Előfizetés

Emberi maradványok kerültek elő a maláj gépből

Publikálás dátuma
2014.11.07. 20:52
Illusztráció: Thinkstock
Négy hónappal a maláj utasszállító repülőgép kelet-ukrajnai katasztrófája után emberi maradványokra bukkantak holland szakértők a szerencsétlenség helyszínén, így felfüggesztették az utasszállító roncsainak elszállítását - írja az atv.hu az MTI-re hivatkozva.

Ella Arturovna, az önhatalmúlag kikiáltott donyecki "népköztársaság" közlekedési minisztériumának tisztségviselője azt mondta, a holland szakértők által megtalált emberi maradványokat megvizsgálják, és arra az időre felfüggesztik a roncsok eltávolítására irányuló munkát.

Az AFP francia hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a Malaysian Airlines utasszállítója júliusban az ukrán kormányerők és oroszbarát szakadárok között zajló fegyveres összecsapások területén zuhant le, így elesett fegyveresek maradványait is felfedezhették a szakértők. Mindenesetre az AFP munkatársa arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Hrabove településnél fekvő helyszínen a "Tiltott zóna - Itt a szerencsétlenül járt MH17-es utasszállító áldozatainak maradványai lehetnek" feliratú táblákat helyeztek el.

Szerdán donyecki források arról adtak hírt, hogy pénteken megkezdődhet a repülőgép roncsainak Hollandiába szállítása. A nyugat-európai ország szakértői korábban közölték, össze akarják gyűjteni az utasszállító maradványait, hogy rekonstruálhassák a gép egy részét.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata a Donyeck megyei Hrabove településnél, oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területen zuhant le július 17-én. A tragédiában 298-an vesztették életüket, köztük 196 holland állampolgár. A gép lezuhanását senki nem élte túl. A nyugati hírszerző szolgálatok meggyőződése szerint oroszbarát szakadárok lőtték le a gépet Buk típusú, orosz gyártmányú légvédelmi rakétával, Moszkva viszont az ukrán fegyveres erők felelősségét emlegeti.

Ukrán válság: Újabb orosz harckocsikat vetnek be

Publikálás dátuma
2014.11.07. 16:44
Illusztráció: Adam Berry/Getty Images
Oroszországból újabb harci járművek érkeztek az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területekre - közölte Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője pénteki kijevi sajtótájékoztatóján.

A tisztségviselő közlése szerint előző nap 32 harckocsi és 16 ágyú és 30, katonákat és lőszereket, valamint három, rádiólokációs eszközöket szállító Kamaz teherautó lépte át az ukrán határt Oroszország felől. 

A rádiólokációs eszközöket szállító teherautók a Luhanszktól nem messze lévő Izvarine településnél léptek be Ukrajna területére egy konvoj részeként. A harckocsikat, a tarackokat és a katonákat szállító járműveket pedig a Luhanszktól délre található Krasznij Lucs város irányába haladva észlelték. A térségben szolgálatot teljesítő ukrán fegyveres erők megfelelő válaszlépéseket tesznek.

Liszenko elmondta továbbá, hogy a szeparatisták erőiket alapvetően három irányba vonják össze: a Luhanszktól északra fekvő Scsasztya és Sztanicja Luhanszka, a két megyeszékhely között elhelyezkedő Debalceve, és a dél-donyecki Mariupol felé. Ez utóbbi városnál újabb szeparatista támadást vertek vissza péntekre virradóan a stratégiai fontosságú települést védő ukrán erők. 

Közben Dmitro Timcsuk ukrán katonai szakértő, a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben folyó eseményekről adatokat gyűjtő és kiértékelő Információs Ellenállás nevű szervezet vezetője pénteken Facebook-bejegyzésében azt írta: nem kizárt, hogy Moszkva nyílt agresszióra készül a térségben. Ezt arra alapozta, hogy az utóbbi időben Oroszország egyre gyakrabban és egyre több katonát, fegyvert és hadieszközt "dob át" Ukrajnába. Ezen túlmenően - mint írta - az elmúlt néhány nap alatt az ellenség csapásmérő taktikai csoportokat hozott létre a Donyec-medencében, amelyek gyakorlatilag készen állnak az azonnali támadásra. 

A szakértő szerdán beszámolt arról, hogy Oroszországban ötven újabb, jelzés nélküli harckocsit vezényeltek az ukrán-orosz határhoz. A katonai járművek vasúton érkeztek a Luhanszk megyei Krasznodonhoz közel eső Kamenszk-Sahtyinszkij oroszországi állomásra. A szintén Luhanszk megyei Izvarine településnél a határ túloldalán lévő "Donyeck" elnevezésű orosz határátkelőhöz pedig 70 újabb páncélozott harcjármű érkezett. Már akkor rámutatott arra, hogy az utóbbi időben jelentős mennyiségű fegyverutánpótlást kaptak az Oroszországból küldött úgynevezett segélyszállítmányokban a Kelet-Ukrajnában harcoló orosz katonák és szakadár csoportok. Szerinte ez magyarázza azt, hogy a szeparatisták újra támadásba lendültek az övezetben. 

A Kijev által terrorellenesnek elnevezett hadművelet parancsnoksága pénteken azt jelentette, hogy a donyecki repülőtérnél folyó harcokban előző nap mintegy 200 szakadárt "semmisítettek meg" a légi kikötőt védő ukrán katonák. Ezen kívül a szeparatisták négy harckocsiját, két páncélozott harcjárművét és két ágyúját is kilőtték.

"Orbán Rákosi Mátyás szalámitaktikáját alkalmazza"

Publikálás dátuma
2014.11.07. 15:29
Forrás: Dan Kitwood/Getty Images
A német konzervatív Die Welt című lap  "A magyarok csalódottak az EU visszafogottsága miatt" címmel közölt interjút a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminiszterével. A lap a felvezetőben kiemeli, hogy Orbán "mindig újabb javaslatokat terjeszt elő a szabadságjogok korlátozására".

Az amerikai beutazási tilalommal összefüggésben Michael Roth azt mondta, hogy a magyar civil társadalomban csalódottság érzékelhető az uniós visszafogott reagálása miatt.  A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap elemzése szerint energetikai kérdésekben Magyarország egyre inkább közeledik Oroszországhoz, az Európai Unió és az Egyesült Államok bosszúságára. A horvát INA oroszoknak tervezett eladása miatt Washington és Brüsszel riadókészültségben van. Az Oroszországot sújtó uniós szankciókat ellenző Magyarország a saját érdekeit követi, és egyre inkább Moszkva felé fordul, egyes elemzők szerint ez állhat a magas rangú magyar tisztségviselők ellen elrendelt amerikai beutazási tilalom hátterében is- írja a lap..

A Nyezaviszimaja Gazeta csütörtöki cikke szerint Magyarország magához ragadta a kezdeményezést a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésével kapcsolatosan, de még kérdés, hogy a magyar vezetés továbbmegy-e a nyilatkozatoknál. A független orosz napilap  által megkérdezett szakemberek úgy vélték, hogy az orosz gázt a tervek szerint Ukrajna elkerülésével Európába, így Magyarországra is eljuttató gázvezetékrendszer sorsa nem Budapesten, hanem Brüsszelben dől majd el.

A gáztörvény módosításával kapcsolatban a Rzeczpospolita lengyel napilap is véleménycikket közölt Jaroslaw Gizinski, a Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztő tollából. A szerző úgy értékelte, hogy a Déli Áramlat építését elősegítő törvénymódosítás elfogadása Moszkvának örömet okozott, ám egyúttal kiváltotta az Európai Unió és az Egyesült Államok neheztelését. Elemzői véleményekre hivatkozva a cikkíró szintén arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai beutazási tilalom "egy utolsó intés volt, hogy Magyarország ne vállalja a Gazprom trójai lovának szerepét."

Az Il Venerdi, a La Repubblica című balközép olasz napilap magazinújságja erősen fogalmaz: a magyarországi ellenzéket és az internetes szabadságot lépésről lépésre felszámoló magyar kormányfő politikáját Rákosi Mátyás "szalámitaktikájához" hasonlította. A cikk nehezményezi, hogy Angela Merkel német kancellár és Európa is hallgat az internetadóról, kivéve Neeli Kroes volt európai digitális biztost. "Komolyan Obama Amerikája lép és emeli fel a szavát" - írja a lap közép-európai tudósítója.

A francia balliberális Le Monde Durvul a hangnem Magyarország és az Egyesült Államok között címmel közölt tudósítást honlapján. Joelle Stolz tudósító ír arról is, hogy a magyar adóhatóság elnöke, Vida Ildikó az őt érintő amerikai tilalom kapcsán rosszindulatú vádaskodásról beszél, és tagadja, hogy köze lenne bármiféle korrupciós ügyhöz. A szervezet hírnevét pedig a Horváth András volt adóhatósági munkatárs által 2013 novemberében kirobbantott botrány már alaposan megtépázta. A francia lap cikkírója kiemeli: ahelyett, hogy gratuláltak volna a civil kurázsihoz a nyilvánosságra hozott csalások miatt, a volt adóellenőr támadások áldozata lett. "Az ő viszontagsága is meggyőzte Washingtont, hogy semmilyen segítséget nem kaphat Budapesttől" a Bunge amerikai vállalat ügyében, amely arra tett panaszt, hogy magyarországi konkurensei csúszópénzért cserében nem fizettek áfát.