014.11.17. 20:55
Forrás: Thinkstock
A dollárral szemben érezhetőbben, a többi fő nemzetközi devizával szemben csak minimálisan gyengült a forint árfolyama hétfőn a bankközi devizapiacon.

Az euró árfolyama hétfő reggel hétkor 306,31 forint volt, hétfő este hétkor 306,51 forint. A dollár jegyzése a reggeli 244,14 forintról estére 246,19 forintra nőtt.

A svájci frankért reggel 254,96 forintot kellett adni, este 255,11 forintot. A japán jen jegyzése 2,1118 forintról 2,1134 forintra változott. Az euró árfolyama hétfő este 1,2449 dollár volt, az euró napi szinten 0,57 százalékot gyengült a dollárral szemben.

Kissé gyengült a forint estére

Publikálás dátuma
2014.11.17. 20:55
Forrás: Thinkstock
A dollárral szemben érezhetőbben, a többi fő nemzetközi devizával szemben csak minimálisan gyengült a forint árfolyama hétfőn a bankközi devizapiacon.

Az euró árfolyama hétfő reggel hétkor 306,31 forint volt, hétfő este hétkor 306,51 forint. A dollár jegyzése a reggeli 244,14 forintról estére 246,19 forintra nőtt.

A svájci frankért reggel 254,96 forintot kellett adni, este 255,11 forintot. A japán jen jegyzése 2,1118 forintról 2,1134 forintra változott. Az euró árfolyama hétfő este 1,2449 dollár volt, az euró napi szinten 0,57 százalékot gyengült a dollárral szemben.