Előfizetés

Magyar-magyar csata Szlovákiában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.11.14. 06:34

Szlovákiában szombaton ismét a szavazóurnákhoz járulhatnak a választók. A helyi önkormányzatok összetételéről és az új polgármesterek személyéről dönthetnek. Pozsonyban a Smer várhatóan kisebbségbe kerül, több, túlnyomórészt magyarlakta településen pedig nagy csata várható a Híd és az MKP között.

Jól emlékezhetünk még az éppen egy éve megrendezett szlovák megyei választásra. Európai szintű botrányt keltett, hogy Besztercebánya megye elnökének a neonáci nézeteiről ismert Marián Kotlebát választották meg.

A filmsztár exminiszter

Milan Knazkót akár filmsztárnak is nevezhetjük, hiszen ma is sikerrel vetítik mozijait Szlovákiában és Csehországban egyaránt. A színészkedéssel Csehszlovákia felbomlása után sem hagyott fel teljesen, 2007-ben például egy horrorfilmben vállalt rövid epizódszerepet. Orosz maffiózót alakított.

Már a bársonyos forradalom alatt is gyújtó hangú beszédeket mondott a tömeg előtt, s a független Szlovákia megalakulása után még inkább politika felé irányult figyelme.

1993-1998 között parlamenti képviselő, 1998-ban pedig Mikulás Dzurinda kormányában kulturális tárcavezető lett. Indult az idei elnökválasztáson, amelyen a 14 jelölt közül a 4. helyet szerezte meg.

Kotleba azóta a szlovák belpolitika - egyelőre csak - csendes őrültje lett. Legutóbb augusztus végén hallatott magáról, amikor a megyeházán hatalmas „Stop NATO” transzparenst helyezett el.

Októberben pedig több megyei képviselő kezdeményezett eljárást vele szemben feltételezett pénzügyi visszaélések, hűtlen kezelés miatt.

A megyei választás nem egyenértékű az önkormányzatival. Az országban ugyanis kétszintű az önkormányzati modell: egymás mellett létezik a megyei és a helyi szint.

A szombati voksoláson a képviselő-testületekről, a helyi polgármesterekről születik döntés. Pozsonyban és Kassán a kerületi polgármesterek személyéről is

határoznak. Mivel – mint a pozsonyi Új Szó összeállításában megjegyzi – a polgármestereket közvetlenül választják meg, függetlenek is a képviselő-testületektől, nem tartoznak beszámolási kötelezettséggel e grémiumok tagjainak.

Az eltelt 25 év alatt az önkormányzatok több jogkört kaptak meg az államtól, helyi szinten dönthetnek például az infrastruktúrát érintő beruházásokról, s az önkormányzatok feladata az óvodák, általános iskolák fenntartása.

A polgármestert akkor sem válthatja le a képviselő-testület, ha az többségében más politikai színezetű. Erre csak helyi népszavazás révén van lehetőség.

Az önkormányzati választásra nem költöttek túl sokat a pártok, a hivatalos kampányidőszak csak két és fél hétig tartott.

Igaz, az egyes jelöltek nem szívesen hozták nyilvánosságra, mennyit is költöttek valójában erre a célra. Szlovákiában ugyan a választási törvény rendelkezik arról, hogy a jelölteknek el kell számolniuk költségeikkel, a jogszabály azonban csak 2015 júliusában lép életbe.

Mint a Sme pozsonyi napilap közölte, a civil szervezetek hetven jelöltet kértek fel arra, tegyék közzé a kampányra szánt kiadásaikat, ám mindössze 12-en adtak pozitív választ, köztük a Jobboldali Koalíció pozsonyi polgármesterjelöltje, Milan Knazko.

A legnagyobb jelentősége természetesen épp a fővárosi polgármester-választásnak van. A kormányzó Smer elveszítheti Pozsonyt. Milan Knazko mögé ugyanis már szinte a teljes jobboldali ellenzék felsorakozott, beleértve a kezdettől fogva őt támogató Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH), a Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniót (SDKÚ), a Novát, a Hálót (Siet), valamint a Bugár Béla által fémjelzett Hidat.

Eredetileg egyébként a néhány hónapja alakult Háló, amely azóta a második helyen áll (jelentősen leszakadva) a Smer mögött a közvélemény-kutatásokban, önálló jelöltet indított a pozsonyi önkormányzati tisztségért Tatiana Kratochvílová személyében, s kiállt mellette a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), az SDKÚ, sőt, a Híd is, miután azonban Knazko bejelentette indulását, az eddigi pályafutása során elsősorban a pozsonyi közlekedés javításával foglalkozó Kratochvílovát visszaléptették.

Az érintett igen nehezen nyugodott bele a döntésbe. Kifejtette, más értékeket képvisel, mint Knazko. „A szabályok értelmében vissza lehetett léptetni engem a beleegyezésem nélkül is. Azért indultam, mert azt akartam, hogy a dolgok jobban menjenek ebben a városban” – jelentette ki a SITA hírügynökség közlése szerint

Knazko legnagyobb ellenfele a hivatalban lévő smeres polgármester, Milan Ftácnik lesz. Egy még október 22-én nyilvánosságra hozott felmérés szerint, amelyet az MVK ügynökség végzett, Knazkóra voksolna 34,4 százalék, Ftácnikra pedig 33 százalék.

Amikor azonban a közvélemény-kutatást végezték, még nem léptették vissza Kratochvílovát, aki akkor hét százalékon állt. Sok voksot vehet el Knazkótól Ivo Nesrovnal, akire októberben 17 százalék voksolt volna.

Egyesek szerint utóbbi a Smer „trójai falova”, feltéve persze, ha az utolsó pillanatban nem lép vissza. A függetlenként induló Nesrovnal plakátjai komoly fejtörést okoztak a fővárosiaknak.

„Milanék 25 évig nem adták meg, én majd megadom” – szólt rejtélyes üzenete, de hogy pontosan mit várt volna el Ftácnikéktól, ez nem derült ki. Pozsonyban meglehetősen mocskos kampány zajlott, számos egymás lejáratását célzó röplapot osztogattak.

Ami a magyar többségű településeket illeti, finoman fogalmazva ezúttal sem lehet a Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nagy egymásra borulásáról beszélni. Igaz, helyi szinten van azért példa választási együttműködésre, például Érsekújvárban, illetve Komáromban.

Ez utóbbi településen a helyi MKP elnöke, Czíria Attila indul a városvezetői tisztségért. Somorján viszont nagy csatára lehet számítani a két (részben) magyar gyökerű párt között, itt a 19 képviselő testületi helyre 43-an pályáznak. Igaz, a jelenlegi MKP-s polgármester, Bárdos Gábor ellen senki sem indul.

Mélyül a mexikói válság

Publikálás dátuma
2014.11.14. 06:32

Mexikóban továbbra is rendkívül feszült a helyzet a 43 diák eltűnése és meggyilkolása miatt. Többszáz tüntető megrohamozta a helyi parlament épületét Guerrero szövetségi államban, s felgyújtották az üléstermet.

A helyi törvényhozás épp nem ülésezett. A megmozdulás mintegy félezer résztvevője a parlament könyvtárában is randalírozott, súlyos károk keletkeztek az épületben. Több gépkocsit is felgyújtottak.

Előzőleg feldühödött tanárok hatoltak be a regionális oktatási minisztérium épületébe. A centrum előtt a radikális Ceteg nevű szakszervezet aktivistái bútorokat és dokumentumokat égettek el.

Kedden mintegy 2000 diák és tanár kövekkel és petárdákkal támadta meg a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) regionális székházát Chilpancingóban, az állam központjában.

Előző nap több órán keresztül tartották megszállva Acapulco nemzetközi repülőterét. Más szövetségi államokban is feszült a helyzet.

Veracruzban tüntetők sportolók egy csoportját támadták meg, akik a közép-amerikai játékok fáklyáját vitték. „Nem akarunk sporteseményt, az igazságot akarjuk” – hangoztatták a tüntetők.

Az emberek elsősorban a hatóságokra dühösek, mert úgy vélik, csekély hajlandóságot mutatnak arra, hogy részletesen kiderítsék, mi történt a Guerrero államban elrabolt 43 diákkal, akik a helyi polgármester feleségének beszédét akarták megzavarni, s a rendőrség adta át őket a helyi drogcsempész szervezetnek még szeptember végén.

Múlt hétvégén a Guerreros Unidos elfogott tagjai bevallották, hogy megölték a fiatalokat és elégették holttesteiket.

A nyomozók szerint nagyon kicsi az esély arra, hogy sikerüljön azonosítani a teljesen elszenesedett emberi maradványokat. Csak néhány csontdarab van vizsgálható állapotban – közölte Jesus Murillo Karam főügyész.

A maradványokat szerdán indították útnak Ausztria felé, a további vizsgálatokat az innsbrucki egyetem szakértői végzik majd el. DNS-teszt révén próbálják megállapítani, hogy valóban az elraboltak földi maradványairól van-e szó.

Előzőleg argentin törvényszéki orvosszakértők egy csoportja vizsgált meg különféle helyszínekről, hat tömegsírból származó 39 testmaradványt, ám azok egyikét sem tudták a 43 tanítóképzős diákhoz kötni.

Az argentin patológusokat a diákok családjai kérték fel független szakértőként. Felipe de la Cruz, az eltűnt diákok szüleinek szóvivője közölte, megkettőzik az erőfeszítéseket az igazság felderítésére.

Az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága (CIDH) ugyancsak felajánlotta segítségét a maradványok azonosításához.

A gerillák múlt heti vallomása után több mexikói városban elszabadult a pokol, hiszen fény derült arra, hogy a helyi vezetés, a korrupt rendőrök és a Guerreros Unidos drogbanda tagjai összejátszanak egymással.

A mexikói főügyészség szemtanúk beszámolói alapján rekonstruálta a történteket. Eszerint a diákokat valószínűleg szeptember 26-án éjjel gyilkolták meg.

A fiatalok összetűztek az igualai rendőrséggel, akik átadták a fiúkat a helyi bűnszervezetnek. A drogcsempészek kamionnal szállították Cocula szeméttelepére, mintegy 30 kilométerre onnan, ahol az incidens történt.

A beszámolók szerint a fiúkat fejbe lőtték, s a holttesteket egymásra hordva felgyújtották, 14 órán át égették, majd a maradványokat a folyóba dobták.

A gyilkosságra a parancsot Iguala város polgármestere, José Luis Abarca és felesége, a drogmaffiához kötődő családból származó María de los Ángeles Pineda adta ki. A házaspár elmenekült, Mexikóváros külterületén bújkáltak, ott fogták el őket. Iguala rendőrfőnökét még mindig körözik.

A botrány kínosan érinti a mexikói köztársasági elnököt, Enrique Pena Nietót is, miután kevesen hiszik el a helyi hatóságok hivatalos verzióját a történtekről, s úgy vélik, a mexikói kormányzat korántsem tett meg mindent a szörnyű bűntény felderítésére.

Pena Nieto a válság ellenére elutazott Pekingbe, az APEC csúcstalálkozójára, de végül kénytelen volt lerövidíteni külföldi útját.

Az államfőt személyesen is bírálat érte, mivel kiderült, luxusvillát építtet feleségének, egy kínai-mexikói konzorciumnak kiadott 3,7 milliárd dolláros megrendelést hirtelen visszavonták és tendert írtak ki az építkezésre.

.

Loptak Kheopsz piramisából

Publikálás dátuma
2014.11.14. 06:31

Három német és hat egyiptomi állampolgárt egyenként öt évre ítéltek el Egyiptomban, mert régészeti leleteket loptak a Gízai nagypiramisból (az ókor hét csodájának egyike), majd külföldre csempészték azokat.

A gízai büntetőbíróság elrendelte Záhi Havvász volt műemlékvédelmi miniszter vizsgálatát is az üggyel kapcsolatban.

A német régészek azt próbálták bebizonyítani, hogy a Kheopsz piramis nem a fáraó uralkodása alatt épült, ezért 2013-ban ellopták Kheopsz pajzsának egy részét.

Az egyiptomi elítéltek között van három régész, két őr, és egy utazási iroda tulajdonosa. A német vádlottakat távollétükben ítélték el, az egyiptomiaknak viszont le kell ülniük büntetésüket. A leleteket a német hatóságok korábban visszaszolgáltatták Egyiptomnak.

Dominique Görlitz chemnitzi természettudós és Stefan Erdmann kutató 2013 áprilisában tért vissza Németországba Egyiptomból, ahol elmondásuk szerint mintákat vettek a piramisból, majd átadták azokat a drezdai Fresenius Intézet laboratóriumának.

Volt engedélyük arra, hogy belépjenek a piramisba, de arra nem, hogy mintát is vegyenek. Erdmann közölte, hogy a leletek vizsgálata után eredményeiket meg akarják osztani a nyilvánossággal.