Obama elnökből béna kacsa válhat

Publikálás dátuma
2014.11.06. 06:31
Mitch McConnell kettős győzelmet ünnepelhetett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/AARON P. BERNSTEIN
Nyolc év elteltével újra többséget élveznek a republikánusok a washingtoni kongresszus mindkét házában, miután a vártnál is nagyobb győzelmet arattak a keddi félidős választásokon, emellett számos kormányzói helyet is elhódítottak a demokratáktól. Barack Obama elnöknek így igen nehéz dolga lesz elnöksége hátralévő két évében, idő előtt „béna kacsává” válhat. A választók az elnökkel és a kongresszussal is elégedetlenek. A két nagy pártnak azonban alig pár hónapja lesz arra, hogy ezen a helyzeten változtasson, s legalább néhány alapvető ügyben kompromisszumra jusson, mielőtt elkezdődik a következő, igazi kampány, hisz az 2016-os elnökválasztás gyakorlatilag már megkezdődött.

A New York Times szerint a demokraták veresége olyan mértékű, mint a republikánusoké volt Richard Nixon első hivatali idejében, 1974-ben, s a demokratáké Bill Clinton első ciklusának félidejében, 1994-ben, a „republikánus forradalom” évében.

Barack Obama az elnökválasztás napján több rádiónak is nyilatkozott, s azzal a szerencsétlen körülménnyel magyarázta a vereséget, hogy idén a demokratáknak jórészt konzervatív államokban kellett volna megvédeni posztjukat, ez pedig szinte lehetetlen feladatnak mutatkozott.

Obama az 1958-as félidős választásra emlékeztetett, amikor Dwight Eisenhower elnöksége idején a republikánusok 13 szenátusi helyet veszítettek, jórészt szintén azért, mert a „térkép” nem nekik kedvezett.

Kétségtelen ugyanakkor , hogy a republikánusok sikerrel fordították a mostani választást az Obama-kormányzat elleni egyfajta népszavazássá.

A kedden készült exit poll-felmérések szerint 10 választó közül 6 elégedetlen a washingtoni kormányzat teljesítményével, de 10 választó közül 8 a kongresszus teljesítményére is elégtelent adott.

A szavazóhelyiségből kilépett választók többsége nem bízik a kormányzatban és kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy az Egyesült Államok rossz úton halad.

A pesszimistán nyilatkozó választók többsége inkább a republikánusokra voksolt az AP szerint. Obama személyes teljesítményét 54 százalék ítélte rossznak. Az amerikaiak többsége főként a gazdasági helyzet miatt aggódik.

A megkérdezettek negyede úgy ítélte meg, hogy az elmúlt két évben romlott saját anyagi helyzete, s e választói kör 2:1 arányban inkább republikánus jelöltekre szavazott.

A választók többségének nem tetszett a kormányzat „túlterjeszkedése”, szerintük túl sok mindent Washingtonban döntenek el, ami pedig inkább a vállalkozásokra és az emberekre tartozna. Ez inkább republikánusokra jellemző álláspont.

Számos kérdésben ugyanakkor inkább a demokratákkal értenek egyet a szavazók. A többség például helyeselné az illegális bevándorlók helyzetének valamiféle rendezését.

A megkérdezettek kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi amerikai gazdasági rendszer inkább a gazdagoknak kedvez, amit elsősorban demokrata jelöltek hangsúlyoztak a kampányban.

Az „Obamacare”, azaz az egészségügyi reform viszont igazán senkinek sem tetszik: egyik oldalról azért bírálják, mert túl messzire ment, másik oldalról azért, mert nem eléggé átfogó.

A félidős választás a 2016-os elnökválasztás körülményeit is alapvetően meghatározza. A voksolás lezárultával gyakorlatilag eldördült a startpisztoly, a két nagy párt levonja a tanulságokat, az elnökaspiránsok már egymást méregetik.

Lapvisszhangok
Der Spiegel
Barack Obama nem olyan határozott vezető, mint Ronald Reagan, viszont gondolkodó elnök. Nem tud olyan érzelmi húrokat pengetni, mint Bill Clinton, hűvös-racionális fejjel dönt. Nem ért úgy az alkukötéshez, mint egykor Lyndon Johnson, inkább magányos vezető. Azaz Obama nem igen felel meg a jelenlegi, megosztott amerikai politikai élet kihívásainak. Megpróbálta egyesíteni az országot, de kudarcot vallott.
Los Angeles Times
Az amerikai választók ritkán adnak egyik vagy a másik pártnak világos mandátumot, s ezúttal sem ez történt, érvelt a lap publicistája, Doyle McManus. Obama 2008-as győzelmét úgy értelmezte, mint felhatalmazást a változásra, 2010-ben a teapárti republikánusok úgy vélték, hogy konzervatív fordulatra nyertek mandátumot. Ha a most győztes republikánusok elég okosak, s közülük sokan azok, akkor győzelmüket nem valamiféle felhatalmazásként fogják fel, hanem lehetőségként.
Time
A félidős diadal pürrhoszi győzelem lehet a Republikánus Párt számára. A GOP (Grand Old Party) egymilliárd dollárt vagy többet feccölt bele a 2014-es győzelembe, de nem kezelte, inkább elmélyítette a demográfiai problémákat, amelyek meghatározhatják a párt jövőjét – írta az amerikai hetilap. Ezúttal a szokottnál is nagyobb arányban támaszkodhattak a fehér, idősebb szavazókra, de a spanyol-ajkú amerikaiak, az egyedülálló fiatal nők körében katasztrofális a támogatottságuk. Ez utóbbiak 2016-ban is a Demokrata Párt bázisát erősítik.
Szerző

Kivéreztetik az oktatást

Publikálás dátuma
2014.11.06. 06:00
Megkönnyítené a helyzetet, ha diákok egyáltalán nem lennének, de nélkülük fölösleges az egész oktatás FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tömegesen zárhatnak be a magán- és alapítványi oktatási intézmények az ágazat érdekvédelmi szervezete szerint, ha jelenlegi formájában elfogadják a 2015-ös költségvetést. Az Orbán-kormány ugyanis csak az állami és egyházi iskolák pedagógusainak béremelését finanszírozná.

Több ezer pedagógus és munkavállaló veszítheti el munkahelyét, ha a 2015-ös költségvetési javaslat alapján változik meg a nem állami és nem egyházi oktatási intézmények finanszírozása - véli az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME). A szervezet szerint a források csökkentése sok intézménynél a végleges ellehetetlenülést eredményezné.

Megírtuk, a költségvetési tervek szerint az állam a jövő évtől az alapítványi iskolákban dolgozó pedagógusok bérének csak 75 százalékát, a magániskolákban dolgozók esetében csupán 30 százalékát állja majd, miközben a köznevelési törvény értelmében az azokban dolgozó pedagógusok bérét is fokozatosan emelni kell. Vagyis nem kaphatnak kevesebbet, mint az állami vagy egyházi iskolákban dolgozó kollégáik, hiszen a magán- és alapítványi iskolák jelenleg is alacsonyabb állami forrásból ugyanazt a közfeladatot látják el, mint állami és egyházi társaik.

Az alapítványi iskolák zöme egyáltalán nem a gazdag elit gyermekeinek iskolája. Ezek az intézmények az AME szerint "hátránykompenzáló, második esélyt biztosító, esetleg sajátos nevelési igényű, különös bánásmódot igénylő diákok és családok utolsó lehetőségei". A 2013-as adatok szerint több mint 232 ezer diák tanul 750 nem állami, nem egyházi fenntartású közoktatási intézményben.

A teljes oktatási büdzsén óriásit vág vissza az Orbán-kormány. 2014-hez képest reálértéken mintegy 10 százalékkal csökken a finanszírozás, ezen belül a legnagyobb megszorítást a középfokú oktatás szenvedi majd el: az idei évhez képest 24,5 százalékkal, 68 milliárd forinttal csökken a középiskolákra szánt állami pénz. Mivel azonban jövőre is folytatódik az életpályamodellhez kötött tanári béremelés, a közoktatási szakszervezetek és szakértők szerint is egyértelmű: vagy nem elegendő a tervezett összeg vagy tömeges iskolabezárásra lehet számítani az állami iskolák körében is. Orbán Viktor nyilatkozatai azt is valószínűsítik, hogy főleg a gimnáziumok esnek áldozatul a "reformnak". A miniszterelnök ugyanis inkább a szakképzést erősítené az érettségit adó képzések rovására.

A költségvetés azonban a teljes ágazatot ellehetetleníti: az önkormányzati fenntartású alap- és középfokú iskolák 2013-as államosítása után a 3000 fősnél nagyobb települések esetében az iskolák működtetési költségei - közműdíjak, karbantartás, technikai személyzet bére - továbbra is az önkormányzatokat terhelik. Ennek ellenére idén is jelentős helyi adóbevételeket vonnak el az önkormányzatoktól.

Mindezek ellenére a köznevelési államtitkár arról beszélt: jövőre 8 százalékkal nőnek majd a köznevelési kiadások. Csakhogy Czunyiné Bertalan Judit valójában azokat az európai uniós forrásokat is beszámolta, amelyeket beruházásokra, fejlesztésekre lehet fordítani, de fenntartásra, működtetésre nem. Az államtitkár továbbá cáfolta, hogy felére csökkentenék a gimnáziumi keretszámokat. Szerinte középfokú oktatásra az idei 196 milliárd helyett 2015-ben 209 milliárd forintot fordítanak.

Az Európai Bizottság frissen hivatalba lépett oktatási biztosa, Navracsics Tibor szerint miközben a bizottság elfogadja a költségvetési konszolidáció fontosságát, az oktatási rendszerek nem lehetnek ennek kárvallottjai.

Szerző

Kivéreztetik az oktatást

Publikálás dátuma
2014.11.06. 06:00
Megkönnyítené a helyzetet, ha diákok egyáltalán nem lennének, de nélkülük fölösleges az egész oktatás FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tömegesen zárhatnak be a magán- és alapítványi oktatási intézmények az ágazat érdekvédelmi szervezete szerint, ha jelenlegi formájában elfogadják a 2015-ös költségvetést. Az Orbán-kormány ugyanis csak az állami és egyházi iskolák pedagógusainak béremelését finanszírozná.

Több ezer pedagógus és munkavállaló veszítheti el munkahelyét, ha a 2015-ös költségvetési javaslat alapján változik meg a nem állami és nem egyházi oktatási intézmények finanszírozása - véli az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME). A szervezet szerint a források csökkentése sok intézménynél a végleges ellehetetlenülést eredményezné.

Megírtuk, a költségvetési tervek szerint az állam a jövő évtől az alapítványi iskolákban dolgozó pedagógusok bérének csak 75 százalékát, a magániskolákban dolgozók esetében csupán 30 százalékát állja majd, miközben a köznevelési törvény értelmében az azokban dolgozó pedagógusok bérét is fokozatosan emelni kell. Vagyis nem kaphatnak kevesebbet, mint az állami vagy egyházi iskolákban dolgozó kollégáik, hiszen a magán- és alapítványi iskolák jelenleg is alacsonyabb állami forrásból ugyanazt a közfeladatot látják el, mint állami és egyházi társaik.

Az alapítványi iskolák zöme egyáltalán nem a gazdag elit gyermekeinek iskolája. Ezek az intézmények az AME szerint "hátránykompenzáló, második esélyt biztosító, esetleg sajátos nevelési igényű, különös bánásmódot igénylő diákok és családok utolsó lehetőségei". A 2013-as adatok szerint több mint 232 ezer diák tanul 750 nem állami, nem egyházi fenntartású közoktatási intézményben.

A teljes oktatási büdzsén óriásit vág vissza az Orbán-kormány. 2014-hez képest reálértéken mintegy 10 százalékkal csökken a finanszírozás, ezen belül a legnagyobb megszorítást a középfokú oktatás szenvedi majd el: az idei évhez képest 24,5 százalékkal, 68 milliárd forinttal csökken a középiskolákra szánt állami pénz. Mivel azonban jövőre is folytatódik az életpályamodellhez kötött tanári béremelés, a közoktatási szakszervezetek és szakértők szerint is egyértelmű: vagy nem elegendő a tervezett összeg vagy tömeges iskolabezárásra lehet számítani az állami iskolák körében is. Orbán Viktor nyilatkozatai azt is valószínűsítik, hogy főleg a gimnáziumok esnek áldozatul a "reformnak". A miniszterelnök ugyanis inkább a szakképzést erősítené az érettségit adó képzések rovására.

A költségvetés azonban a teljes ágazatot ellehetetleníti: az önkormányzati fenntartású alap- és középfokú iskolák 2013-as államosítása után a 3000 fősnél nagyobb települések esetében az iskolák működtetési költségei - közműdíjak, karbantartás, technikai személyzet bére - továbbra is az önkormányzatokat terhelik. Ennek ellenére idén is jelentős helyi adóbevételeket vonnak el az önkormányzatoktól.

Mindezek ellenére a köznevelési államtitkár arról beszélt: jövőre 8 százalékkal nőnek majd a köznevelési kiadások. Csakhogy Czunyiné Bertalan Judit valójában azokat az európai uniós forrásokat is beszámolta, amelyeket beruházásokra, fejlesztésekre lehet fordítani, de fenntartásra, működtetésre nem. Az államtitkár továbbá cáfolta, hogy felére csökkentenék a gimnáziumi keretszámokat. Szerinte középfokú oktatásra az idei 196 milliárd helyett 2015-ben 209 milliárd forintot fordítanak.

Az Európai Bizottság frissen hivatalba lépett oktatási biztosa, Navracsics Tibor szerint miközben a bizottság elfogadja a költségvetési konszolidáció fontosságát, az oktatási rendszerek nem lehetnek ennek kárvallottjai.

Szerző