Előfizetés

Nem túlélni, élni! - Tüntetés a kormány ellen

Publikálás dátuma
2014.10.23. 19:58
FOTÓ: Tóth Gergő
Civil szervezetek aktívabb közéleti szerepvállalásáért tartottak tüntetést csütörtökön a fővárosi Blaha Lujza téren.

A Tedd magad szabaddá! mottóval meghirdetett demonstráción felszólalók közül többen a kormányt bírálták, és azt hangoztatták, hogy a szabadságért mindenkinek tennie kell.
A programot az 1956-os forradalom és a harmadik magyar köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából szervezték a rendezők tájékoztatása szerint.

A demonstrációt a - Facebook-oldala szerint az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociális ágazat szervezeteit összefogó - Humán Platform szervezte, a tüntetésen több százan vettek részt. A tüntetők a Corvin áruház előtti parkolóban felállított színpadtól a Bacsó Béla utcáig töltötték meg a teret. A szemerkélő esőben álló demonstrálókat a szervezők a beszédek között közös éneklésre, mozgásra biztatták.

A színpadon Ferge Zsuzsa szociológus, szegénységkutató arról beszélt, hogy október 23-a a szabadság ünnepe, ez pedig számára azt jelenti, hogy mindenki önmaga lehessen, szabadon választhasson sorsot, életet, és ne legyen elnyomás.
Azt mondta, vissza kell szerezni mindenki közös szabadságát. Deák Ferencet idézve azt hangoztatta, amit erő és hatalom elvesz, azt idő és szerencse visszaadhatja, de amiről a nép, félve a szenvedésektől, önként maga mond le, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges. A szociológus beszédét azzal zárta, vissza kell szerezni mindenki közös szabadságát.

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért társelnöke azt mondta, Magyarországon ma hatalmas a közöny és ennek az az oka, hogy a közügyek alakítását, a politikát "túl régen" maroknyi ember sajátítja ki. Szerinte szabadság csak ott lehet, ahol mindenkinek van beleszólása a közügyek alakításába, ezért arra hívta fel az egybegyűlteket, "foglalják vissza" a politikát. Szerinte a civilek korábbi, kormánnyal szembeni tiltakozásai után "nem csoda, hogy a hatalom most a független civil szervezeteket támadja", és ez lehet a Norvég Civil Alap körüli "botrány" mögött.

Várady Zsolt, az iwiw közösségi portál alapítója felszólalásában kiemelte: a jelenlegi adók megfizethetetlenek, ráadásul nincsenek lépések ennek megváltoztatására, ami - szerinte - azt jelenti, hogy a politika intézményesíti a bűnelkövetést. A napokban bejelentett internetadóval kapcsolatban hangsúlyozta: az valójában nem a pénzről szól, hiszen már most is megfizetjük az erre vonatkozó adókat, hanem sokkal inkább az információ szabadságáról. "Ezt nem fogjuk megfizetni" - tette hozzá.

Udvarhelyi Éva Tessza kultúrantropológus azt mondta, hogy az "Orbán-rezsim" hatalomra jutása a magyar társadalom leépülésének következménye. "Magunkat kell megváltoztatni, hogy a rezsim bukása után tényleg valami más, és ne az elmúlt nyolc év következzen" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a demokráciának nem az Európai Unió, és nem is az Egyesült Államok a letéteményese, hanem mi.
A demokráciának pedig garanciája az erős civil társadalom, ezért mozgalmakra van szükség, amelyek a széles társadalmat reprezentálják és nem félnek a politikától - mondta.


A felszólalók többsége beszédét az "éljen a köztársaság!" felkiáltással zárta.
A tüntetők kezében nemzeti, uniós zászlókat tartottak, de volt köztük szivárványos és anarchista zászló is. Mások táblákat, molinókat hoztak magukkal, ezeken többnyire kormányt bíráló feliratokat lehetett olvasni. A rendezvényen mások mellett megjelent Demszky Gábor egykori főpolgármester, valamint Mécs Imre 1956-os halálraítélt, volt szabad demokrata, majd szocialista országgyűlési képviselő.

Lázár üzenete: Hódmezővásárhely nem hibázhat

Különleges felelősség kötelezi a hódmezővásárhelyi közgyűlés tagjait - jelentette ki Lázár János a testület alakuló ülésén.

Hódmezővásárhelynek nagy a híre az országban, és mindenki azt lesi, a választók huszonöt év alatt fölépült bizalma meddig tart – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője, utalva arra, hogy a városnak a rendszerváltás óta jobboldali a vezetése.

A hódmezővásárhelyi képviselő-testület abba a helyzetbe került, hogy soha nem hibázhat. Akkora a felelősség, a tekintély és a bizalom, hogy minden döntés különleges megfontoltságot és körültekintést igényel – hangsúlyozta a politikus beszédében, melyet utólag juttattak el az MTI-hez.
Lázár János köszönetet mondott a hódmezővásárhelyeiknek azért a bizalomért, mellyel kitüntették a Fidesz-KDNP-t, Almási István polgármestert és a képviselőket.

A miniszter kifejtette, a választok között sokan vannak, aki huszonöt éve úgy látják, az az irány, melyet a hódmezővásárhelyi rendszerváltókból, "a kommunizmus örökségét lebontókból" álló képviselő-testület követ, támogatásra méltó.
A miniszter rámutatott, a helyhatósági választásokon elért siker "nem egy nap szerencséje", nem véletlen, hanem huszonöt év szívós küzdelmének elismerése. Kevés olyan város van az országban, ahol egy politikai család ennyi ideje képes megtartani a választók bizalmát - tette hozzá.

Lázár János úgy fogalmazott, az október 12-i választás legnagyobb eredménye ezért nem is a győzelem, hanem a bizalom, amellyel a választók a közügyek gyakorlását, a saját érdekükben föllépés lehetőségét a képviselők kezébe helyezték.
Ebben a városban valóban sok minden, majdnem minden sikerülhet - mondta a települést korábban tíz esztendőn át polgármesterként irányító politikus, aki szerint ehhez a vásárhelyieknek maguk mögött kell hagyniuk a kishitűséget és kisebbrendűséget.

Miskolcról Svájcba - Menekülő romák

Hatvanöt miskolci roma érkezett Svájcba az elmúlt napokban azzal a céllal, hogy menedékjogot kérjen és letelepedjen - olvasható a miskolci önkormányzat közleményében, amely csütörtökön jelent meg a kommunikációs cége által működtetett honlapon.

A kiutazásról és annak céljáról a Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatalos úton tájékoztatta a önkormányzatot - olvasható a miskolci minap.hu oldalon.

Mint írták, a tárca konzuli osztálya azt közölte, információkkal rendelkezik "további roma csoportok érkezéséről is".
A miskolci önkormányzat közleményében az olvasható: a Svájcba kiutazó miskolci romák magyar és európai uniós polgárként a szabad mozgás és tartózkodás jogát gyakorolják, mely egyben alkotmányos alapjoguk is.

"Utazási szándékukat a magyar hatóságoknak, vagy Miskolc város önkormányzatának nem kell bejelenteniük. Abban az esetben, ha nem jelentik be tartós külföldön tartózkodásukat, az önkormányzatnak nincs előzetes információja az utazásukról. Esetleges menedékkérelmük elbírálása a svájci hatóságok hatáskörébe tartozik" - írták.

Váradi Gábor, a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta, vasárnap indult egy csoport busszal Svájcba. Úgy tudják, hogy sok roma család készül még kiutazni.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy tájékoztassák az embereket arról, mi várja őket odakint.
Váradi Gábor szavai szerint a kiutazás elsődleges oka a "kilátástalanság", és az a "téves információ", hogy Svájc befogadja az embereket.
Közölte, az üggyel kapcsolatban pénteken sajtótájékoztatót tartanak.

A Neue Zürcher Zeitung svájci napilap csütörtöki számában azt írta: Beat Meiner, a Svájci Menekültsegély nevű szervezet főtitkára szokatlannak nevezte, hogy ezen a héten 65 roma kért menedéket az országban. A magyar romák számának ilyen mértékű megnövekedése azért meglepő, mert az elmúlt két évben összesen csupán 46-an fordultak ilyen kéréssel a svájci hatóságokhoz.

A svájci napilap arról is beszámolt: Céline Kohlprath, a migrációért felelős szövetségi hivatal szóvivője szerint nem valószínű, hogy elfogadják menekültkérelmüket, mert Magyarország biztonságos országnak számít.
Céline Kohlprathot idézte az üggyel kapcsolatban a Tages-Anzeiger is. A zürichi lap írása szerint a szóvivő azt mondta, napokon belül dönteni fog a 65 magyar menedék-kérő ügyében a hivatal, amely már fel is vette a kapcsolatot a berni magyar nagykövetséggel.