Több tízezren 100 év felett

Publikálás dátuma
2014.10.21. 16:02
Forrás: China Photos/Getty Images
Kínának már csaknem 60 ezer 100 évesnél idősebb lakosa van, a népes "klub" korelnöke 128 éves. A leghosszabb életűek kétharmada nő, a többségük vidéken él.

Az arányokban a korábbiakhoz képest nem mutatkozik jelentős eltérés, a leghosszabb életűek kétharmada nő, a többségük vidéken él. Jellemzően a déli országrész, főleg Hajnan sziget, Kuanghszi és Anhuj tartomány lakói. Szülőföldjüket általában úgy jellemzik, mint ahol a környezet jó, a gazdaság "mérsékelten fejlett".

A múlt hónapban jelentették be, hogy a dél-kínai Hajnan megkapta a "hosszú élet szigetének" titulusát, miután több mint 1900 száz éven felüli polgár lakja és körülbelül 1,2 millióan élnek rajta 60 év felettiek.

Az öregedés tudományával foglalkozó szakemberek kutatásai szerint a százévesek és a felettiek egészségesen étkeznek, szívesen tevékenykednek a szabadban és szeretnek társalogni. A társaság tavaly októberi közlése szerint az ország legidősebb embere az ujgur nemzetiségű Alimihan Szejiti, aki 1886 júniusában látta meg a napvilágot.

A gyors ütemben öregedő Kínában 2013 végére több mint 202 millióan érték meg 60 évet, vagy annál többet, vagyis az idősek az összlakosságnak közel a 15 százalékát alkották. Becslések szerint a 65 év felettiek aránya 2050-re a teljes népesség egyharmadára fog nőni. Alig negyven év múlva a népesség egyötöde lesz 80 éves vagy idősebb Kínában.

A világ legnépesebb országában a születéskor várható átlagos élettartam 2010 végén 75 év volt, s a kormány azt tűzte ki célul, hogy 2015-re ezt egy évvel megtoldják. Ennek érdekében két éve egészségügyi kormányprogramot indítottak. A születéskor várható élettartam tekintetében Kína továbbra is egy közepesen fejlett országnak felel meg. Pekingben 2011-ben az átlag 81,12 év volt, a rekordot Sanghaj tartotta 82 évvel.

Szerző

Az UniCredit harmadik lízingcége is vesztett másodfokon

Publikálás dátuma
2014.10.21. 15:58

A Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett ítéletében másodfokon elutasította a Leasing Hungary Pénzügyi Szolgáltató Zrt-nek a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében benyújtott keresetét, így az UniCredit Bank harmadik leányvállalatának keresetét is elutasították. 

A bíróság elutasította a felperes pénzintézetek azon kérelmét, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához, és az Ingatlanlízing Zrt-t 580 ezer forint, a másik két felperest 530 ezer-530 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Az eljáró tanács elnöke megjegyezte, a három ügy nagyfokú hasonlóságot mutatott egymással; mind a felperes, mind az alperes lényegében ugyanazokat az érveket sorakoztatta föl a három ügyben, ezért a bíróság indokolása sem tér el jelentősen a három ítéletben.

A bíróság az indokolásban kifejtette: azért nem tartotta szükségesnek, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon, mert a Kúria a Kásler ügyben - amikor kimondta, hogy az árfolyamrés tisztességtelen - már bevárta az EU-Bíróság álláspontját, és ez alapján hozta meg jogegységi döntését, amelyen a mostani per keretét adó - a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló - törvény alapul.

Ami az ügy érdemi részét illeti, a bíróság hangsúlyozta: a perben egyetlen kérdést vizsgálhatott, szigorúan az említett törvény keretei között, mégpedig azt, hogy fennállt-e a tisztességtelenség a felperes devizahiteles szerződéseiben alkalmazott általános szerződési feltételeknél (ászf). A bíróság kiemelte: a törvényi szabályozás konjunktív, vagyis ha a jogszabályban meghatározott hét elvből csak az egyiket is sérti a pénzintézet által alkalmazott ászf, akkor szükségtelen a további vizsgálódás, fennáll a tisztességtelenség. Az Ítélőtábla ezért mellőzte ítéletében az elsőfokú ítéletnek azt a részét, amely egy elv megsértésének a megállapítása után további elvek sérelmét taglalja.

Szerző

Az UniCredit harmadik lízingcége is vesztett másodfokon

Publikálás dátuma
2014.10.21. 15:58

A Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett ítéletében másodfokon elutasította a Leasing Hungary Pénzügyi Szolgáltató Zrt-nek a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében benyújtott keresetét, így az UniCredit Bank harmadik leányvállalatának keresetét is elutasították. 

A bíróság elutasította a felperes pénzintézetek azon kérelmét, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához, és az Ingatlanlízing Zrt-t 580 ezer forint, a másik két felperest 530 ezer-530 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Az eljáró tanács elnöke megjegyezte, a három ügy nagyfokú hasonlóságot mutatott egymással; mind a felperes, mind az alperes lényegében ugyanazokat az érveket sorakoztatta föl a három ügyben, ezért a bíróság indokolása sem tér el jelentősen a három ítéletben.

A bíróság az indokolásban kifejtette: azért nem tartotta szükségesnek, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon, mert a Kúria a Kásler ügyben - amikor kimondta, hogy az árfolyamrés tisztességtelen - már bevárta az EU-Bíróság álláspontját, és ez alapján hozta meg jogegységi döntését, amelyen a mostani per keretét adó - a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló - törvény alapul.

Ami az ügy érdemi részét illeti, a bíróság hangsúlyozta: a perben egyetlen kérdést vizsgálhatott, szigorúan az említett törvény keretei között, mégpedig azt, hogy fennállt-e a tisztességtelenség a felperes devizahiteles szerződéseiben alkalmazott általános szerződési feltételeknél (ászf). A bíróság kiemelte: a törvényi szabályozás konjunktív, vagyis ha a jogszabályban meghatározott hét elvből csak az egyiket is sérti a pénzintézet által alkalmazott ászf, akkor szükségtelen a további vizsgálódás, fennáll a tisztességtelenség. Az Ítélőtábla ezért mellőzte ítéletében az elsőfokú ítéletnek azt a részét, amely egy elv megsértésének a megállapítása után további elvek sérelmét taglalja.

Szerző