Előfizetés

Nőhet az infláció Magyarországon

Zsúfolásig megtelt kedden az Európai Bizottság sajtóterme az új összetételű testület első tájékoztatóján. Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért és növekedésért felelős alelnök és Pierre Moscovici pénzügyi biztos az Európai Unió gazdasági kilátásait ismertették. A válság véget ért, de az előrejelzések szerint a kilábalás lassúnak és visszafogottnak ígérkezik. Jövő évben a gazdasági növekedés egy és másfél százalék között várható, míg a munkahelyek száma 0,6 %-kal nő majd. A munkanélküliség uniós szinten 10% körül alakul. az infláció pedig egy százalék lesz. Magyarországon ennek két és félszerese, 2,5% lesz a pénzromlás.

Pierre Moscovici hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés beindításához három dologra van szükség. Megbízható fiskális politikára, jelentős strukturális reformokra és sok beruházásra. Ugyancsak szükség van egy ép, a bizonytalanságoktól megszabadult bankrendszerre. (Ami éppen ellentétes az Orbán-kormány gyakorlatával.) Mint már hírül adtuk, az Európai Bizottság 300 milliárd eurónyi beruházásokkal kívánja ösztönözni a gazdasági fejlődést. Ennek részleteiről nyilván sokat hallunk még.

A Bizottság új tagjai elismerték, hogy az európai gazdaság kiemelkedése a válságból gyenge, törékeny, és a nemzetközi konfliktusok is hátráltatják a fejlődést. Jövőre Németországban is csak 1,1 százalékra becsülik a gazdasági növekedést, ami az európai gazdaság „mozdonyától” nem túl kiemelkedő teljesítmény. Ráadásul, ahogy Katainen alelnök ironikusan megjegyezte, jó lenne, ha huszonnyolc tagállamra nem csak egy mozdony jutna, más országok gazdasága is erőtől duzzadna.

Magyarország sajnos bizonyosan nem lesz közöttük.

Ujhelyi az Európai Bizottsághoz fordul

Írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a gimnáziumi helyek és az oktatásra fordítandó állami keret csökkentése miatt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az MSZP alelnöke - közölte a politikus hivatala.

Ujhelyi arra számít, hogy kérdéseire a napokban hivatalba lépett Navracsics Tibor oktatásért felelős biztosnak kell majd válaszolnia.

Levelében Ujhelyi azt írta: a magyar kormány radikális változásokat tervez az oktatás területén, azon belül is a középfokú oktatásban, negyedével csökkenti a finanszírozást, a jelenlegi 128 ezerről pedig a felére akarja csökkenteni a gimnáziumokban tanulók számát, aminek a képviselő szerint akár az is lehet a következménye, hogy az európai prioritásként kezelt Erasmus-programban mind kevesebben vehetnek részt.

"Az elképzelés egyértelműen megfosztja a társadalom jelentős részét a diplomaszerzés lehetőségétől, amely így a jövőben csak a felsőosztályhoz tartozó családok kiváltsága lehet" - írta Ujhelyi az írásbeli kérdésben.

A szocialista politikus a levélben hangsúlyozta, hogy az oktatási kérdések nemzeti hatáskörbe tartoznak, ezért nem a konkrét kormányzati döntésekről, hanem azok európai értékrenddel való összeegyeztethetőségéről várja a bizottság, illetve az illetékes biztos állásfoglalását.

Ujhelyi többek között azt a kérdést tette fel a bizottságnak, hogy megegyezik-e az európai értékvállalással és az Európai Unió alapelveivel, ha egy tagország kormánya szűkíti a tanulási lehetőségeket, például a tankötelezettség 16 éves korra való csökkentésével; ha egy tagország kormánya csökkenti a felső- és középfokú oktatásra szánt állami keretet, illetve ha egy tagország kormánya tömegek számára lehetetleníti el a középfokú oktatás egyik szegmenséhez való hozzáférést, ezzel egyszersmind csökkentve a felsőoktatásba jelentkezők és bejutók számát - áll közleményében.

A kommünikéből az is kiderül, hogy Ujhelyi István határozott álláspontja szerint Európa és Magyarország jövőjének záloga az oktatásban van. Ezért szerinte minden lehetséges eszközzel arra kell szorítani a tagországok kormányait, hogy minél több forrást fordítsanak az oktatás tudatos és átgondolt fejlesztésére, a hozzáférés kiszélesítésére.

"Aki forrásokat és lehetőségeket von el az oktatástól, az saját nemzete jövőjét éli fel" - fogalmazott az MSZP-s politikus.

Román elnökválasztás: november 16-án az egyszerű többség dönt

Többen voksoltak magyar államfőjelöltre a vasárnapi romániai elnökválasztás első fordulójában, mint a legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson - derült ki a vasárnapi szavazás végeredményéből, amelyet kedden ismertetett a központi választási iroda. 

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke 329 727 szavazatot kapott, ami az érvényes voksok 3,47 százalékát teszi ki, míg Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére 53 146-on szavaztak: ez az érvényes voksok 0,56 százaléka. Idén tehát összesen 382 873-an voksoltak magyar jelöltre (4,03 százalék), tízezerrel többen, mint legutóbb.

A 2009-es elnökválasztáson Kelemen Hunor volt az egyedüli magyar jelölt: akkor 372 674 voksot (3,83 százalék) kapott.

Idén az elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 53,17 százaléka járult az urnákhoz: a részvétel kevéssel elmaradt a legutóbbi elnökválasztás első fordulójában regisztrált 53,52 százalékos részvételtől. A magyarlakta megyékben a részvétel mindkét esetben kisebb volt, mint az országos átlag.

A november 16-án megrendezendő második fordulóban az érvényes voksok egyszerű többsége dönti el, hogy a két versenyben maradt jelölt - Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök, illetve Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje - közül ki lesz-e Románia következő elnöke.

Victor Ponta több mint tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannisszal szemben: a baloldali jelölt a voksok 40,44 százalékát, míg a jobboldal versenyben maradt jelöltje a szavazatok 30,37 százalékát szerezte meg vasárnap.

Harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,36 százalékkal, negyedik a távozó Traian Basescu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea 5,2 százalékkal, ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő 4,44 százalékkal, hatodik Dan Diaconescu populista médiamágnás 4,03 százalékkal.

Corneliu Vadim Tudor, az idegengyűlölőnek tartott Nagy Románia Párt alapító elnöke 3,68 százalékot, Teodor Melescanu független jelölt, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója 1,09 százalékot szerzett.

„Szégyenteljesen alacsony" magyar részvétel
A magyar szavazók előtt álló dilemmáról, és a magyar jelöltek gyenge szerepléséről cikkeznek az erdélyi magyar lapok a romániai elnökválasztás első fordulója után. A Krónika című erdélyi magyar napilap vezércikkírója  szerint az első fordulóban a magyar szavazókat megszólító Kelemen Hunornak és Szilágyi Zsoltnak csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „kemény magját” sikerült szavazásra bírnia. A Krónika szerint ez mindkét párt számára kudarc. A cikkíró szerint nem biztos, hogy a magyar pártoknak el kell kötelezniük magukat valamelyik második fordulós jelölt mellett. A székelyföldi Háromszék cikkírója szerint „szégyenteljesen alacsony volt” a magyar szavazók részvétele a választáson.

November 16-án az érvényes voksok egyszerű többsége dönti el, hogy a két versenyben maradt jelölt - Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök vagy Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje - közül ki lesz-e Románia következő elnöke.