Elveszíthetik a szenátust a demokraták?

Publikálás dátuma
2014.11.03. 06:36
Alison Lundergran Grimes demokrata szenátorjelölt egy kentuckyi kampánygyűlésen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/WIN MCNAMEE
Holnap, november 4-én úgynevezett „félidős” választásokat tartanak az Egyesült Államokban. A két elnökválasztás közötti voksolásra általában kisebb figyelem irányul, noha ilyenkor is fontos dolgok dőlnek el. Idén a nagy kérdés az, sikerül-e a republikánusoknak a képviselőház után a szenátusban is megszerezni a többséget. Ha igen, akkor Barack Obama elnöknek hivatali ideje hátralévő két évében nehéz dolga lesz, mivel republikánus többségű kongresszussal kell majd szembenéznie.

A félidős voksoláson számos szavazás esik egybe, hisz képviselők, szenátorok, kormányzók és különféle helyi tisztségviselők mandátumát is megújítják.

Rekordot döntő  költségek

Rekordot dönthetnek az idei félidős választások költségei. A Center for Responsive Politics intézet adatai szerint majdnem 4 milliárd dollárba kerülhet a voksolás.

A CRP számításai szerint a pártok és a jelöltek együttesen mintegy 2,7 milliárdot, külső támogatói csoportok pedig 900 millió dollárt fordítanak kampánycélokra. Az elnökválasztás évében nagyobb volt a tét, akkor a külső szponzorok 1,3 milliárdot költöttek.

A független kutatócsoport szerint, amely a pénz útját igyekszik nyomon követni a politikában, a november 4-i voksolásra többet költöttek a republikánus jelöltek, a konzervatív ügyeket támogató csoportok, mint amennyit a demokraták, előbbiek 1,92 milliárdot, utóbbiak 1,76 milliárdot.

A CRP honlapján szereplő adatok szerint a 2010-es félidős voksoláshoz képest idén legalább 330 millió dollárral többet tettek ki a kampánykiadások.

Két évente – az elnökválasztás évében és félidőben – újraválasztják a képviselőház mind a 435 tagját, illetve a 100 tagú szenátus harmadát. Idén az 50 szövetségi állam közül 36-ban tartanak kormányzóválasztást.

A legtöbb államban a helyi törvényhozás képviselőire is voksolnak, s számos államban helyi népszavazási kérdések is felkerülnek a szavazócédulára.

Elégedetlenségét jelezte 61 százalék

Rossz hangulatban voksolnak idén az amerikaiak, eluralkodott az Ebola-pánik, nyomasztja az embereket az Iszlám Állam ellen indult, várhatóan hosszú évekre elhúzódó háború, s a javuló gazdasági adatok ellenére is sokan aggódnak állásuk, kilátásaik miatt.

Az USA Today felkérésére készült, friss felmérésből legalábbis ezt olvasták ki az elemzők. A napilap számára készült közvéleménykutatás szerint csupán az emberek 34 százaléka elégedett, 61 százalék viszont elégedetlen.

Ennél is rosszabb volt a közhangulat 2006-ban, George W. Bush második hivatali idejének közepén, akkor 30 százalék számolt be elégedettségről, a megkérdezettek 69 százaléka ugyanakkor úgy vélte, nem jó irányba haladnak a dolgok.

A legkilátástalanabbnak ugyanakkor a pénzügyi válság kellős közepén látták a helyzetüket az emberek: a 2010-es félidős voksoláskor 22 százalék volt elégedett, 75 százalék viszont elégedetlen.

Akkor 9,8 százalékra emelkedett a munkanélküliség és elmérgesedett a vita Obama egészségügyi törvénytervezetéről. A republikánusoknak 2010-ben sikerült is megszerezni a többséget a képviselőházban, a szenátusban azonban maradt a demokrata fölény.

Vízválasztó években nagy fordulatot is hozhat a félidős voksolás. 1994-ben, Bill Clinton első hivatali idejének közepén zajlott a „republikánus forradalom”, a Grand Old Party (GOP) – négy évtized után – a törvényhozás mindkét házában felülkerekedett.

Akkor a felmérések szerint az amerikaiak 31 százaléka volt elégedett, 66 százalék pedig elégedetlen az ország állapotával. 2006-ban hasonlóképpen drámai fordulat következett be, Bush két gyűlölt háborúja (Irak + Afganisztán) közepette a demokratáknak sikerült mindkét házban fordítani.

Idén viszont az előrejelzések azt mutatják, hogy a képviselőház után a szenátusban is átvehetik a többséget az ellenzéki republikánusok. Nate Silver választási guru blogja, a FiveThirtyEight szerint erre 68,3 százalékos az esély.

Arra viszont szinte semmi, hogy a demokraták megszerezzék a többséget a képviselőházban. Azaz ismét megosztott hatalom jöhet létre, amikor szemben áll egymással a demokrata Fehér Ház és a republikánus többség a Capitoliumon.

Célkeresztben az egészségügyi reform

Ez pedig azzal fenyeget, hogy Obama túl korán lesz „béna kacsa”, vagyis hátralévő hivatali idejében nem tud majd új törvényjavaslatokat elfogadtatni, sem a bevándorlási reformja, sem más tervezett projektjei megszavaztatásához nem lesz elég támogatása.

Elvileg ugyan előállhatna az a helyzet, mint az 1990-es évek második felében, amikor Clinton és a republikánus többségű törvényhozás képes volt értelmes kompromisszumokra jutni, közös célokat találni, például a költségvetés kiegyensúlyozása terén.

Ám azóta nagyon elmérgesedett a hangulat, a pártok közötti háborúskodás élesebb, sokkal nehezebb párbeszédet kezdeni.

Obama próbálkozott ugyan ezzel második hivatali idejének elején, ám nem sok sikerrel. Eddig a kongresszus két háza megosztott volt, a republikánus törvényjavaslatok elakadtak a szenátusban és fordítva.

De ha a demokraták elvesztik a szenátust, akkor Obamának gyakrabban kell majd az elnöki vétó eszközével élni, ha meg akar torpedózni valamely, a demokraták számára elfogadhatatlan törvényjavaslatot.

Vagy kitartóbban kell törekednie arra, hogy konszenzust keressen, ahogy egyébként az elnök minden lépését elutasító teapárti republikánusok miatt kompromisszumokra képtelen másik oldalnak is.

Ha a republikánusok meg is szerzik a szenátusi többséget, annyira biztosan nem erősödnek meg, hogy teljesen szabad kezet kapjanak.

Az Obamacare néven emlegetett, sokat bírált egészségügyi reformot például, amely ma is az egyik kedvelt kampánytémát kínálja számukra, aligha tudják visszafordítani, mivel ahhoz 60 mandátumra lenne szükségük, annyit viszont szinte biztos, hogy nem tudnak megszerezni.

Ezt a New York Times jelentése szerint még Mitch McConnell, a szenátus republikánus kisebbségi vezetője is elismerte. Akkora volt a felzúdulás a republikánus politikusok körében, hogy a kentucky szenátor kénytelen volt visszakozni, s szóvivője útján azt nyilatkozta, hogy természetesen mindent megpróbálnak az egészségügyi reform

érvénytelenítésére, s megkeresik a módját, hogy ezt egyszerű többséggel is megtehessék. McConnell, aki 6 ponttal vezet, s így valószínűleg meg tudja őrizni mandátumát demokrata kihívójával, Alison Lundergran Grimes-szal szemben, abban is bízik, hogy a szenátusi többséggel az amerikai költségvetés feletti befolyás is a republikánusok kezébe kerül.

Kongresszusi számháború

A képviselőházban jelenleg republikánus a többség (234-201), s ez várhatóan november 4. után sem változik. A voksolás előtti napokban 183 demokrata és 228 republikánus képviselő helye látszott biztosnak a felmérések szerint, 24 képviselőházi mandátum sorsa bizonytalan.

A 435 tagú képviselőházban 218 mandátum kell a többséghez, a demokratáknak nincs reményük annyi helyen fordítani, hogy változzon az állás.

A szenátusi erőviszonyokat vizsgálva viszont egyszerű többségbe kerülésük egyáltalán nem irreális. A voksolás előestéjén az esélylatolgatás szerint 38 demokrata, illetve 42 republikánus mandátum biztos a 100-ból (vagy nincs ott választás, vagy egyértelműen nyerésre áll a jelölt).

Hat államban valószínűleg győzni tudnak a demokraták, háromban a republikánusok. Virginia inkább demokrata, Alaszka és Kentucky inkább a republikánus jelölt felé hajlik.

Nyolc olyan billegő állam van ugyanakkor, ahol egyelőre nem lehet megjósolni a szenátori posztért folyó küzdelem eredményét. Georgiában és Iowában teljesen nyitott a verseny, hat másik államban demokraták védik a posztjukat.

Arkansas állam demokrata szenátora, Mark Pryor a legfrissebb felmérések szerint veszíthet fiatal republikánus kihívójával, Tom Cottonnal szemben, noha sokáig nagyon szoros volt az állás.

A veterán Pryor jóval ismertebb, mint ellenfele, aki alig két évet húzott le a képviselőházban. A demokrata jelölt mellett Bill Clinton is bevetette magát.

Louisianában a demokrata Mary Landrieu 1996-ban jutott be először a szenátusba, s azóta kétszer is sikerült megőriznie a helyét. Idén hármas verseny alakult ki, Bill Cassidy republikánus képviselő és egy teapárti jelölt, Rob Masess is pályázik a szenátorasszony helyére.

A papírforma szerint Landrieu simán nyer az első menetben, de várhatóan decemberben második fordulót kell tartani, ott viszont Cassidy 50-46 arányban fölénybe kerülhet.

A teadélután mozgalmat támogató volt alaszkai kormányzó, Sarah Palin viszont mit sem törődik a felmérésekkel, szerinte bombameglepetés lesz Louisianában, s Masess már az első fordulóban győzni fog.

Annyi bizonyos, a louisianani bonyodalmak miatt november 5-re nem derül ki, melyik párt felé billent a mérleg nyelve a szenátusban.

New Hampshire államban a jelenlegi szenátor, Jeanne Shaheen küzd posztja megtartásáért. Kihívója az a teapárti Scott Brown, aki Massachusettsben elnyerte ugyan az Edward Kennedy halálával megüresedett szenátori posztot, de nem tudta megtartani, s a 2012-es voksoláson alulmaradt a demokraták sokszor Hillary Clintonhoz hasonlított sztárjával, Elizabeth Warrennel szemben.

Brown nem adta fel álmait, átköltözött New Hampshire-be, s most onnan próbál bejutni a szenátusba. Utolsó, október 31-i tévévitájuk előtt Shaheen 50, Brown 42 százalékon állt.

Colorado is billegő állam, Mark Udall demokrata szenátornak a felmérések szerint az utolsó pillanatig keményen kell küzdenie, ha el akarja hárítani kihívója, a republikánus Cory Gardner támadásait.

A valószínű szavazók körében Udall 39 százalékon állt, Gardnernek 46 százalékot jósoltak, a független jelölt, Steve Shogan 7 százalékot érne el. Ha a független indulót nem számítják, 49-41 az állás a republikánus jelölt javára.

Főleg a férfiak támogatják nagy arányban Udall szenátor kihívóját. A Denver Post szerint a latino szavazók voksai menthetnék meg a demokrata jelöltet, csakhogy közülük idén sokan kiábrándultak, csalódottak a bevándorlási reform elmaradása miatt.

Barack Obama csak nagyon kevés helyen kampányolt ebben a választási ciklusban, s messze elkerülte azokat az államokat, ahol a demokrata jelöltek posztja bizonytalan. Igaz, az elnök támogatottsága sem túl magas, október végén 42 százalékon állt.

A demokrata indulók igyekeztek is hangsúlyozni, hogy Obama neve idén nem szerepel a szavazócédulán. Az elnöknél csak a kongresszus népszerűtlenebb, a megkérdezettek alig 12,7 százalék támogatja, míg 80,7 százalék bírálja a tevékenységét. Nem is csoda: hosszú ideje ez volt a legkevésbé termékeny törvényhozás, kevés érdemi törvényt sikerült elfogadtatni.

Mindkét párt biztatott a korai szavazásra
Számos „csatatér” államban a demokratáknak kedvez a korai voksolás – írta a tekintélyes New York Times. Georgia, Észak-Karolina, Colorado és Iowa államban majd három millióan adták le előre a voksukat, 20 százalékuk olyan választó, aki 2010-ben nem szavazott.
Átlagban 39 százalékuk bejegyzett demokrata 30 százalékuk pedig regisztrált republikánus. Négy éve ezekben az államokban többségben voltak a bejegyzett republikánusok.A korai szavazáson leadott voksokat is a november 4-i urnazárás után számolják majd össze, ahogy a levélben küldött szavazatokat is.
Mindkét nagy párt komoly összegeket fordít arra, hogy korai szavazásra bíztassa a választókat. Hogy példát mutasson, még az amerikai elnök maga is előre leszavazott: Barack Obama október 20-án egy chicagói szavazókörzetben adta le a voksát.
Észak-Karolinában október 29-ig már több mint 690 ezren éltek a korai voksolás lehetőségével. 2010-ben a korai voksolás 17 napja alatt 909 ezren mentek el személyesen, hogy előre leszavazzanak. Idén arra számítanak, meghaladhatja az 1 milliót az előre szavazók száma, noha a helyi választási bizottság 10 napra rövidítette le a korai voksolás időtartamát. A korai szavazatok 49 százalékát demokraták, 31 százalékát republikánusok adták le, 20 százalékot a független választók – számolt be róla az Asheville Citizen Times című lap.
Floridában szombaton zárult a korai voksolás. A Miami Herald című lap szerint hajszállal több demokrata adta le előre szavazatát, mint ahány republikánus (42 százalék - 41 százalék), viszont a republikánusok jóval nagyobb arányban választották a levélben szavazást (46,2-36,5). Majd 2,2 millió floridai szavazott előre vagy levélben, ami igen jelentős aránynak számít. Florida republikánus kormányzója, Rick Scott bizakodik, hogy az előzetes szavazási adatokból ítélve a republikánus választók az aktívabbak, s így jó lehet az esély az újraválasztására.

Szerző

A hiteladósokkal jövőre számolnak el

Szombaton hatályba lépett az elszámolási törvény, amelynek alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete, amely az elszámolás részletes módszertanát tartalmazza még ebben a hónapban megjelenik. Az elszámolás lényege, hogy az ügyfelek túlfizetéseit a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni, vagyis csökken majd a törlesztőrészlet.

A kormány és a kormánypárti frakció már jövő héten a Fidesz-frakció ülésén tárgyal a fair bankokról szóló törvényjavaslatról, ezzel újabb szakaszához közeledik a bankok ügyfelekkel történő elszámolása - olvasható az Igazságügyi Minisztérium közleményében.

Az Igazságügyi Minisztérium által előkészített törvényjavaslat célja az, hogy a bankok tisztességes hitelezési gyakorlatot folytassanak és erős fogyasztóvédelmi garanciák lépjenek életbe 2015-től. Vége lesz az "apró betűs korszaknak", átláthatóvá válnak a szerződési feltételek, és a törvény megtiltja, hogy a bankok jogosulatlanul emelhessék a kamatot, a díjaikat és a költségeiket - írják.

Miután véget érnek a másodfokú bírósági eljárások a bankok és az állam között zajló jogi vitáról, a Kúria januárra lezárhatja a felülvizsgálati eljárásokat és január közepétől egészen az év végéig zajlik majd a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolás.

Az elszámolás négyszáz bankot és 1,3 millió családot érint. Mint arról korábban már beszámoltunk a devizahitelesekkel való elszámolás több lépcsőben zajlik le. Azoknál a bankoknál, amelyek nem perelték az államot, illetve amelyeknél a Fővárosi Bíróság, illetve a Fővárosi Ítélőtábla nem fordult az Alkotmánybírósághoz, azok 2015. január 15. és 29., a pert indítóknak február 1-28. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást. (Arról a jogszabály nem szól, mi történik, ha az Alkotmánybíróság részben vagy egészben alaptörvény-ellenesnek ítéli meg az egymást követő, a bankok tisztességtelen magatartását kodifikáló törvényeket.)

A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5-12. között indíthatnak pert. A nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek.

A bankoknak - az ügyfél kérésére - a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk, de ez már költséggel jár, az érintettek - tízezer forintos díj ellenében - jövő márciusban kérhetnek elszámolást a pénzintézettől, amelynek ezt 2015. november 30-ig kell megküldenie. Azoknak, akik devizahitelük végtörlesztéséhez forintalapú kölcsönt vettek fel, nem kell a díjat megfizetniük, ha pedig az elszámolás eredményeként a fogyasztónak pénz jár vissza, a tízezer forintot is vissza kell téríteni neki.

A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után - azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül - szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés 2009. július 26. előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

Szerző

A minősítők jönnek, mérnek, hazamennek

Magyarország is szerepel a Moody's Investors Service e héten, péntekre beütemezett osztályzati felülvizsgálati listáján. Nem feltétlenül bizonyos azonban, hogy a nemzetközi hitelminősítő ténylegesen módosítja is a magyar államadós-osztályzatot, vagy az osztályzatra érvényes - jelenleg negatív - kilátást. Legutóbb július elején vizsgált bennünket a hitelminősítő, akkor nem változtatott eddigi osztályzatán.

November 28-án egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings felülvizsgálata esedékes. A Fitch június 6-án értékelt legutóbb bennünket, akkor megerősítette Magyarország államadós-osztályzatait stabil kilátással.

A Standard & Poor's március végén hajtotta végre idei előző magyar felülvizsgálatát; akkor stabilra javította a magyar besorolás kilátását a leminősítés lehetőségére utaló addigi negatívról, és szeptember 19-én pedig e stabil kilátással erősítette meg a magyar osztályzatot. Az S&P naptárában 2014-re már nem szerepel több dátum Magyarország adósosztályzatának felülvizsgálatára.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint 2015 nyara előtt nem valószínű Magyarország felminősítése, mivel a hitelminősítők nyilván meg akarják várni egyebek mellett a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos vitás kérdések lezárását, és a 2014-es államadósság-folyamatok teljes körű adatsorát.