Előfizetés

Rekordokat döntöget a brit foglalkoztatottság

Hatéves mélypontra süllyedt a brit munkanélküliségi ráta, az augusztussal zárult három hónapban 154 ezerrel 1,97 millióra csökkent a bejegyzett állástalanok száma.

A munkanélküliek aránya jelenleg 6 százalék, amely szintén 2008 óta nem mért mélypont. A tavalyi azonos időszakban még 7,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta Nagy-Britanniában - ismertette szerdán a brit statisztikai hivatal (ONS).

Augusztus végén 538 ezerrel kevesebben kerestek állást, mint egy évvel korábban. Ez a legnagyobb éves csökkenés azóta, hogy az ONS 1972-ben elkezdte a foglalkoztatottsági adatok negyedévenkénti rendszeres közlését.

A foglalkoztatottsági ráta jelenleg 73 százalék, ami szintén rekordközeli arány. Ezt a dinamikát azonban továbbra sem kíséri a reálbérek növekedése. Az ONS szerdai kimutatása szerint a prémiumokkal együtt számolt alkalmazotti nominálbér augusztusban átlagosan 0,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Ez kevesebb mint a fele az augusztusban mért tizenkét havi inflációnak, amely 1,5 százalék volt. Az inflációs ütem folyamatosan csökken Nagy-Britanniában, de változatlanul meghaladja a bérnövekedését: az ONS e héten ismertetett adatai szerint a fogyasztói árindex szeptemberben 1,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi szintnél.

Ez 2009 szeptembere óta a legalacsonyabb éves drágulási ütem Nagy-Britanniában, londoni pénzügyi elemzők szerint azonban a brit alkalmazotti bérek reálértéke a következő három évben sem éri el a recesszió előtti szintet.

Az EY - korábbi teljes nevén Ernst & Young - könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű gazdasági kutatóintézetének prognózisa szerint a brit alkalmazotti nettó reálbérek 2017-ben is alacsonyabbak lesznek a globális pénzügyi válság előtti utolsó évben, 2007-ben mért szintnél, vagyis a brit háztatások a reálbér-növekedés szempontjából "egy teljes évtizedet elveszítenek".

Az ITEM Club közgazdászai azt valószínűsítik, hogy az éves bérnövekmény is elmarad a következő három évben a válság előtti időszakra jellemző 4,5-5 százalékos ütemektől.

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemző cég, a Capital Economics közgazdászai is arra a következtetésre jutottak a szerdai adatismertetés utáni gyorselemzésükben, hogy - főleg a közszférában érvényesített bértakarékosság, a brit munkapiacon még mindig meglévő munkaerő-túlkínálat és a vállalati szektor nem bérjellegű munkaköltségeinek meredek emelkedése miatt - egyelőre nem valószínű a recesszió előtti 4-5 százalékos éves bérnövekmények visszatérése.

Mivel azonban az infláció a következő hónapokban várhatóan még tovább lassul, és jövőre is alacsony marad, nem kell jelentősen gyorsuló bérnövekedés ahhoz, hogy a háztartások vásárlóereje érzékelhetően javuljon - jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

Devizahitelek - Újabb halasztás

Publikálás dátuma
2014.10.15. 15:04
Fotó: Thinkstock
Október 29-re halasztotta az ítélet kihirdetését a Santander Consumer Finance Pénzügyi Zrt. perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán.

 A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a felperes Santander Consumer Finance keresetét a magyar állam ellen indított perben. A felperes pénzintézet fellebbezésében kérte a per tárgyalásának felfüggesztését és azt, hogy az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzenek azért, mert szerinte a devizahiteles törvény az uniós jogba ütközik. Egyidejűleg indítványozta, hogy bíróság a törvény alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközése miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) is.    

A felperes utalt arra, hogy a devizaperekben eljáró más bíróságok az Ab-hoz fordultak, amelynek az eredménye e per lefolyását is érintheti. Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelmében kérte az első fokú ítélet helyben hagyását. Kiemelte: azért, mert más perekben az Ab-hoz fordultak, az nem köti az ebben az ügyben eljáró bíróságot. A magyar állam képviselője rámutatott: nincs a jelen perben közvetlenül alkalmazandó vagy közvetlenül érvényesülő uniós jogszabály, a felperes fellebbezésében hivatkozott irányelvek nem lényegesek a jogvitában. A törvény a magyar bírói gyakorlatot emelte jogszabályi szintre, amelyek összhangban vannak az irányelvekkel – tette hozzá. Annak vizsgálata, hogy a törvény uniós jogi aktusba ütközik-e nem lehet előzetes döntéshozatali eljárás tárgya, ezt a kérdést csak kötelezettségszegési eljárás keretében lehet vizsgálni – mutatott rá az alperes.

A felperes jogi képviselője a tárgyaláson a részérvénytelenséggel kapcsolatban megjegyezte:  a józan ész és a logika felől közelítve a konkrét díj-, költség- vagy kamatemelés mindig kommunikált okok összessége alapján történt, ami a hitelező törvényi kötelezettsége. A fogyasztó számára hátrányos kamat- vagy díjváltozás bizonyos konkrét, egyedi okok összességének eredménye - mondta. Az értesítőből az adós mindig olyan helyzetben lesz, hogy vissza tudja ellenőrizni az okokat és az emelés nagyságát, emelte ki. Hozzátette: ugyanez az ellenőrzés a hatóságnak is a rendelkezésére áll. Tehát logikátlan az az alperesi állítás, hogy a tisztességtelenséget egészében kell elfogadni vagy elutasítani – mutatott rá a pénzintézet jogi képviselője.

Devizahitelek - Újabb halasztás

Publikálás dátuma
2014.10.15. 15:04
Fotó: Thinkstock
Október 29-re halasztotta az ítélet kihirdetését a Santander Consumer Finance Pénzügyi Zrt. perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán.

 A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a felperes Santander Consumer Finance keresetét a magyar állam ellen indított perben. A felperes pénzintézet fellebbezésében kérte a per tárgyalásának felfüggesztését és azt, hogy az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzenek azért, mert szerinte a devizahiteles törvény az uniós jogba ütközik. Egyidejűleg indítványozta, hogy bíróság a törvény alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközése miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) is.    

A felperes utalt arra, hogy a devizaperekben eljáró más bíróságok az Ab-hoz fordultak, amelynek az eredménye e per lefolyását is érintheti. Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelmében kérte az első fokú ítélet helyben hagyását. Kiemelte: azért, mert más perekben az Ab-hoz fordultak, az nem köti az ebben az ügyben eljáró bíróságot. A magyar állam képviselője rámutatott: nincs a jelen perben közvetlenül alkalmazandó vagy közvetlenül érvényesülő uniós jogszabály, a felperes fellebbezésében hivatkozott irányelvek nem lényegesek a jogvitában. A törvény a magyar bírói gyakorlatot emelte jogszabályi szintre, amelyek összhangban vannak az irányelvekkel – tette hozzá. Annak vizsgálata, hogy a törvény uniós jogi aktusba ütközik-e nem lehet előzetes döntéshozatali eljárás tárgya, ezt a kérdést csak kötelezettségszegési eljárás keretében lehet vizsgálni – mutatott rá az alperes.

A felperes jogi képviselője a tárgyaláson a részérvénytelenséggel kapcsolatban megjegyezte:  a józan ész és a logika felől közelítve a konkrét díj-, költség- vagy kamatemelés mindig kommunikált okok összessége alapján történt, ami a hitelező törvényi kötelezettsége. A fogyasztó számára hátrányos kamat- vagy díjváltozás bizonyos konkrét, egyedi okok összességének eredménye - mondta. Az értesítőből az adós mindig olyan helyzetben lesz, hogy vissza tudja ellenőrizni az okokat és az emelés nagyságát, emelte ki. Hozzátette: ugyanez az ellenőrzés a hatóságnak is a rendelkezésére áll. Tehát logikátlan az az alperesi állítás, hogy a tisztességtelenséget egészében kell elfogadni vagy elutasítani – mutatott rá a pénzintézet jogi képviselője.