Trócsányi vélelmezi embere ártatlanságát

Publikálás dátuma
2014.10.08. 07:03
FOTÓ: Tóth Gergő
"Jelenleg nem áll a rendelkezésre olyan adat, amely más intézkedés meghozatalát tette volna szükségessé. A tárcavezető döntését az ártatlanság vélelme, az arányosság és a fokozatosság elve figyelembe vételével hozta meg" - válaszolta lapunknak az Igazságügyi Minisztérium (IM) arra, miért nem függesztette fel a munkavégzés alól Trócsányi László volt kabinetfőnökét, akinek személyes érintettsége felmerült a józsefvárosi tűcsereprogram kapcsán.

Megírtuk: továbbra is az IM-ben dolgozik Hajas Barnabás, noha az eddigi miniszteri kabinetfőnök lemondását a tárcavezető elfogadta. Trócsányi bizalmasa azért keveredett "bajba", mert - mint a Népszava feltárta - tőle származhattak azok a kifotózott levélrészletek, amelyekkel a Magyar Nemzet támadást indított az ombudsman ellen a józsefvárosi tűcsereprogram ügyében. Hajas, aki az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának (AJBH) volt munkatársa, saját számítógépén hozhatta létre azokat a képfájlokat, amelyeket néhány hete a kormánypárti napilap változtatás nélkül közzétett honlapján (is) a tűcsereprogram ügyében írt cikkeihez.

A tisztségviselő személyes érintettségét még hétfőn megerősítette az IM, közölve: Hajas még szeptember 30-án lemondott kabinetfőnöki posztjáról, amit a miniszter azonnal elfogadott, "és az illetékes hatóságok vizsgálatának eredményétől függően hozza meg a további döntését". Ezután jutott tudomásunkra, hogy Trócsányi a volt kabinetfőnök esetleges érintettségét mégsem ítélte olyan súlyosnak, hogy a hatósági eljárások lezárásáig felfüggessze a munkavégzés alól Hajast, aki információink szerint főosztályvezető-helyettesként tevékenykedik. Kérdésünkre az IM azt közölte: a miniszter Hajast "konkrét szakmai feladattal a Közjogi Koordinációs Osztályra helyezte át a Miniszteri Kabinetről".

Megírtuk: Székely László ombudsman a többi között jogosulatlan adatszerzés bűntettének gyanújával, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen (LÜ), s az Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) vizsgálatát is kezdeményezte a Magyar Nemzethez kiszivárgott belső hivatali levelezés miatt. Mindkét eljáró hatóságot felkerestük kérdéseinkkel, ám az LÜ a Fővárosi Főügyészséghez irányított, ahonnan mindössze azt a választ kaptuk: a feljelentés megérkezett, annak "vizsgálata folyamatban van, ezért arról több felvilágosítás jelenleg nem adható". Az AVH eközben a Belügyminisztériumra (BM) hárította a válaszadást, amely tegnap azt "javasolta" lapunknak, hogy forduljunk "az érintett ügyészi szervhez".

Eközben Szabó Tímea írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándorhoz. Az Együtt-PM társelnöke azt tudakolta a belügyminisztertől, hogyan fordulhatott elő az elmúlt időszakban többször is, hogy "az Alkotmányvédelmi Hivatal által biztosított intézmények belső levelezései kiszivárogtak a köztudottan kormányközeli Magyar Nemzethez". Szabó azt is tudni akarja, indít-e ezügyben vizsgálatot a BM és milyen objektumvédelmi intézkedéseket tesznek azért, hogy több ilyen kiszivárgás ne fordulhasson elő.

Szerző

Újraindult a nyugdíjcsata

Publikálás dátuma
2014.10.08. 07:00
A veszélyes munkát végzők gyakran meg sem élik azt a kort, amikor az Orbán-kormány nyugdíjba engedné őket – ez ellen tiltakoztak
Sokan, akik veszélyes munkakörben dolgoznak, meg sem érik az öregségi nyugdíjkorhatárt, jövő januártól viszont teljesen megszűnik számukra a korkedvezményes nyugdíj lehetősége. Ráadásul az állam nem sokat spórolhat a korhatár előtti nyugellátások kivezetésén, csak több munkanélkülit termelhet ki. Egyebek közt ez ellen szervezett tüntetést tegnap délután a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetség.

Több százan tüntettek tegnap délután a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) szervezésében, tiltakozva a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, a közszférában érvényesítendő bérbefagyasztás, illetve a korkedvezményes nyugdíjak december 31-el történő megszüntetése ellen. A mintegy 250 ezer aktív tagot tömörítő érdek-képviseleti szövetség egyhónapos aláírásgyűjtési akciót is indított, a petíciót pedig szakmai javaslataikkal együtt fogják elküldeni Orbán Viktor miniszterelnöknek.

2012. január elsejétől szinte minden korhatár előtti nyugdíjellátás megszűnt. A veszélyes munkát végzőket, többek között a járművezetőket, a bányászokat, a kohászokat, a röntgeneseket, az atomerőműben dolgozókat és egyes vegyipari dolgozókat érintheti súlyosan hátrányosan, hogy jövő januártól nem szerezhetnek jogosultságot korkedvezményes nyugdíjra, így már rájuk is az általános, öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozik majd - mondta lapunknak Székely Tamás. Az MSZSZ alelnöke szerint képtelenség, hogy az embereknek még 65 éves korukban is olyan munkakörökben kell dolgozniuk, amiben az átlagéletkor nem éri el a 65 évet. Ráadásul a korkedvezményes nyugdíj egyik alapeleme, hogy a munkáltatók a rendes nyugdíjjárulékon felül plusz járulékot is befizetnek dolgozóik után - a vegyiparban például 13 százalékot -, és ebből képződik a korhatár előtti nyugdíjba vonulás fedezete. Vagyis az ellátás nem az állami költségvetést terhelte. A korengedményes nyugdíj esetében pedig a munkáltatónak előre ki kell fizetnie az érintett után a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakra esedékes járulékot, az államnak tehát ez sem kerül egyetlen fillérjébe.

                   Kit érint?
- előrehozott
- csökkentett összegű előrehozott
- korkedvezményes
- korengedményes
- bányásznyugdíj
- művésznyugdíj
- polgármesterek, országgyűlési és EP-képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja
- fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja

A mai magyar nyugdíjrendszer nem csak a korkedvezményes nyugdíjak kivezetése miatt abszurd, célszerűtlen és embertelen - mondta lapunknak Simonovits András. A közgazdász szerint ezt bizonyítja, hogy a közszférában viszont az új szabályok szerint egy nappal sem lehet tovább dolgozni az öregségi nyugdíjkorhatár - jelenleg a 62. életév - betöltése után, pedig sok tapasztalt, dolgozni akaró szakember munkájára szükség lenne. Simonovits úgy vélte, a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése hosszútávon nem javítja a nyugdíjkassza helyzetét, ráadásul a korhatár előtti ellátástól elesők jelentős részéből munkanélküli lehet, vagy egészségügyi állapotuk miatt rokkantsági ellátásba "menekülhetnek".

A közgazdász úgy vélte, sokkal jobb megoldás lenne, ha a korkedvezményes ellátásban részesülők nyugdíjából az öregségi korhatár betöltéséig levonnának néhány százalékot a nyugdíjukból, és ezzel javítanának a nyugdíjkassza egyenlegén. Simonovits szerint egyetlen külföldi nyugdíjrendszer sem működik úgy, mint a magyar, bár Norvégiában például 67 év az egységes nyugdíjkorhatár, azon kívül csak rokkantnyugdíj létezik. Németországban viszont hiába emelik lassan 67 évre az általános korhatárt, arra ott is rájöttek, hogy nem lehet ugyanazt a szabályozást alkalmazni az egyetemi tanárokra vagy a bányászokra. Ezért a nehéz fizikai munkát végzőknél 65-ről 63 évre csökkentették a nyugdíjkorhatárt - tette hozzá Simonovits.

Újraindult a nyugdíjcsata

Publikálás dátuma
2014.10.08. 07:00
A veszélyes munkát végzők gyakran meg sem élik azt a kort, amikor az Orbán-kormány nyugdíjba engedné őket – ez ellen tiltakoztak
Sokan, akik veszélyes munkakörben dolgoznak, meg sem érik az öregségi nyugdíjkorhatárt, jövő januártól viszont teljesen megszűnik számukra a korkedvezményes nyugdíj lehetősége. Ráadásul az állam nem sokat spórolhat a korhatár előtti nyugellátások kivezetésén, csak több munkanélkülit termelhet ki. Egyebek közt ez ellen szervezett tüntetést tegnap délután a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetség.

Több százan tüntettek tegnap délután a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) szervezésében, tiltakozva a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, a közszférában érvényesítendő bérbefagyasztás, illetve a korkedvezményes nyugdíjak december 31-el történő megszüntetése ellen. A mintegy 250 ezer aktív tagot tömörítő érdek-képviseleti szövetség egyhónapos aláírásgyűjtési akciót is indított, a petíciót pedig szakmai javaslataikkal együtt fogják elküldeni Orbán Viktor miniszterelnöknek.

2012. január elsejétől szinte minden korhatár előtti nyugdíjellátás megszűnt. A veszélyes munkát végzőket, többek között a járművezetőket, a bányászokat, a kohászokat, a röntgeneseket, az atomerőműben dolgozókat és egyes vegyipari dolgozókat érintheti súlyosan hátrányosan, hogy jövő januártól nem szerezhetnek jogosultságot korkedvezményes nyugdíjra, így már rájuk is az általános, öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozik majd - mondta lapunknak Székely Tamás. Az MSZSZ alelnöke szerint képtelenség, hogy az embereknek még 65 éves korukban is olyan munkakörökben kell dolgozniuk, amiben az átlagéletkor nem éri el a 65 évet. Ráadásul a korkedvezményes nyugdíj egyik alapeleme, hogy a munkáltatók a rendes nyugdíjjárulékon felül plusz járulékot is befizetnek dolgozóik után - a vegyiparban például 13 százalékot -, és ebből képződik a korhatár előtti nyugdíjba vonulás fedezete. Vagyis az ellátás nem az állami költségvetést terhelte. A korengedményes nyugdíj esetében pedig a munkáltatónak előre ki kell fizetnie az érintett után a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakra esedékes járulékot, az államnak tehát ez sem kerül egyetlen fillérjébe.

                   Kit érint?
- előrehozott
- csökkentett összegű előrehozott
- korkedvezményes
- korengedményes
- bányásznyugdíj
- művésznyugdíj
- polgármesterek, országgyűlési és EP-képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja
- fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja

A mai magyar nyugdíjrendszer nem csak a korkedvezményes nyugdíjak kivezetése miatt abszurd, célszerűtlen és embertelen - mondta lapunknak Simonovits András. A közgazdász szerint ezt bizonyítja, hogy a közszférában viszont az új szabályok szerint egy nappal sem lehet tovább dolgozni az öregségi nyugdíjkorhatár - jelenleg a 62. életév - betöltése után, pedig sok tapasztalt, dolgozni akaró szakember munkájára szükség lenne. Simonovits úgy vélte, a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése hosszútávon nem javítja a nyugdíjkassza helyzetét, ráadásul a korhatár előtti ellátástól elesők jelentős részéből munkanélküli lehet, vagy egészségügyi állapotuk miatt rokkantsági ellátásba "menekülhetnek".

A közgazdász úgy vélte, sokkal jobb megoldás lenne, ha a korkedvezményes ellátásban részesülők nyugdíjából az öregségi korhatár betöltéséig levonnának néhány százalékot a nyugdíjukból, és ezzel javítanának a nyugdíjkassza egyenlegén. Simonovits szerint egyetlen külföldi nyugdíjrendszer sem működik úgy, mint a magyar, bár Norvégiában például 67 év az egységes nyugdíjkorhatár, azon kívül csak rokkantnyugdíj létezik. Németországban viszont hiába emelik lassan 67 évre az általános korhatárt, arra ott is rájöttek, hogy nem lehet ugyanazt a szabályozást alkalmazni az egyetemi tanárokra vagy a bányászokra. Ezért a nehéz fizikai munkát végzőknél 65-ről 63 évre csökkentették a nyugdíjkorhatárt - tette hozzá Simonovits.