Megmutatja, hol hagytuk a kocsit

Publikálás dátuma
2014.10.30. 06:15
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Nem talált vissza egy hipermarket parkolójában a kocsijához? Nem találta a parkolóautomatát? Nem volt aprója? Nem indította újra a lejárt parkolási időt? Mindezen problémák megoldására ad választ - itthon elsőként - a magyar szakemberek által fejlesztett mobil applikáció.

 Az újdonság a GPS járművédelem, az NFC technológia (rádiófrekvenciás azonosítás, mely különböző eszközök érintés nélküli kommunikációjára ad lehetőséget) és az okostelefonok lehetőségeit használja ki a fejlesztő AutoSecurit Zrt.

Az applikáció gombnyomásra intézi a parkolást, azonosítja a sofőrt, segít megtalálni a gépkocsit vagy autópálya matricát vásárol. Az egyetlen gombnyomás szó szerint értendő: a felhasználó csak megérinti az alkalmazást mobil képernyőjén, ezzel indíthatja a parkolást, távozáskor pedig a szolgáltatás automatikusan leáll.

Ha a sofőr nem tér vissza a maximális idő végéig, a rendszer újraindítja a parkolását. A távfelügyeleti eszköz szervere érzékeli, ha a jármű fizetős övezetben, gyújtáslevétellel megáll.

Ekkor a rendszer figyelmezteti a sofőrt a parkolási kötelezettségre, amit ő a képernyő megérintésével engedélyezhet. A parkolási díjat a sofőr, vagy a szerződő cég utólag, a szolgáltatónak fizeti meg. A GPS-nek köszönhetően a feledékeny autósok térkép és irányjelek segítségével könnyen megtalálhatják leállított autójukat is.

A most kialakított megoldás jelenleg csak a szolgáltató által felügyelt autókban elérhető, de már dolgoznak a lehetőség kiterjesztésén azok számára is, akik nem veszik igénybe a vagyonvédelmi szolgáltatást.

Hamarosan autópálya matricát is vehetünk ugyanezen az applikáción, de figyelmeztetni fog a központ a téli nyári, vagy futásteljesítményből számított gumicsere periódusokra is. Az értesítések szólhatnak a kötelező szervizről, de akár útnyilvántartás is készíthető az applikáció segítségével.

Szerző

Ezek a gének felelősek az emberölésért

Publikálás dátuma
2014.10.29. 14:55
Forrás: Thinkstock
Csaknem kilencszáz finnországi elítélt genetikai vizsgálata révén két olyan gént azonosítottak, amelyek az erőszakos bűncselekmények elkövetésének rizikóját növelhetik. A kutatás eredményeiről a Molecular Psychiatry című folyóiratban jelent meg tanulmány.

A nemzetközi kutatócsoport 895 erőszakos és egyéb bűncselekmények miatt elítélt DNS-vizsgálatát végezte el. A világon ez az első olyan kutatás, amely a bűnelkövetők ilyen nagy csoportjának genetikai "mintázatát" elemezte - olvasható a PhysOrg hírportálon és a BBC hírei között.

A tudósok kimutatták a MAOA és a CDH13 gének olyan mutációját, amelyek lényegesen nagyobb gyakorisággal találhatók meg az erőszakos bűncselekmények elkövetőinél. A MAOA az agyi ingerületátvivő anyagok, a dopamin és a szerotonin anyagcseréjét szabályozza, a CDH13 pedig a feltételezések szerint az indulatok féken tartásáért felelős, és szerepet játszhat a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) kialakulásában.

A vizsgálatba bevont elítélteket az általuk elkövetett bűntények jellege szerint két csoportra osztották. 78 személy esetében volt a legerősebb az összefüggés a génvariációk és a korábban elkövetett cselekmények súlyossága között. Ezeket a személyeket a rendkívül agresszív elkövetők kategóriájába sorolták, a csoport tagjainak bűnlajstromában összesen 1154 gyilkosság, emberölés, emberölési kísérlet vagy tettlegesség szerepelt, további 114 elkövető rovásán legalább 1 gyilkosság volt. Mint kiderült, az adott személyek mindegyikénél alacsony volt a MAOA aktivitása, ez egyebek mellett "dopamin-hiperaktivitást" eredményezett, különösen alkohol vagy amfetamin hatására. Mint a szerzők megjegyzik, Finnországban a bűncselekmények túlnyomó többségét alkohol vagy drogok hatására követik el.

"A nem erőszakos bűncselekményekért elítéltek körében a két gén egyikének vonatkozásában sem fedeztünk fel lényeges eltérést. Ez azt jelzi, hogy a MAOA és a CDH13 specifikusak az erőszakra való hajlam tekintetében" - emelik ki a szerzők, akik szerint a finnországi erőszakos bűncselekmények 4-10 százaléka hozható összefüggésbe e két génnel. A MAOA és a CDH13 hordozóinál 13-szoros a valószínűsége az ismételt erőszakos bűnelkövetésnek.

A szerzők ugyanakkor rámutatnak, hogy a két gén semmiképp sem alkalmazható a potenciális bűnelkövetők kiszűrésére, hiszen több génnek is szerepe lehet az agresszív magatartás kialakulásában.

"Még a magas rizikójú génkombináció hordozóinak többsége sem követ el soha bűncselekményt" - hangsúlyozta a vizsgálat kapcsán Jari Tiihonen, a stockholmi Karolinska Intézet professzora, a tanulmány vezető szerzője.

A kutató hozzátette, hogy a teljes népességre kivetítve igen alacsony a súlyos bűncselekmények aránya. Ennek fényében kijelenthető, hogy ha az ominózus génkombináció növeli is a bűnelkövetés relatív kockázatát, az abszolút rizikó rendkívül alacsony. 

Szerző

Ezek a gének felelősek az emberölésért

Publikálás dátuma
2014.10.29. 14:55
Forrás: Thinkstock
Csaknem kilencszáz finnországi elítélt genetikai vizsgálata révén két olyan gént azonosítottak, amelyek az erőszakos bűncselekmények elkövetésének rizikóját növelhetik. A kutatás eredményeiről a Molecular Psychiatry című folyóiratban jelent meg tanulmány.

A nemzetközi kutatócsoport 895 erőszakos és egyéb bűncselekmények miatt elítélt DNS-vizsgálatát végezte el. A világon ez az első olyan kutatás, amely a bűnelkövetők ilyen nagy csoportjának genetikai "mintázatát" elemezte - olvasható a PhysOrg hírportálon és a BBC hírei között.

A tudósok kimutatták a MAOA és a CDH13 gének olyan mutációját, amelyek lényegesen nagyobb gyakorisággal találhatók meg az erőszakos bűncselekmények elkövetőinél. A MAOA az agyi ingerületátvivő anyagok, a dopamin és a szerotonin anyagcseréjét szabályozza, a CDH13 pedig a feltételezések szerint az indulatok féken tartásáért felelős, és szerepet játszhat a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) kialakulásában.

A vizsgálatba bevont elítélteket az általuk elkövetett bűntények jellege szerint két csoportra osztották. 78 személy esetében volt a legerősebb az összefüggés a génvariációk és a korábban elkövetett cselekmények súlyossága között. Ezeket a személyeket a rendkívül agresszív elkövetők kategóriájába sorolták, a csoport tagjainak bűnlajstromában összesen 1154 gyilkosság, emberölés, emberölési kísérlet vagy tettlegesség szerepelt, további 114 elkövető rovásán legalább 1 gyilkosság volt. Mint kiderült, az adott személyek mindegyikénél alacsony volt a MAOA aktivitása, ez egyebek mellett "dopamin-hiperaktivitást" eredményezett, különösen alkohol vagy amfetamin hatására. Mint a szerzők megjegyzik, Finnországban a bűncselekmények túlnyomó többségét alkohol vagy drogok hatására követik el.

"A nem erőszakos bűncselekményekért elítéltek körében a két gén egyikének vonatkozásában sem fedeztünk fel lényeges eltérést. Ez azt jelzi, hogy a MAOA és a CDH13 specifikusak az erőszakra való hajlam tekintetében" - emelik ki a szerzők, akik szerint a finnországi erőszakos bűncselekmények 4-10 százaléka hozható összefüggésbe e két génnel. A MAOA és a CDH13 hordozóinál 13-szoros a valószínűsége az ismételt erőszakos bűnelkövetésnek.

A szerzők ugyanakkor rámutatnak, hogy a két gén semmiképp sem alkalmazható a potenciális bűnelkövetők kiszűrésére, hiszen több génnek is szerepe lehet az agresszív magatartás kialakulásában.

"Még a magas rizikójú génkombináció hordozóinak többsége sem követ el soha bűncselekményt" - hangsúlyozta a vizsgálat kapcsán Jari Tiihonen, a stockholmi Karolinska Intézet professzora, a tanulmány vezető szerzője.

A kutató hozzátette, hogy a teljes népességre kivetítve igen alacsony a súlyos bűncselekmények aránya. Ennek fényében kijelenthető, hogy ha az ominózus génkombináció növeli is a bűnelkövetés relatív kockázatát, az abszolút rizikó rendkívül alacsony. 

Szerző