Vajna nem engedett

Publikálás dátuma
2014.10.17. 07:47
Pálfi György/Népszava
Pálfi György nem rendezheti meg a Toldit, így döntött a Magyar Nemzeti Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága.

 „A Magyar Nemzeti Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága azt a döntést hozta, hogy Pálfi György Toldi című filmjének megvalósítását célzó, hosszú ideje tartó tárgyalássorozatot beszünteti, és az eredetileg megvalósításra szánt tervet a továbbiakban nem támogatja, miután az alkotó a film megrendezésének szándékától a döntőbizottság több tagjának tett szóbeli nyilatkozatában elállt, illetve előzőleg írásban jelezte, hogy amennyiben a döntőbizottság október 15-éig nem hoz határozatot, akkor lezártnak tekinti az együttműködést"– olvasható a filmalap közleményében.

Meghökkentő fordulat, alig hihető, hogy egy felelős grémium ilyen indokkal szakít meg egy sok éves tervet. Pálfi György már négy éve dolgozik a Toldi filmtervén. Az tény, hogy a filmalap 2013 júniusában jelentette be, a döntőbizottság 900 millió forint gyártási támogatást szavazott meg a Pálfi György rendezésében készülő Toldi-filmnek.

Az eredeti tervek szerint a filmet 2013 szeptemberétől kezdték volna forgatni, ám egy újabb fordulatot hozott, hogy a film nagyobb lehetőséget kapott, azaz 2,5 milliárdos költségvetéssel készülhetett volna el. Azonban egy év óta húzódik a film ügye. A filmalap, pontosabban személyesen Andy Vajna kívánsága az volt, hogy a Toldi akciójeleneteit, ne Pálfi, hanem egy speciális akciórendező rendezze meg. Ráadásul ezeknél a jeleneteknél Pálfi nem is lehetett volna jelen, teljesen a másik rendező felelőssége lett volna a jelenetek megszületése. A megoldás mindezidáig húzódott, érthetetlen, hogy miért teltek el hosszú hónapok tárgyalás és döntés nélkül.

A közlemény kitér arra, hogy a film tervezett költségvetése 2,5 milliárd forint, „Egy ilyen magas költségvetésű projekt finanszírozása mind az adófizető nézőközönség, mind a filmszakma felé jelentős felelősség”. Ez igaz, az viszont érthetetlen, mit jelent az, miszerint a döntőbizottság szerint „még nincsenek meg a feltételei annak, hogy egy ilyen magas összegű támogatás mellett olyan filmalkotás szülessen, amely művészi színvonala mellett széles közönséget is képes megszólítani.”

A döntőbizottság érveit megdöbbentővé teszi a tény, hogy nem régen Havas Ágnes, a filmalap vezérigazgatója egy nyilvános esten kijelentette, az utóbbi húsz év legjobb forgatókönyvét tette le Pálfi a Toldival.

– Keserűség, szomorúság és értetlenség – reagált Pusztai Ferenc, a toldi producere a filmalap közleményére az MTI-nek. Elmondta, valóban Pálfi György tűzte ki az október 15-i döntési határidőt, de a türelmetlensége érthető, csaknem négy éve foglalkozik a filmmel, a gyártási támogatásra másfél éve vár a produkció. egy másfél éves várakoztatásnak megvannak a szakmai, emberi oldalai is, mondta.

Angelusz Iván producer véleménye, hogy  „ezt a filmet Gyuri tudta volna megcsinálni, nagyon szép filmterv volt, fantasztikusan jó film, nagy közönségsiker lett volna belőle. Ezzel a nemzeti alapeposszal adósa a magyar filmművészet a magyar nézőknek. Hozzátette: a filmalap kéréseit igyekeztek mindig teljesíteni.

Arra a kérdésre, hogy vajon nem Pálfi György október 15-re kitűzött határideje lehetetlenítette-e el végül az együttműködést, Angelusz Iván azt felelte, hogy a filmes szervezet amúgy október 30-ra ígért korábban döntést.

Álljon itt Pálfi György Facebook bejegyzése: „Toldi vége. Csak egy megjegyzésem lenne, a költő szavaival: „Ha örül Horger Antal úr,/ hogy költőnk nem nyelvtant tanul,/ sekély/ e kéj-” További információk a Nemzeti Filmalaptól. Ennyi.”

Szerző

Keserű epizódok

Publikálás dátuma
2014.10.17. 07:45
Nagy összeütközések többször is vannak a produkcióban FOTÓK: SZALMÁS PÉTER
Joel Pommerat: A két Korea újraegyesítése című darabját ma mutatja be a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közösen a Katona József Színház Máté Gábor rendezésében. Aki a cím alapján közéleti, vagy politikai témát vár, csalódnia kell, a produkció egymást követő igencsak felfokozott magánéleti epizódokból áll.

A Katona József Színház új bemutatója, nem más, mint pillanatfelvételek sorozata. Persze vannak bizonyos átfedések, hasonlóságok a töredékek között, de mindegyik önállóan is értelmezhető. A francia Joel Pommerat író, rendező, színházigazgató tíz évvel ezelőtt negyvenedik születésnapján úgy döntött negyven éven át, minden évben új darabot ír társulata színészeinek.

Nálunk is van hasonló példa, gondoljunk csak Pintér Bélára, aki szintén maga írja és rendezi a drámáit, sőt ő játszik is bennük. Úgy tudni a Joel Pommeratnak színészi ambíciói nincsenek, de a darabjai mégis igencsak színész központúak.

Fullajtár Andrea és Kulka János a produkcióban

Fullajtár Andrea és Kulka János a produkcióban

Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója egy párizsi őszi fesztiválról írt cikkből értesült a szerző műveiről, és ki is választott közülük egyet, amelynek úgy találta nagyon jó a címe, aztán elolvasta és kért a drámaíró ügynökségétől újabbakat.

Kapott is és egyik közülük A két Korea újraegyesítése. Máté Gábor szerint ennek is remek a címe. Ezzel nehéz vitatkozni, de az biztos, aki arra vár, hogy itt bizony Koreáról lesz szó, vagy súlyos közéleti vagy politikai kérdések boncolásáról, annak hamar csalódnia kell. Említik ugyan Koreát a szereplők az egyik utolsó jelenetben, de nem politikai összefüggésben.

Máté Gábor úgy gondolja, a cím nem félrevezető, inkább arra alkalmas, hogy szájhagyomány alapján könnyen terjedjen az előadás híre. Ami pedig a témát illeti, a rendező szerint, ha direkt politikai utalások nincsenek is benne, az előadás mégsem kerüli ki a társadalmi problémákat. "Fontosnak tartom, hogy ne hogy már az életünkben minden a politikáról szóljon.

Ez nagy tévedése a politikusoknak, hogy az emberek életére rákényszerítették a túlpolitizáltságot. Közben tele vagyunk napi életproblémákkal, például, hogy mi lesz a gyerekünkkel, hogy neveljük fel, vagy milyen iskolába adjuk, nem beszélve a kapcsolatainkról, a barátainkról, a szerelmeinkről, a feleségeinkről, a férjeinkről. Ezek a problémák eléggé össze tudják kuszálni az életünket" - mondta a direktor.

Arra a kérdésre, hogy egy átlagember mennyire képes kívül maradni a politikán azt válaszolta: a mostani önkormányzati választás éppen azt bizonyította, az emberek jeleztek a politikusoknak, hogy amit művelnek, az nem jó irányba visz. Ezért volt Máté Gábor szerint ennyire alacsony a szavazási részvétel.

Visszatérve a mai bemutatóra, Máté Gábor szerint a darab legnagyobb erénye a szabálytalansága, ami azt jelenti, hogy az alkotóknak nem a megszokott módon kell dolgozniuk az alapanyaggal. Emellett a nézőnek is rá kell jönnie arra, hogy ne várjon egy összefüggő történetre.

Kicsit hasonlóak, legalábbis epizód jellegűek az elhíresült Máté-osztály nyári produkciói, amelyek évek óta az osztály egyik tagjának az életét dolgozzák fel, de a néhány éve Egerben bemutatott Csörgess meg! Máté Gábor megítélése szerint szintén rokonítható a Katona József Színház mostani premierjével.

" Minden néző számára mást jelent majd ez az előadás, mert mindenki számára más jelenet értékelődik majd föl, attól függően, hogy vele történt-e hasonló, mint amit a színpadon látott" - tette hozzá Máté - Ez egy keserű darab, legalábbis meglehetősen kilátástalannak mutatja az emberi kapcsolatokat.

Mindenféle bűnökkel terheltek vagyunk, ezáltal a kapcsolataink is ilyenek. Nehezen tudunk a múltunkkal magánéleti szinten is elszámolni. Nehéz őszintének lenni, hiszen az őszinteségnek, illetve különböző döntéseinknek lehetnek negatív következményei is."

Vannak olyan jelenetek, amelyek nálunk nagyobb hangsúlyt kaphatnak, mint például Franciaországban. Szerepel a jelenetfüzérek között egy, amelyben a pedofília gyanújába keveredik egy tanár. Valószínű többeknek eszébe jut majd a nyáron nagy vihart kavart Sípos-ügy és nehéz lesz majd teljesen ettől eltekintve szemlélni az előadásnak ezt a részét.  

A mai magyar valóság egyébként többször is visszaköszön az előadás alatt, például a rendező "belefogalmazott" egy hajléktalant is a produkcióba, hiszen szerinte ma nálunk, ha valaki a szabadtéren ücsörög egy padon, vagy beszélget valakivel, garantált, hogy odamegy hozzá egy hajléktalan.

A két Korea újraegyesítését a párizsi Odeonban mutatták be 2013-ban. Nálunk a Katona József Színházban Borbély Alexandra, Fullajtár Andrea, Ónodi Eszter, Rezes Judit, Szirtes Ági, Keresztes Tamás, Kulka János, Nagy Ervin és Ötvös András játssza a szabálytalan, keserű, de olykor nagyon is ironikus epizódokat.

Szerző

Újabb devizahiteles per az Alkotmánybíróságon

Publikálás dátuma
2014.10.17. 07:21
Fotó: Népszava
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a KDB Bank Európa Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt - jelentette be az ügyben eljáró bíró a csütörtöki tárgyaláson.

A bíró álláspontja szerint az első, a nyáron elfogadott devizahiteles törvény több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

Az ítélőtábla - hasonlóan az evoBank és a Porsche Bank ügyében kihirdetett végzéshez - az első devizahiteles törvény több paragrafusa alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Ab-tól.

Az Ítélőtábla tegnap tárgyalta a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. fellebbezését is, ebben ügyben is meglepő ítélet született: a testület a Fővárosi Törvényszéket új tárgyalás lefolytatására és újabb határozat hozatalára kötelezte, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül. A CIB Lízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében másodfokon a "szokásos" ítélet született: október 30-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését az Ítélőtábla.

A devizahiteleseket érintő elszámolásról szóló MNB-rendelet az elszámolási törvény hatálybalépését (november 1-jét) követően, a jövő hónap elején lép életbe. A rendeletben leírt módszertan alapján kell majd a bankoknak az árfolyamrés semmisége és a tisztességtelen, egyoldalú szerződésmódosítások miatt együttesen elszámolniuk - mondta tegnap Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója.

A módszertan alapelve - a túlfizetések előtörlesztésként való elszámolása - önmagában könnyen átlátható, azonban a speciális esetek (a nem teljesítő hitelek, a kedvezmények, az egyedi banki konstrukciók) elszámolása összetett szabályok előírását igényli, emiatt az MNB folyamatosan egyeztet a Magyar Bankszövetség képviselőivel. Így az elszámolással kapcsolatos MNB-rendelet hatályba lépésekor a bankok már széleskörű információval fognak rendelkezni a módszertan részleteiről - fűzte hozzá az igazgató.

A külföldi tulajdonú bankok időközben a kormányzati álláspontról kaphattak tájékoztatást. A Magyar Nemzet értesülése szerint már másodszor tárgyalt az Erste Group vezérigazgatójával Orbán Viktor kormányfő szeptember utolsó napjaiban. Forrásuk szerint a devizahiteles-csomag terhei lehettek terítéken, de szóba kerülhetett a pénzintézet esetleges kivonulása is.

A mostani tárgyalás nem az első volt a devizahiteles-csomag miatt nehéz helyzetbe került pénzintézetek vezetőivel. Szintén a Magyar Nemzet szeptember közepén arról írt, hogy Orbán és Lázár informális tárgyalásokon legkevesebb két – devizahiteles ügyben érintett – banknál igyekezett kipuhatolni, meddig hajlandók elmenni a devizahitelek jövő évi forintosítása során. A Figyelő egy héttel később két pénzintézetet nevesített (Raiffeisen és Erste). Az érintett bankok nem kommentálták az értesülést.

Szerző