Clooney felesége segíti a görög kormányt

A British Museumban őrzött ókori Elgin-márványok visszaszerzési kísérletének ügyében George Clooney felesége, Amal Alamuddin segíti a görög kormányt. Az emberi jogi ügyekkel foglalkozó brit ügyvéd egy küldöttséggel Athénba utazik jövő héten, hogy a görög kormányfővel, Antonisz Szamaraszszal vitassák meg a műkincsek görög honba való visszaszállítását.

A Daily Telegraph brit napilap szerint a görög és az a londoni ügyvédi iroda között, amelyikben Alamuddin is praktizál, már évek óta folynak tárgyalások annak érdekében, hogy Clooney felesége segíthessen visszaszerezni az Elgin-márványokat. A műkincseket egyébként a róla elnevezett Lord Elgin, Nagy-Britannia 19. századi nagykövete vásárolta meg Athéntól, hogy hazatérve Londonba a British Múzeumnak ajándékozhassa, ahol a mai napig láthatják a műkincs iránt érdeklődők. A műkincseket már évek óta próbálják hazajuttatni, a British Museum vezetése azonban arra hivatkozva ellenzi a műtárgyak visszaadását, hogy azok az ő tulajdonát képezik. 

George Clooney Műkincsvadászok című filmjének bemutatása kapcsán újra napirendre került a görög kormány és a British Museum közti ellentét, hiszen a film az elrabolt műkincsek kérdését állítja középpontba. A film februári londoni bemutatója előtt tartott londoni sajtótájékoztatón az amerikai színész-rendezőt megkérdezte egy görög riporter arról, mit gondol, nem kellene-e visszaadni az idegen múzeumokban kiállított ógörög műkincseket. Clooney erre úgy válaszolt, hogy "a jog Görögország oldalán áll". 

Görögország jelenleg arra vár, hogy a brit kormány eldöntse, hajlandó-e részt venni az ENSZ Oktatási Tudományos és Nevelésügyi Szervezete által kezdeményezett közvetítési folyamatban.

Szerző

EU bővítés: búcsú vagy hosszú szünet?

Biztosi mandátuma utolsó jelentésével állt a nyilvánosság elé Stefan Füle, aki a Barroso-kabinet bővítésért felelős biztosa. Öt éves mandátuma alatt egyetlen országot, Horvátországot sikerült felvenni az Európai Unióba. A Bizottság új elnöke, Jean-Claude Juncker már jelölti kampányát is azzal kezdte, hogy a következő öt éves ciklusra nem tervez további bővítést, azaz új ország felvételét. Ezért volt nevetséges, hogy az Orbán-kabinet első körben a bővítési biztosi posztot kívánta megszerezni Navracsics Tibornak. Olyan posztot, amely nem is lesz a Juncker-kabinetben.

A szerdán közreadott Füle-jelentés a bővítési biztosi hagyományoknak megfelelően pozitív, most is elismeréssel szól a tagjelölt és a tagjelölti státuszra pályázó országok felkészültségéről. Idén elsősorban a közigazgatás és a demokratikus intézmények EU-konform átalakítását vizsgálták a Nyugat-Balkánon és Törökországban. Hét ország szerepel a megszűnő posztról távozó biztos jelentésében: Montenegró, Szerbia, Makedónia, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó és Törökország. A nyolcadik, a jó pár évig hasonlóképp a jelöltek között szereplő Izland azóta lemondott az unióhoz való csatlakozásról.

Némi rosszindulattal azt mondhatnánk, néhány más tagjelölt ország radikális muszlim fiataljai pedig inkább az Iszlám Államhoz csatlakoznának, mint az Európai Unióhoz. Törökország pedig a maga dinamikus gazdasági fejlődésével, és egyre inkább iszlámközpontú politikájával láthatóan maga sem veszi már túl komolyan az EU-csatlakozást. Magyarország számára nyilván a szomszédos Szerbia felvétele lenne fontos, a magyar kisebbségével együtt. Sajnos a nyugati közhangulat és vele a brüsszeli széljárás annyira a bővítés gondolata ellen fordult, hogy erre 2019 előtt már nincs esély.

Felosztaná Koszovót a volt kormányfő

Koszovó felosztása egyike lenne a jobb megoldásoknak, s ez a szerbek és az albánok érdekeinek is megfelelne – jelentette ki a szerbiai külügyminiszter, első miniszterelnök-helyettes. 

Ivica Dacic úgy vélte, ez a megoldás segíthetne abban, hogy tartósan javuljon Belgrád és Pristina viszonya. Úgy vélte, Koszovó felosztását nemzetközi konferencián lehetne megtárgyalni az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország részvételével.

A külügyminiszter ezt Andrej Sugurov, Oroszország pristinai irodája vezetőjének kijelentésére reagálva mondta, aki szerint Szerbiának és Koszovónak területeket kellene cserélnie: Szerbiának le kellene mondania az úgynevezett presevói völgyhöz tartozó három, albán többségű községről a főleg szerbek lakta észak-koszovói községekért cserébe – írja a vajma.info.

Szerző