Iraki kurd erősítés - Érkeznek a pesmergák Kobaniba

Publikálás dátuma
2014.10.31. 06:32
Menekülttábor Kobaninál, a határ török oldalán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KUTLUHAN CUCEL
Bejutott az iraki kurd pesmerga harcosok első csoportja a török-szíriai határon fekvő, ostrom alatt álló Kobaniba. A stratégiai fontosságú várost több mint 40 napja gyűrűbe fogták az Iszlám Állam egységei, s az amerikaiak vezette koalíció légicsapásai sem hoztak fordulatot.

Mintegy tíz pesmerga harcos jutott át török területről Kobaniba az első csoportban, a londoni székhelyű szíriai emberi jogi megfigyelő csoport információi szerint.  Ennek az előörsnek a feladata a stratégiai tervezés, közölte Meryem Kobane, a város szíriai kurd védőinek szóvivője.

Mintegy száz pesmerga szállt le szerdán repülővel a határ török oldalán, csütörtökre virradó éjszaka pedig egy nehézfegyverekkel megerősített szárazföldi konvoj érkezett, ágyúkkal és teherautókra szerelt géppuskákkal Szurukba, egy török katonai bázisra.

A pesmerga offenzíva kezdete elé időzítve az amerikai légierő jelentős légicsapásokat hajtott végre, mintegy tíz bevetésben támadták az Iszlám Állam állásait Kobani környékén. Öt épületet, két kisebb lázadó egységet és hét IS-állást sikerült megsemmisíteni a levegőből.

A Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) mintegy kétszáz harcosa is átlépett a török oldalról a stratégiai fontosságú városba. A szíriai külügyminisztérium elítélte Törökországot amiatt, hogy engedélyezi külföldi katonák határátlépését. Ankara visszautasította a bírálatot.

"A szíriai rezsimnek nincs legitimitása, ezért részükről meglepőek az ilyen kijelentések" - nyilatkozta név nélkül egy török kormánytisztviselő a Reutersnek.

Az Egyesült Államok és az európai hatalmak is kizárták, hogy szárazföldi erőket vetnének be az Iszlám Állam ellen, az IS visszaszorításában a terhek oroszlánrészét a kurd harcosoknak kell vállalni. A kobani csata kezdete óta már legalább 800 ember életét veszítette, s több mint 200 ezer ember keresett menedéket a határ török oldalán.

Törökország és az Egyesült Államok között ugyanakkor egyre inkább elmérgesedik a vita annak következtében, hogy Ankara korábbi ígéretei ellenére továbbra sem engedélyezte bázisainak használatát az Iszlám Állam elleni légicsapásokhoz.

Törökország múlt héten felháborodottan tiltakozott az ellen, hogy Barack Obama engedélyezte fegyverek ledobását a PKK harcosainak, a csoportot ugyanis Ankara terrorista szervezetnek tekinti.

"Ha Törökország már nem szövetségesünk, akkor bajban vagyunk mi is és a törökök is" - idézte a Washington Post Francis Ricciardonét, az Egyesült Államok volt ankarai nagykövetét.

Két tömegsírt találtak csütörtökön Irak területén, Bagdadtól nyugatra, ahol az Iszlám Állammal szembenálló szunnita törzsek megpróbálták útját állni az IS előrenyomulásának.

Az Albu Nimr törzs több mint kétszáz tagját mészárolták le az IS emberei. A tömegsírokban talált férfiak életkora 18 és 55 év között mozoghatott, valamennyiüket közvetlen közelről lőtték le.

Mintegy 70 tetemet találtak Hit város közelében, Irak Anbar tartományában, a meggyilkoltak a rendőrség vagy az IS-ellenes Sahva milicia tagjai voltak. Egy másik tömegsírban, Ramadi közelében ugyanennek a törzsnek mintegy 150 tagját találták meg.

Szerző

Madrid megvétózza a katalán konzultációt is

A madridi államtanács állandó bizottsága tegnap egyhangúlag jóváhagyta a november 9-re kiírt alternatív katalán népszavazás felfüggesztését, ezt pénteken a minisztertanács is várhatóan jóváhagyja.

Mariano Rajoy spanyol kormányfő újra leszögezte, hogy a katalán kormányfő, Arturo Más "vigaszdíjas" kezdeményezése, a nem kötelező erejű népi konzultáció nem felel meg a demokratikus feltételeknek.

Rajoy megerősítette, hogy ugyanazokat a feltételeket támasztja a katalán konzultációval szemben, mint korábban a tervezett referendummal szemben, azaz ragaszkodik a törvények betartásához. A minisztertanács várhatóan ismét a spanyol alkotmánybírósághoz fordul, s kéri a folyamat leállítását.

A spanyol alkotmány értelmében csak a spanyol állam jogosult népszavazás kiírására, s az autonómiák vezetésének nincs felhatalmazásuk egész Spanyolországot érintő ügyekben referendumot kiírni.

Arturo Mas katalán kormányfő közölte, hogy ameddig az alkotmánybíróság nem nyilvánítja törvénytelennek a november 9-i konzultációt, addig nem állítják le a szervezést.

Más hangsúlyozta, a legkevésbé sincs meglepve, hogy Madrid ismét közbelép. Megerősítette, minden készen áll a nem kötelező erejű konzultáció megtartására. Eddig 40 ezer önkéntes jelentkezett, hogy segít a voksolás lebonyolításában.

A Katalónia elszakadását támogató pártok csütörtökön mindentől függetlenül megkezdték kampányukat.

A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és katalán tagszervezete, a PSC továbbra sem ért egyet, a PSOE ellenzi a kvázi referendumot is, míg a PSC szerint semmiféle indok nincs arra, hogy Madrid illegálisnak nyilvánítsa a tervezett, nem ügydöntő konzultációt.

Szerző
Frissítve: 2014.10.30. 22:00

Huszonöt éves lett a Helsinki Bizottság

Ma este 8-tól az A38 hajón lesz a Magyar Helsinki Bizottság 25. születésnapi bulija. A rendezvényen fellépnek a Rotfront és a Gypo Circus zenekarok. Most októberben volt negyedszázada, hogy bírósági nyilvántartásba vették a Magyar Helsinki Bizottságot. 

Az egyik leghosszabb ideje folyamatosan működő civil emberijog-védő szervezetet bátor és felelősen cselekvő állampolgárok saját akaratukból hozták létre, azzal a céllal, hogy a mindenkori hatalmat ellenőrizzék. Minden körülmények között, minden rendszerben vannak mindenkit megillető emberi jogok, amelyek érvényesüléséhez ragaszkodni kell akár az érzéketlen, olykor egyenesen ellenséges és túlhatalommal rendelkező állammal szemben is. Ez volt a Magyar Helsinki Bizottság legfontosabb üzenete 1989-ben, és ugyanez 2014-ben is. (A Magyar Helsinki Bizottság alapító elnökével, Kőszeg Ferenccel készült interjú a 12. oldalon oldalon olvasható - a szerk.)

Szerző