Obama vette az üzenetet

Publikálás dátuma
2014.11.07. 06:31
Obama a közös felelősséget hangsúlyozta sajtóértekezletén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK WILSON
Barack Obama a félidős választási eredményt értékelő sajtóértekezletén elismerte, hogy "jó napjuk volt" a republikánusoknak. Közölte azt is, hogy meghallotta a választók üzenetét, s arra kérte a republikánus többségű kongresszus vezetőit, hogy jelöljék meg, mely területeken lehetséges az együttműködés a Fehér Ház és a kongresszus között.

Obama ezúttal nem követte el azt a hibát, mint négy évvel ezelőtt, amikor a demokrata vereséget minősítette (a lapok akkor lelkesen idézték a szavait: "jól megruháztak bennünket"), igaz, önkritikát sem gyakorolt. Inkább arról beszélt, hogy a választók mindkét nagy párttól azt várják, tegye a dolgát, s az együttműködés útját megtalálni a demokraták és republikánusok közös felelőssége.

Az amerikai elnök a Fehér Ház Keleti-termében tartott sajtóértekezletén (az egyik újságíró felvetette, hogy jó lenne, ha több ilyen esemény lenne) utalt arra is, hogy a választásra jogosultak kétharmada ezúttal nem ment el szavazni, s ez is hozzájárulhatott ehhez az eredményhez.

Az elnök már gratulált a republikánus kézbe került szenátus jövendő többségi vezetőjének, Mitch McConnellnek, s ma mindkét párt vezetőit ebéden látja vendégül a Fehéz Házban. Ezen a konzultáción már össze is lehet szedni, milyen kérdésekben tudna együttműködni a demokrata elnök a republikánus többségű törvényhozással.

Mitch McConnell még az elnököt megelőzően válaszolt újságírók kérdéseire a Capitoliumon, s közölte, a maga részéről mindent meg akar tenni, hogy véget vessenek a patthelyzetnek, s mozgásba akarja hozni a kongresszus két házát.

Már előre megüzente az elnöknek, ha egyoldalú lépést akarna tenni az illegális bevándorlás rendezésére, az olyan lenne, mintha "vörös zászlót lengetne a bikák előtt", s megmérgezné a reménybeli kétpárti együttműködés légkörét.

Obama erre reagálva emlékeztetett, tavaly a szenátusban már született egy egész jó kétpárti terv az illegális bevándorlásról, de elhalt a republikánus többségű képviselőházban. Az elnök mindenesetre megígérte, hogy nem akarja elnöki rendelettel szabályozni a kérdést.

A Kentucky államot képviselő, veterán szenátor "súlyos hibának" minősítette, hogy Obama republikánus szavazatok nélkül fogadtatta el az egészségügyi reformot, Obama pedig pont ott húzta meg a "vörös vonalat": az "obamacare" eltörlését, mint közölte, mindenképpen megvétózná.

A jövendő többségi vezető a maga részéről arra tett ígéretet, hogy nem lesz több kormányzati leállás a költségvetési viták miatt. A republikánusok, mint jelezte, energiaügyekben, a nemzetközi kereskedelmi megállapodások előmozdításában, az adórendszer reformjában remélnek közös nevezőt találni.

McConnellnek ezután sem lesz könnyebb dolga, mint eddig, hiszen a szenátusban ott ül néhány radikális teapárti szenátor, több "éles könyökű", elnöki álmokat dédelgető honatya.

Egy darabig még az is kétséges volt, hogy közülük a legharciasabb, a texasi Ted Cruz elfogadja-e egyáltalán, hogy a most hatodszor újraválasztott kentucky szenátor legyen a republikánus frakció vezetője. Cruz a választás éjszakáján még hallgatott erről, azóta megtette a hűségnyilatkozatot.

Tévedtek a közvélemény-kutatók

Jóval nagyobb arányú lett a republikánusok győzelme, mint ahogy a közvéleménykutató intézetek prognosztizálták. A több felmérés átlaga alapján dolgozó Real Clear Politics például mind a nyolc nyitott szenátusi szavazást elmérték, hat helyen csak a győzelem mértékét becsülték alá, két helyen Észak-Karolinában és Kansasban pedig épp ellenkező eredményt jósoltak, a demokrata jelöltek győzelmét jelezték előre.

Rácáfolt az eredmény az előrejelzésre abban a három - hagyományosan demokrata többségű - államban is, ahol végül a republikánus jelölt nyerte meg a kormányzóválasztást.

Evans Witt, a Princeton Egyetem szakértője szerint a ténylegesen szavazók összetételét becsülték meg hibásan, két éve a demokrata szavazók létszámát becsülték alá, ezúttal a biztosan szavazó republikánusokét.



Szerző

Szemet szúrt az EB-nek az adóelkerülés

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy sértettek-e uniós jogot a luxemburgi hatóságok, amikor kedvezményes adózási feltételeket biztosítottak nagy multinacionális vállalatoknak - közölte csütörtökön Brüsszelben Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője.

Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) nevű washingtoni központú újságíró-szervezet az általa megszerzett dokumentumok alapján arról számolt be, hogy 340 multinacionális cég adóminimalizálás céljával titkos adóügyi megállapodást kötött Luxemburggal. A dolog kínos lehet Jean-Claude Junckernek, a minap hivatalba lépett új Európai Bizottság elnökének is, aki több mint másfél évtizeden át volt Luxemburg kormányfője.

A titkos adóügyi megállapodásokkal a cégek - a PepsiCo, az AIG, a Deutsche Bank, az Apple, az Amazon, az IKEA - több száz milliárd dollárnyi összeget adóztak Luxemburgban és ezzel több milliárd dollárt takarítottak meg abból az adóból, amelyet fő tevékenységi helyeiken fizettek volna. A leleplezett megállapodások 2002 és 2010 között születtek.

Az Európai Bizottság júniusban négy tagország ellen is vizsgálatot indított állítólagos adóügyi külön megállapodások ügyében: Írország esetében az Apple számítógépes óriással kötött állítólagos megállapodás szúrt szemet, a másikat a Hollandia és a Starbucks közötti szerződés miatt, a harmadikat Luxemburg és a Fiat Finance and Trade szolgáltató között született egyezség miatt, a negyediket pedig Gibraltár ellen.

A világban számos - jól bevált - adóoptimalizációs modellt alkalmaznak a multinacionális vállalatok kötelező közterheinek mérséklésére, közöttük a magyar-luxemburgi vállalatláncolat is egyre népszerűbbé válik – teszi hozzá a Portfolio.hu. A magyar-luxemburgi modell úgy működik, hogy egy külföldi vállalat létrehoz Magyarországon egy olyan céget, amely hazánkban nem folytat valódi gazdasági tevékenységet, a magyar cég pedig egy fióktelepet alapít egy adózási szempontból kedvezőbb országban, azaz Luxemburgban.

A modell leegyszerűsítve az, hogy az egyik oldalon a magyar cég luxemburgi fióktelepe áll, ahol alacsony adóteher mellett képződik jövedelem - Luxemburgban például 80 százalékos adómentesség van a jogdíjból származó bevételekre -, majd ezt a pénzt aztán a másik oldalon a magyarországi cégen keresztül hitelnyújtással kedvező feltételek mellett tudja eljuttatni osztalékként a külföldi tulajdonosának - hazánkban ugyanis forrásadótól mentes az osztalékfizetés – írja a Portfolio.hu.

Szerző

Szemet szúrt az EB-nek az adóelkerülés

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy sértettek-e uniós jogot a luxemburgi hatóságok, amikor kedvezményes adózási feltételeket biztosítottak nagy multinacionális vállalatoknak - közölte csütörtökön Brüsszelben Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője.

Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) nevű washingtoni központú újságíró-szervezet az általa megszerzett dokumentumok alapján arról számolt be, hogy 340 multinacionális cég adóminimalizálás céljával titkos adóügyi megállapodást kötött Luxemburggal. A dolog kínos lehet Jean-Claude Junckernek, a minap hivatalba lépett új Európai Bizottság elnökének is, aki több mint másfél évtizeden át volt Luxemburg kormányfője.

A titkos adóügyi megállapodásokkal a cégek - a PepsiCo, az AIG, a Deutsche Bank, az Apple, az Amazon, az IKEA - több száz milliárd dollárnyi összeget adóztak Luxemburgban és ezzel több milliárd dollárt takarítottak meg abból az adóból, amelyet fő tevékenységi helyeiken fizettek volna. A leleplezett megállapodások 2002 és 2010 között születtek.

Az Európai Bizottság júniusban négy tagország ellen is vizsgálatot indított állítólagos adóügyi külön megállapodások ügyében: Írország esetében az Apple számítógépes óriással kötött állítólagos megállapodás szúrt szemet, a másikat a Hollandia és a Starbucks közötti szerződés miatt, a harmadikat Luxemburg és a Fiat Finance and Trade szolgáltató között született egyezség miatt, a negyediket pedig Gibraltár ellen.

A világban számos - jól bevált - adóoptimalizációs modellt alkalmaznak a multinacionális vállalatok kötelező közterheinek mérséklésére, közöttük a magyar-luxemburgi vállalatláncolat is egyre népszerűbbé válik – teszi hozzá a Portfolio.hu. A magyar-luxemburgi modell úgy működik, hogy egy külföldi vállalat létrehoz Magyarországon egy olyan céget, amely hazánkban nem folytat valódi gazdasági tevékenységet, a magyar cég pedig egy fióktelepet alapít egy adózási szempontból kedvezőbb országban, azaz Luxemburgban.

A modell leegyszerűsítve az, hogy az egyik oldalon a magyar cég luxemburgi fióktelepe áll, ahol alacsony adóteher mellett képződik jövedelem - Luxemburgban például 80 százalékos adómentesség van a jogdíjból származó bevételekre -, majd ezt a pénzt aztán a másik oldalon a magyarországi cégen keresztül hitelnyújtással kedvező feltételek mellett tudja eljuttatni osztalékként a külföldi tulajdonosának - hazánkban ugyanis forrásadótól mentes az osztalékfizetés – írja a Portfolio.hu.

Szerző