Előfizetés

Gyászmenetet lőttek szét a szakadárok

Hét civil vesztette életét és 17 megsebesült kedden, amikor szakadár fegyveresek vélhetően Grad rakéta-sorozatvetővel eltaláltak egy temetési menetet a déli Mariupol melletti Szartana faluban, miközben az ukrán fegyveres erők állasait támadták - erősítette meg a mariupoli városi tanács.

Vladiszlav Szeleznyov, a Kijev által terrorellenesnek elnevezett hadművelet parancsnokságának szóvivője az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak elmondta, hogy az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros közelében, Szartana településen lévő ukrán állást előbb aknavetővel, majd Grad rakéta-sorozatvetővel lőtték. A támadás következtében a katonák közül senki sem sebesült meg. A lövedékek - amelyek közül egy a gyászmenetet találta el - Novoazovszk irányából csapódtak be. 

Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője keddi kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Mariupol térségében az elmúlt egy nap alatt hat orosz drónt, vagyis pilóta nélküli repülőgépet észleltek. Megerősítette azt a korábbi értesülést, hogy Novoazovszkba egy orosz különleges alakulat tagjai érkeztek. Szavai szerint az egység nem nagy létszámú, de speciális akciók végrehajtására kiképzett.

Liszenko szokásos napi sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az elmúlt 24 órában összesen hét ukrán katona esett el a kelet-ukrajnai harcok övezetében. Hozzátette, hogy közülük hatnak az életét a szeparatisták által telepített taposóaknák oltották ki.

Putyin: Elhallgatják a jogsértéseket

Publikálás dátuma
2014.10.14. 18:18
Forrás: Marianna Massey/Getty Images
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg kedden a nemzetközi jogvédő szervezeteket, hogy elhallgatják az alapvető emberi jogok Délkelet-Ukrajnában zajló durva megsértését.

 Az államfő mellett működő emberi jogi tanács ülésén Putyin azt mondta, hogy "sajnálatos módon számos nemzetközi jogvédő szervezet egyszerűen szemet huny a történtek felett, és álszent módon hallgat".

Putyin szerint az ukrajnai események a nemzetközi jog átfogó válságát idézték elő. Úgy vélte, hogy az ENSZ-ben 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, valamint a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről ugyancsak 1948-ban elfogadott, úgynevezett genocídium-egyezményt is megsértik Ukrajnában.

"Kettős mércék alkalmazásának vagyunk tanúi a délkelet-ukrajnai lakosság elleni bűncselekmények megítélésében. (...) Az embereket ott kínozzák, kegyetlenül és emberi méltóságukat megalázva büntetik őket, hátrányos megkülönböztetésnek és jogtalan döntéseknek vannak kitéve" - mondta az orosz elnök, anélkül, hogy konkrét eseteket sorolt volna.

Putyin egyúttal köszöntet mondott az orosz emberi jogi tanácsnak az ukrán eseményekkel kapcsolatosan elfoglalt "becsületes és kiegyensúlyozott" álláspontjáért.

Az államfő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a humanitárius problémák megoldása fontosabb a jogi kérdések rendezésénél.

Jelizaveta Glinka, a testület egyik tagja arról számolt be a tanácskozáson, hogy az ukrán hatóságok megtagadták, hogy a kelet-ukrajnai Kramatorszkban élőknek kifizessék a gyermekek után járó szociális ellátást, illetve a nyugdíjakat. Arra hivatkoztak, hogy nincs ilyen nevű település Ukrajnában. Putyin ostobaságnak nevezte ezt, s kijelentette, hogy Oroszország továbbra is egyoldalúan folytatni fogja kelet-ukrajnai segélyakcióit, és menedékjogot biztosít minden, ezt igénylő ukrajnai menekültnek.

Vlagyimir Putyin az orosz és az ukrán nép egymástól való elidegenítését nevezte az ukrajnai válság legnagyobb tragédiájának.

Mihal Fedotov, az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács elnöke azt javasolta, hogy "indítsák újra" az orosz-ukrán kapcsolatokat, s térjenek át az információs háborúról az egymás megértését szolgáló információcserére. Az ismert jogvédő szerint az orosz hatalomnak élnie kellene tekintélyével, hogy az országban "demilitarizálja a köztudatot", segítse megszüntetni az orosz és az ukrán lakosság között kialakult ellenségeskedést. Egyebek közt ukrán írók, költők munkásságáról szóló, műveikből készült filmek bemutatását, és ukrán művészek Oroszországba való meghívását javasolta.

Ebola - Nincs hír három magyarról

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) konzuli szolgálatának nincs tudomása az Ebola-járvány által leginkább érintett nyugat-afrikai országokban, Sierra Leonéban, Guineában és Libériában tartózkodó magyar állampolgárokról.

Nigériában a KKM tudomása szerint mintegy 50 magyar állampolgár van, akik vegyes házasságban élnek vagy munkavállalás céljából érkeztek az országba.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2013 márciusa óta működteti az online adatlap konzuli védelemhez internetes felületet, amelyet a külföldre utazó magyar állampolgárok kitölthetnek személyes, illetve utazási adataik megadásával. Ezek az adatok segítik a konzuli szolgálat munkáját, hogy felvegyék a kapcsolatot az utazóval és családjával, hozzátartozójával egy esetleges vészhelyzetben, legyen az természeti katasztrófa, zavargás vagy bármilyen, az ott tartózkodás során vagy az utazás közben felmerülő probléma.     E rendszer alapján a konzuli szolgálatnak nincs tudomása Sierra Leonéban, Guineában és Libériában tartózkodó magyar állampolgárról.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi összesítése szerint meghaladta a négyezret az Ebola-járvány halálos áldozatainak száma. A leginkább sújtott három nyugat-afrikai ország, Libéria, Sierra Leone és Guinea közül továbbra is Libériában a legsúlyosabb a helyzet, ahol az eddig azonosított 4076 fertőzött több mint fele, 2316 ember halt bele a betegségbe az október 8-ig terjedő időszakot átfogó jelentés szerint.