Előfizetés

Putyin–Porosenko találkozó készül

Gál Mária
Publikálás dátuma
2014.10.13. 07:32
Porosenko és Putyin eddig leginkább csak ceremóniákon futott össze egymással FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Vihart kavart Kijevben az a múlt heti orosz médiákban megjelent hír, miszerint az ukrán kormány és a szakadárok képviselői megállapodtak a minszki tűzszünetben is vállalt, Petro Porosenko ukrán elnök által is megígért keleti különleges státuszú terület határvonalaiban. Az ukrán vezetés cáfolja, hogy bármely ukrán településről lemondott volna és jelezte, újabb védelmi vonalakat építenek. Október 16-án Milánóban Vlagyimir Putyinnal találkozik az ukrán elnök.
Sokba került a kormányzónak Putyin születésnapja
Menesztette hivatalából Donyeck megye kormányzóját Petro Porosenko.  Szerhij Taruta a térség egyik multimilliomos oligarchája, aki társaihoz hasonlóan a politikában is jelen van, péntekig Donyeck kormányzója volt, az UNIAN ukrán hírügynökség szerint azzal váltotta ki az elnök haragját, hogy köszöntötte 62. születésnapján Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Taruta szeptemberben élesen bírálta Porosenko békekezdeményezéseit és azt a döntését, amely különleges státuszt ígért a régiónak. A februári hatalomváltás után a kormányzók cseréjére is sor került, a Majdan tüntetői követelése dacára, az oligarchák nem tűntek el a politikai életből, csupán garnitúra csere történt.
Az Ukrajna politikai életét és erőviszonyait hagyományosan meghatározó oligarchák pillanatok alatt az új hatalom mellé álltak, holott többségük épp az azóta már harcok sújtotta kelet-ukrajnai övezetben él, vagyona onnan származik. Szerhij Taruta a Donbassz Ipari Szövetség vállatcsoport társtulajdonosa.
Olekszandr Turcsinov korábbi ideiglenes államfő nevezte ki őt a Donyeck megyei kormányzói posztra március 2-án.
Utódja a kormányzói poszton egy katona, Olekszandr Kihtenko tábornok lesz. Kihtenko 1974-től szolgált a szovjet fegyveres erőknél. 2001-től különböző vezető beosztásokat töltött be az ukrán belügyi egységeknél.
2005 februárjától az ukrán belügyi erők parancsnoka lett, tisztségéről 2010 áprilisában Viktor Janukovics akkori államfő váltotta le. 2008-tól tábornok, Viktor Juscsenko volt elnök léptette elő.

A donyecki szakadár vezetés bejelentése alapján adta közzé múlt héten a RIA Novoszty orosz hírügynökség, hogy a donyecki és luhanszki szakadárok és az ukrán kormány csütörtökön megállapodott a különleges státuszú térség ideiglenes határaiban és pénteken alá is írták az erről szóló megállapodást.

Eszerint Ukrajna központi felügyelete alatt maradna a dél-keleti vitatott régióból Szlavjanszk, Kramatorszk és Mariupol városa, a többi területet pedig átengedné a donyecki és luhanszki önkényesen kikiáltott népköztársaságoknak.

 Ez azt jelenti, hogy az egyik legfontosabb település, Rosztov illetve Donyeck, beleértve a város repülőterét, és a mellette lévő két kisebb települést, Piskit és Pervomajszkét, amelyért a szeptember 5-én aláírt tűzszünet ellenére máig harcok folynak, a lázadók felügyelete alatt maradna.

A megállapodás alapján a demarkációs vonal mögé vonulna vissza mindkét fél azokról a területekről, amely a másik „fennhatósága” alá esne, ami viszont azt is jelenti, hogy az ukrán hadseregnek vissza kellene vonulnia a jelenleg irányítása alatt tartott területek egy részéről.  

Ám úgy tűnik, hogy a demarkációs vonal meghúzásáról szóló bejelentés egyszerű kommunikációs manipuláció. A szakadárok ugyanis arról beszámoltak, hogy őket a tárgyalásokon Alekszandr Zaharcsenko, a Donyecki Népköztársaság nemrég lemondott önjelölt miniszterelnöke képviselte, de azt, hogy ukrán részről ki írta alá a megállapodást, nem közölték. 

A megállapodást maga Zaharcsenko ismertette, aláhúzva, hogy ezzel, a szakadárok bebizonyították, hogy képesek tárgyalni.

Zaharcsenko egyébként nem a politikától vonul vissza, csupán magasabb tisztségre

pályázik. A szakadárok ugyanis jelezték, hogy nem fogadják el és nem vesznek részt az október 26-ra kiírt ukrán előrehozott parlamenti választásokon, hanem saját választást, törvényhozásit és elnökválasztást írtak ki november 9-re.

Zaharcsenko ezen a megmérettetésen indul, jelölti magát az Új-Oroszország (Novorosszija) néven tervezett, a luhanszki és donyecki „népköztársaságok” egyesülésével létrejövő entitás elnöki tisztségére.

Kijev azonnal cáfolt. Andrij Liszenko az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője az AFP hírügynökségnek közölte, hazugság a demarkációs vonal meghúzásáról szóló bejelentés, hazugság és provokáció, hogy Kijev lemondott volna bármely településről is.

Szombaton Petro Porosenko ukrán elnök azt jelentette be, hogy az ukrán katonák három védelmi vonalat építenek a donyecki régióban.

Úgy fogalmazott, megerősítik a védelmet, hogy lehetetlenné tegyék a „terroristák” belépését a Kijev által ellenőrzött területekre.  „Nem fogjuk engedni, hogy a szeparatisták befolyásolják a békés ukránok mindennapjait”, mondta az elnök.

Denisz Pusilin donyecki szakadár vezető azonban nagyon optimistán nyilatkozott.  Állította, hogy az ukrán hadsereggel folytatott harcokban „elveszített” területeket békés úton, politikai eszközökkel szerzik vissza, nem engedik meg túlzottan hosszú ideig, hogy ukrán fennhatóság alatt maradjanak.

Jelezte, a politikai lépések sorába tartozik, hogy a szeparatisták diplomáciai képviseletet nyitnak több országban. Eddig Moszkvában nyílt meg a képviselet, és Finnországban is irodát nyitottak már.

Porosenko szombaton Harkovban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy jövő héten Milánóban egyeztet a kelet-ukrajnai válságról orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Október 15-16-án Milánóban rendezik meg az Ázsia-Európa Találkozót (ASEM). Az ukrán elnök jelezte, nem számít "könnyed tárgyalásokra".

Moszkva egyelőre nem erősítette meg a kétoldalú tárgyalást, de nem is cáfolta azt. Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója már csütörtöki nyilatkozatában felvetette a lehetőséget.

Putyin csak a fórum második napjának délutánján lesz jelen, 16-án délelőtt ugyanis Belgrádban vesz részt a szerb főváros felszabadulásának hetvenedik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen és katonai díszszemlén, ahol beszédet is mond. Ezt követően Putyin a Szerbia Palotában találkozik Tomislav Nikolic szerb államfővel és Aleksandar Vucić kormányfővel.

Petro Porosenko milánói programja is zsúfolt. Tervek szerint Putyinon kívül Angela Merkel német kancellárral, Matteo Renzi olasz és David Cameron brit kormányfőkkel is egyeztet majd.  Milánóban. Az ukrán és az orosz államfő legutóbb augusztus végén találkozott egymással, ezután, szeptember 5-én írták alá a fegyverszüneti egyezményt Minszkben.

Tegnap az orosz elnök elrendelte az orosz katonai egységek visszavonását az Ukrajnával határos délnyugat-oroszországi Rosztovi területről. Hivatalos indoklás szerint azért, mert befejeződött a Déli Katonai Körzetben nyáron elkezdett hadgyakorlat.

Ukrajna és a NATO is többször kérte az orosz katonák kivonását a határövezetből, de Moszkva mindannyiszor azzal válaszolt, hogy ütemezett hadgyakorlatról van szó. NATO becslések szerint 40 eter orosz katona állomásozik a térség, Putyin rendelete nyomán 17 600 katonát hívnak vissza állomáshelyére.

A szakszervezet feljelenti a BKV-t

Publikálás dátuma
2014.10.13. 07:12
Mennyi időt lehet a volán mögött tölteni? FOTÓ: NÉPSZAVA
Feljelenti a céget a BKV legnagyobb szakszervezete a sofőrökre kényszerített törvénytelen és életveszélyes mennyiségű túlóra miatt, mert egy év alatt 15 hónapnak megfelelő munkát végeztetnének el velük. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet cáfolja a menedzsment állítását, miszerint a 480 óra túlmunkát - amely 180-nal több a törvényesnél - maguk a már így is agyonhajszolt járművezetők kérték volna. A szakszervezet követeli, hogy a BKV a rengeteg túlórára szánt pénzből inkább pótolja az elmaradt bérfejlesztést.

Törvénytelen túlóra miatt már nemcsak fontolgatja, hanem egészen biztosan feljelenti a BKV-t az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ). A cég ugyanis a járművezetők anyagi kiszolgáltatottságával visszaélve a törvényes háromszáz helyett négyszáznyolcvan óra, vagyis nagyjából háromhavi túlórára kötelezné a járművezetőket.

Ráadásul a módszer végtelenül aljas: olyan munkaszerződés-módosítást tesznek eléjük, amelyben az aláíró családi okokra hivatkozva kéri a munkáltatót, hogy 480 túlórát engedélyezzen a számára. A gondos vezetőség még az elfogadható családi okokra is "felkínál" többféle változatot, a "kérelmezőnek" csak választania kell egyet.

Az eljárás nemcsak törvénytelen, hiszen a Munka törvénykönyve legfeljebb 300 túlórát engedélyez, hanem kockázatos is - hívja fel a figyelmet az esetre Nemes Gábor. Az EKSZ elnöke szerint ugyanis a 480 túlóra azt jelenti, hogy 12 helyett 15 hónapot kell dolgozniuk a sofőröknek egy évben. Ez borzasztóan megterhelő.

A legtöbb járművezető azonban még így is vállalná, mert ezzel is növekedne a keresete. Az utóbbi néhány évben ugyanis fokozatosan elvett tőlük a cég minden juttatást, megnyirbálták a kollektív szerződést, csökkentek a keresetek. Ezért ezeket az embereket a több pénz reményében könnyű rávenni arra, hogy dolgozzák halálra magukat.

Ennyi túlórának ugyanis az lenne az eredménye, hogy fáradt, ideges, agyonhajszolt buszsofőrök szállítanák az utasokat, kockáztatva mindannyiuk biztonságát, testi épségét, sőt, akár az életét is. A járművezetők ennek ellenére úgy érzik, kötelező aláírniuk az eléjük tett kérelmeket, különben kirúghatják őket.

Igaz, azt nem tudják, hogy ha a törvénytelenség egy hatósági ellenőrzéskor kiderül, akkor nemcsak a céget, hanem magát a túlórázásra kényszerített dolgozót is keményen megbüntetik. Nemes számításai szerint ennyi túlóraigény azt jelzi, hogy akár 300 járművezető is hiányzik a budapesti közösségi közlekedés zavartalan lebonyolításához. Vagyis, nagyjából annyi, amennyit a BKV elbocsátott, vagy hónapokkal ezelőtt átirányított a Volánbuszhoz az agglomerációs járatok átadása miatt.

Az EKSZ elnöke azonban elsősorban a megrendelő, a Budapesti Közlekedési Központ vezetőjét, Vitézy Dávidot hibáztatja a lehetetlen helyzet kialakulásáért. A BKK-nál a szolgáltatás mértékét ugyanis rendszeresen, sőt szándékosan alultervezik, hogy később a cég számlájára lehessen írni: nem tudta teljesíteni az elvárást.

A menetrendet sem adják át időben soha, ez is akadályozza a felkészülést. Mindez újabb ok lehet a fővárosi tömegközlekedés felaprózásának a folytatására, újabb külső vállalkozók bevonására, s még több BKV-s dolgozó "kiszervezésére". Ez a cég legnyereségesebb ágazatának, a buszos szolgáltatásnak a végét is jelenthetné.

A túlóra "kérelmeket" a szakszervezet határozott felszólítására sem vonták vissza, a dél-pesti telephelyen már napokkal ezelőtt kiosztották, s előbb-utóbb a csaknem kétezer sofőr mindegyike kézhez kaphatja. Az EKSZ kijelentésére, miszerint ennyi túlórát akkor is törvénysértő lenne engedni, ha valóban a dolgozók kérnék az volt az illetékesek válasza, hogy a cég jogászai szerint az eljárás kicsit sem aggályos.

A cégvezetés a szakszervezet felszólítása ellenére sem állította le az akciót, s mivel az EKSZ ügyvédei bizonyítottnak tartják a törvénysértést, a szakszervezet megteszi a feljelentést a BKV ellen.

Az EKSZ követeli, hogy a már aláírt munkaszerződés-módosításokat azonnal semmisítsék meg, és a korábbi szerződés szerinti jogi állapotot állítsák vissza. Nemeséket egyébként meglepte, hogy ennyi pénz van túlórára, ezért követelik, adják oda azt bérként az embereknek, hiszen a BKK miatt az elmúlt években úgyis jelentősen csökkentek a juttatások és a fizetések is.

Gigantikus fizetési felszólítás

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2014.10.13. 07:10
Az óriásplakát a Vámház körúti épületen FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Egy dunaharaszti építési vállalkozó egy éve kezdte meg egy XVII. kerületi társasház felújítását, a lakók azonban nem voltak megelégedve a munkával - egyikük komoly összetűzésbe is keveredett a fővállalkozóval -, ráadásul a felújítást sem sikerült időben befejezni: két társasház állt tető nélkül a tél közepén. Ekkor a közös képviselő felbontotta a szerződést, és egy másik céggel fejeztette be a munkát. A társasház felújítása elkészült, a korábbi vállalkozó azonban azt állítja: szabálytalan volt a szerződésbontás, és a megrendelő sem fizetett ki mindent.

"Elvették a nevemet, a becsületemet és a pénzemet, adják vissza!" - olvasható Kecseti Dániel építési vállalkozónak a Vámház körúton kifeszített óriásplakátján, amely szerint a Pesti út 91-105. szám alatt található társasház felújítási munkálatait nem fizették ki, a megrendelő szerződésszegést követett el.

A plakátra a Város szíve blog hívta fel a figyelmet. Emlékeztetnek: a ház felújítását tavaly több lakó is ellenezte, egyikük egy gázpisztollyal rá is lőtt a kivitelezőre, majd össze is verekedett vele. Több minden kiderül Kecseti weboldalán: a vállalkozó magyarázata szerint a XVII. kerületi társasház felújítását még 2013. május 7-én rendelte meg a közgyűlés, a hónap végén aláírták a vállalkozási szerződést is.

Ezt követően a Kecseti-Generál Kft. öt hónapon át 25 fővel dolgozott a helyszínen, a szerződésben megnevezett munkák kivitelezésének összege mintegy 114 millió forintra rúgott - a megrendelő társasház azonban végül nem fizetett, sőt december első hetében a szerződéstől is elállt.

A vállalkozó szerint a szerződésszegésből eredő károkat, káreseményeket, a többletmunkálatokat sem fizették még ki. Ezért is fordult Kecseti végül a nyilvánossághoz: plakátján felszólítja az érintetteket, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Teljesítésigazolási Szakértői Szerve által készített szakvélemény alapján tegyenek eleget fizetési kötelezettségüknek.

Nem sokkal a plakát kikerülése után megszólalt Kiss Sándor, a ház egyik lakója. Mint kiderült, ő volt az, aki tavaly rálőtt a vállalkozóra. A 45 éves férfi a Hír24-nek elmondta: az eset miatt sokan "lövöldöző őrjöngőnek" tartják, aki "holmi zaj miatt képes támadni". Elmondása szerint azonban önvédelemből lőtt, mert a vállalkozó az összezördülés közben hátulról egy fémrúddal támadt rá.

"Eltört a kezem, majd az egyik hüvelykujjam is. Miztán figyelmeztettem magam elé lőttem a gázpisztollyal, Kecseti pedig belesétált a füstjébe" - nyilatkozta a Blikknek. Tavaly azonban az ittlakunk.hu-nak egy szemtanú is beszámolt az esetről: szerinte Kiss az incidens előtt egy héttel is - engedéllyel tartott - pisztollyal fenyegette a munkásokat.

A beszámoló szerint a lövöldözés napján Kiss fegyvert rántott, felhúzta és ráfogta a kivitelező apjára. Kecseti ekkor vette magához a vasrudat, hogy ki tudja ütni a fenyegetőző férfi kezéből a fegyvert. Mindeközben Kecseti apja eltolta a fegyveres kezét, aki a fegyvertussal az idősebbik férfi fülére mért egy ütést.

Kecseti a kertből kilépve azt kiáltotta: "Ne fogd apámra a fegyvert", és elindult Kiss felé, majd két ütést mért a fenyegetőző férfi kezére. A szemtanú szerint Kiss a fiatalabb férfi fejére célozva elsütötte a fegyvert. "A kivitelező talán annak köszönheti, hogy nem lett komoly baja, hogy elhajolt a lövés elől" - írja a blog. Az eset után mindkét férfit kórházba szállították. A rendőrség ma sem árul el részleteket, csak annyit közölt, hogy az ügyben garázdaság miatt folyik eljárás.

Ugyanakkor Kiss szerint állandó volt a feszültség a lakók és Kecseti között - sokan nem voltak megelégedve vele, több lakó szerint a szakember "kontármunkát" végzett: nem a megbeszélt alapanyagokat használta, a hőszigetelést sem szakszerűen végezte el, a tető is beázik - a hibákról fényképeket is készítettek.

Kiss elmondta, hogy Kecseti addigi munkájáért összesen 88 millió forintot fizetett ki a társasház. A lakók szakértőt is felkértek, aki azonban azt állapította meg, hogy a társasháznak még így is nyolcmillió forintos túlfizetése van. A vizsgálat során listázták a szakszerűtlenül elvégzett feladatok, amelyek kijavítása is több millióba kerülne - írja a hírportál.

Kiss elismerte, tavaly decemberben valóban szerződést bontottak, mivel novemberben már senki sem dolgozott a helyszínen; az alvállalkozók állítólag azért hagyták abba a munkát, mert Kecseti nem fizette ki őket.

A férfi úgy véli, hogy a lakógyűlésen szabálytalanul döntöttek Kecseti megbízásáról: hiába ellenezték többen is a vállalkozó alkalmazását, a szerződést megkötötték - egy ekkora beruházásnál azonban ezt nem tehették volna meg. A társasház gondnoka azonban tavaly még úgy nyilatkozott, hogy a felújítást egy-két kivétellel szinte valamennyi lakó megszavazta.

Petrőczy Dániel XVII. kerületi önkormányzati képviselő - aki a lövöldözős incidens idején a szóban forgó társasházban lakott - úgy véli, hogy félreértésre akkor kerülhetett sor, amikor a vállalkozónak a kivitelezési hibák javítására pótmunkákat írtak elő, amelyeket el is végzett.

A javítási munkálatokról azonban nem egyeztetett a társasház képviselőivel, és a azok költségeit is a társasházra akarta terhelni. Értesüléseink szerint Kecseti korábban benyújtott számláit a társasház kifizette, ennek ellenére a cég milliókkal tartozott az alvállalkozóknak, a szerződést pedig a pótmunkálatok finanszírozása körül kialakult vita miatt bontották fel.

A felújítást azóta - egy másik kivitelezővel - befejezték, a társasház összesen annyit fizetett a két vállalkozónak, amennyit az első közgyűlésen meghatároztak. Lapunk megkeresésére a társasházat kezelő cég képviselője elmondta: egyáltalán nem jogos Kecseti követelése, a vállalkozó által elvégzett munkát kifizették.

A közös képviselő tájékoztatása szerint azért kellett végül - még a felújítás befejezése előtt - szerződést bontani és másik vállalkozót keresni, mert a Kecseti-Generál Kft. nem tudta időben elvégezni a rábízott feladatot, a társasház december közepén is tető nélkül állt, ráadásul a vállalkozó azt sem tudta megmondani, mikorra fejezné be a munkát.

Véleményük szerint nem szegtek szerződést, Kecseti megkapta a fizetségét, és az ingatlankezelő cég által felkért igazságügyi szakértő hivatalos véleménye szerint is szabályosan jártak el. Kecseti Dánielt a napokban többször is kerestük telefonon, nem sikerült elérnünk.