Zavargások Mexikóban - Nehéz azonosítani a lemészárolt diákok tetemeit

Publikálás dátuma
2014.11.10. 06:38
A szörnyű gyilkosságok megrendelői: María de los Ángeles Pineda és férje, José Luis Abarca polgármester FORRÁS: FACEBOOK
Zavargások törtek ki Mexikóvárosban, miután a mexikói Guerreros Unidos nevű bűnszövetkezet tagjai beismerték, ők gyilkoltak meg több mint negyven fiatalt jó egy hónappal ezelőtt Mexikó délnyugati részén. A tüntetők megpróbálták megrohamozni a mexikóvárosi nemzeti palotát, s felgyújtották egyik bejáratát.

Zavargásokba torkollott tüntetések voltak Guerrero székhelyén, Chilpancigóban is. Köveket dobáltak a tartományi kormány épületére. A tüntetők szerint a fiatalok haláláért az állam a felelős. „Miért minket öltök meg, miközben mi vagyunk Latin-Amerika reménységei?” – skandálták a megmozdulások túlnyomórészt fiatalokból álló résztvevői. Javier Bautista, az Iberoamericana Egyetem részéről azt közölte: „Elegünk van ebből a kormányból, a nyomor politikájából, s abból, hogy semmibe veszi az emberi életet”.

A nyomozók kedden fedeztek fel Guerrero szövetségi államban Cocula település közelében csontmaradványokat, fogakat és hamut. A földi maradványokat az Innsbrucki Egyetemre küldték, itt azonosítják majd az áldozatokat – közölte Jesús Murillo Karam főügyész. Az azonosítás folyamata azonban rendkívül nehéz folyamatnak ígérkezik. Több fogmaradvány szétporladt, amint hozzáértek. Addig, amíg nincs kézzel fogható bizonyíték arra, hogy a fiatalokat megölték, továbbra is eltűntként tartják nyilván őket.

Összesen 1200 rendőr próbált hetek óta nyomukra bukkanni. Karam főügyész sajtóértekezlete egyébként hatalmas felháborodást keltett. Váratlanul félbeszakította mondandóját arra hivatkozva, hogy „fáradt”. Sokan lemondását követelték. A 43 diákot, akik egy baloldali szeminárium tanulói voltak, szeptember végén rendőrök ejtették túszul Iguala városában. Később szemtanúk arról számoltak be, hogy a Guerreros Unidos gerillaszervezetnek adták át őket.

Ezután nyomuk veszett, s csak hétvégén derült fény arra, milyen brutális kegyetlenséggel végeztek velük: Coculában egy szeméttelepen végeztek velük, holttestüket benzinnel locsolták le, majd felgyújtották őket. A földi maradványokat műanyag zacskóba rejtették, s egy folyóba dobták. Már néhány hete a gerillaszervezet néhány tagja 17 diák meggyilkolását vallotta be, s az igualai tömegsírhoz vezették a nyomozókat. Kiderült azonban, hogy ott nem a keresett fiatalok holttestét temették el.

A rendőrök azóta több tömegsírra is bukkantak, mintegy 40 halottal. Nagy részük vélhetően a mexikói drogháborúk áldozatai voltak. Ezek az esetek óriási felháborodást keltettek Mexikóban. A fiatalok megölését feltételezések szerint Iguala polgármestere és felesége rendelte el. Őket múlt kedden tartóztatták le. Amiatt orrolt meg a városvezető a fiatalokra, mert meg akarták zavarni feleségének egy beszédét.

A nő, María de los Ángeles Pineda, drogkereskedő családból származik. Az eddigi feltételezések szerint a városban a település vezetői, a drogbandák és a rendőrség összejátszottak egymással. 

Szerző

Obama: egy hét Ázsiában

Publikálás dátuma
2014.11.10. 06:36
Tonie Abbott ausztrál kormányfő tegnap, helyi idő szerint este érkezett meg Pekingbe feleségével, Margie-vel FOTÓ: EUROPRESS/GE
Ázsiai körútra indult tegnap Barack Obama. Zsúfolt programot bonyolít le egy hét alatt az amerikai elnök, három országot keres fel, négy nemzetközi csúcsértekezleten is részt vesz, hangsúlyozva, hogy külpolitikai prioritásai között az ázsiai kapcsolatok erősítése továbbra is előkelő helyen szerepel.

Hivatali idejük utolsó két évében a két terminusra megválasztott amerikai államfők hajlamosak egyre inkább a külpolitikára koncentrálni, s nem lesz ez másképp Barack Obamával sem.

A 44. elnöknek a demokraták gyenge félidős választási szereplése után kifejezetten jól jön, hogy egy időre távol maradhat a washingtoni belvitáktól.

Az ázsiai körút ugyanakkor beleilleszkedik a Fehér Ház külpolitikai irányvonalába, Obama meg akarja erősíteni, hogy – bár az utóbbi hónapokban az Iszlám Állam elleni fellépés, az ukrán válság, s még az Ebola-krízis miatt is kevesebb figyelmet fordított az ázsiai-csendes-óceáni térségre – továbbra is súlyponti kérdésnek tartja katonai jelenlétének megerősítését, a gazdasági-politikai kapcsolatok fejlesztését.

Obama az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójára érkezik Pekingbe, majd a csúcs után hivatalos állami látogatáson folytat kétoldalú tárgyalásokat a kínai vezetőkkel.

Szerdán Mianmarba (az egykori Burmába) utazik tovább, ahol részt vesz a kelet-ázsiai országok éves összejövetelén (EAS), majd az Egyesült Államok-ASEAN csúcstalálkozón.

Útjának utolsó állomása az ausztráliai Brisbane lesz, ahol a G20-as csúcson a világ vezető és feltörekvő gazdasági hatalmai tanácskoznak.

„Az elnök nagyra értékeli a lehetőséget, hogy őszinte és elmélyült megbeszéléseket folytathat Hszi Csin-ping kínai elnökkel” – mondta Susan Rice, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója az Obama útját beharangozó fehér házi tájékoztatón.

Mint közölte, formális és informális találkozókon tekintik át, hogy a következő két évben miként alakulnak a kapcsolatok. Második beiktatása óta Obamának ez az első hivatalos állami látogatása Kínában. A kétoldalú tárgyalásokon Rice szerint a kíberbiztonsági problémák és az emberi jogok egyaránt terítékre kerülnek.

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a kínai Hszinhua hírügynökségnek adott interjújában elárulta, Obama kikérte tanácsait a kínai vizit előtt.

Kissinger szerint nagyon fontos, hogy a két ország rendszeresen véleményt cseréljen a fontos kérdésekről, s áttekintse, mit lehet tenni a meglévő feszültségek enyhítéséért.

Az Obama-kormányzat nagy fontosságot tulajdonít a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) elnevezésű szabadkereskedelmi megállapodásnak, noha Peking nem lenne tagja a TPP-nek.

Kína inkább saját szabadkereskedelmi tervét, az Ázsiai-Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Térség (FTAAP) hozná tető alá az APEC-országok bevonásával.

Kínából Mianmarba látogat Obama, ahol Thin Shein elnök mellett a Nobel-békedíjas ellenzéki vezetővel, Aun Szan Szú Kjivel is megbeszélését folytat.

Az amerikai elnöknek 2012 után ez már a második burmai látogatása. Obama a minap telefonon sürgette a mianmari elnököt, gyorsítsa fel a reformokat, s javítsa a muszlim kisebbség helyzetét.

Az ausztráliai G20-as csúcson Obama várhatóan a klímaváltozás elleni közös fellépés fontosságát hangsúlyozza.

Ez ügyben a találkozó házigazdáját, az ausztrál konzervatív miniszterelnököt külön is győzködnie kell, Tony Abbott kormányzata ugyanis eltörölte a két évvel korábban bevezetett, a széndioxid-kibocsátásra kirótt adót.

Az egy hétbe zsúfolt diplomáciai maraton során, jelezte Rice, Obama Pekingben vagy a G20-as csúcs margóján várhatóan informális találkozót tart az orosz elnökkel.

Washington és Moszkva között a Krím annektálása, s a kelet-ukrajnai beavatkozás nyomán fagyos a viszony, nyáron emiatt Vlagyimir Putyin nélkül, G7-es körben tartották a vezető gazdasági nagyhatalmak csúcstalálkozóját.

Szerző
Frissítve: 2014.11.09. 21:43

Mogherini: meg kell osztani Jeruzsálemet

A jeruzsálemi feszültség Észak-Izraelre is kezd átterjedni. Az izraeli rendőrség lelőtt egy 22 éves palesztint, aki a biztonsági erők ellen intézett támadást.

Ezt követően Kfar Kana település lakói általános sztrájkot hirdettek, s több ezren vonultak az utcákra az izraeli rendőrség akciója elleni tiltakozásul. Eddig csak Jeruzsálem keleti részén voltak megmozdulások.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az erőszak leállítására szólított fel. Egyben felkérte a feleket, tegyenek további lépéseket a megbékélésre. „Létre kell hozni a független palesztin államot, ez az EU célja” – hangoztatta.

Úgy vélte, Jeruzsálemet meg kell osztani Izrael és Palesztina között, s mindkét ország fővárosául szolgálhat, amennyiben azt „békében is tisztelettel” elfogadja a két fél.

Mogherini meggyőződését fejezte ki, csak akkor érhető el tartós béke a térségben, ha Izrael mellett egy békés palesztin állam is létezik. Az EU főképviselője a Hamász által uralt Gázai övezetbe is ellátogatott.

Az itteni néhány hónappal ezelőtti háborúban 2140 palesztin és 73 izraeli vesztette életét. Mogherini ezzel kapcsolatban megjegyezte, a világ már nem tudna elviselni egy újabb háborút. Később, Ciszjordániában a főképviselő illegálisnak nevezte Izrael új telepek létesítésére vonatkozó politikáját.

Amír Perec környezetvédelmi miniszter tegnap benyújtotta lemondását a kormány politikájával szembeni tiltakozásként.

Frissítve: 2014.11.09. 21:37