Vita már volt, párbeszéd még nincs

Újra hasít a magyar film? címmel rendeztek kultúrpolitikai vitaestet a Katona József Színház halljában. Veiszer Alinda az év elején indított vitasorozatot a megosztó és Magyarország szellemi jövőjét befolyásoló témákról. Ezúttal Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójával, Török Ferenc rendezővel és Pusztai Ferenc producerrel beszélgetett. A cél a magyar film helyzetének, eredményeinek és kudarcának mérlegelése volt.

Még Veiszer Alindának sem sikerült kiderítenie, tulajdonképpen mi a helyzet jelenleg Pálfi György régóta húzódó filmtervével, s mikor indul, elindul-e a Toldi című film forgatása. Pedig mint egykor televíziós interjúiban, ezúttal is pontos, felkészült és éles kérdéseket fogalmazott meg, ám Havas Ágnestől, a Filmalap vezetőjétől most sem hangzott el határozott állásfoglalás.

Annyit mondott, hogy szerinte az utóbbi 20 év legjobb filmforgatókönyvét tette le Pálfi az asztalra, ám a 2,5 milliárd, amennyibe ez a történelmi akció kalandfilm kerül, óriási összeg és miután a rendezőnek nincs gyakorlata ilyen műfajban, ezért biztosítottnak szeretnék látni, hogy olyan film készül, amire a nézők kíváncsiak.

A vita arról folyik, hogy Pálfi maga akarja megrendezni az akciójeleneteket is, ahelyett, hogy ő a színészi alakításokra épülő jeleneteket forgatná, miközben ezzel párhuzamosan készülnének az akciójelenetek. Mindez pedig különösen megdrágítja a forgatást.  

Sajnos Pálfi nem volt jelen, alighanem lett volna válasza, de szerencsére Pusztai Ferenc, aki a Toldi producereként pontosan képben van az abszurd huzavonával kapcsolatban, elmondta, ezen a ponton már túljutottak. Született megoldás, amely mindkét fél számára elfogadható, ráadásul szerinte egyáltalán nem ördögtől eredő szándék, ha egy rendező akciójeleneteket akar rendezni.

Az est - ahogy ez sejthető volt - sem egyértelmű választ, sem nyugvópontot nem hozott, a Filmalap vezetője azzal a továbbra is bizonytalanságot sugalló mondattal zárta mondandóját, hogy a film indulásáról még nem született döntés. Az viszont ezúttal is kiderült, hogy a Toldi-film - vagy ahogy a szakmában emlegetik, Pálfi "szívatása"-  a filmes közélet egyik legneuralgikusabb pontja.

Jóval többet jelent, mint egyetlen film indítása vagy elcsúsztatása. Ezt Török Ferenc rendező fogalmazta meg egyértelműen: Pálfi olyan tehetséges, hogy vele nem vállal túl nagy rizikót Andy Vajna, hiszen a pénz megvan a filmre. Török szerint a Toldi lenne a Filmalap nagydoktorija, ez hozhatná meg a konszenzust a filmszakmában.  

Az ugyanis az est minden érintett témájából sütött, mennyire megosztott, szétszakított a filmes társadalom, mennyire hiányzik az igazi párbeszéd, vagy ehhez az esthez hasonló viták. Az is tény, hogy elég sokan mondták vissza a filmesek közül Veiszer Alinda meghívását erre az estre.

A vita ily módon olykor elég bizarr volt, hiszen olyasmiről esett szó, mint hogy Hajdu Szabolcsnak van-e joga morális válságba esni a Filmalappal való együttműködésben szerzett tapasztalatai miatt, miután felvette Délibáb című filmjére a 350 millió filmalapos támogatást, s a torontói fesztiválon való részvételre a két millió valamennyit.

Miután Hajdu nem volt jelen, érdemben ez a téma nem is futhatott le, újabb indulatra és sértődésekre alkalmasan elmentek egymás mellett a vélemények.  Szövetség vagy Filmakadémia? E témában is a megosztottság bukkant elő, ám hosszú távon nagyon fontos helyzetre utaltak a megszólalók.

Török Ferenc rendező és Pusztai Ferenc producer - mindketten beléptek a Filmalap kezdeményezésére életre hívott Filmakadémia tagjai közé - azt fogalmazták meg, hogy a filmszakmának szüksége van egy érdekvédelmi szervezetre, s miután a Szövetség ezt a feladatát valójában nem látja el, remény lehet arra, hogy a Filmakadémia képes tenni a filmesek érdekeiért.

Ez persze még kérdéses, tehetjük hozzá, hiszen a Filmakadémia e pillanatban még csak a bírói bejegyzés időszakában van, s rengeteg kérdés tisztázatlan vele kapcsolatban. Pusztai Ferenc dobta be a szerinte legégetőbb témát, az új magyar filmek eljutását - pontosabban: az el nem jutásukat - a hazai nézőhöz.

Elmondta, a magyar filmeket vidéken - kis mozik hiányában - szinte egyáltalán nem láthatják az emberek, az egyik nagy nyugat-magyarországi városból éppen most dobták vissza a fővárosban jól futó Utóéletet, mert nem kell a plázamoziknak. A forgalmazás megoldatlansága, a vetítési helyek hiánya rendkívül élesen sújtja az új magyar filmet, derült ki, és a Filmalap nem tud gyógyírt, egyelőre "dolgoznak a kérdésen".  

Andy Vajna személye is szóba került egy röpke pillanatra, meg a nevével kapcsolatba hozható offshore cégek. Havas Ágnes nagy meggyőződéssel állt ki mellette: józanul gondolkodó, a magyar film érdekeit előtérben tartó szakembernek nevezte. Az viszont érdekes, tehetjük hozzá, hogy Vajna nem sokat törődik azzal, hogy ilyen szakembernek is látsszon.

Ezen az esten sem volt jelen, s előbb áll ki egy celebekkel tömött vacsoracsatára, vagy egy szépségkirálynő koronázásra, mint egy filmszakmai párbeszédre.  Olyan, mintha nem is itt, hanem Abszurdisztánban lenne a filmügyek kormánybiztosa

Szerző
Frissítve: 2014.10.07. 22:01

EU-csúcs szerencsétlen csillagzat alatt

Publikálás dátuma
2014.10.08. 07:31

Továbbra is a munkanélküliség jelenti az egyik legnagyobb problémát az Európai Unió számára, s különösen súlyos a fiatalkori munkanélküliek helyzete. Az Eurostat szerint idén augusztusban 24,6 millió uniós polgár volt állás nélkül, s 4,9 millió 25 év alatti fiatalt tartottak nyilván munkanélküliként az EU-ban. Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban, Horvátországban és Portugáliában a legdrámaibb a helyzet. A munkanélküliség és a növekedés kérdéseire koncentrál az Európai Unió mai milánói rendkívüli csúcstalálkozóján.

Több szempontból sem túl szerencsés előjelekkel indul az uniós csúcstalálkozó. Matteo Renzi olasz miniszterelnök még augusztus végén jelentette be, október 6-ra hazájába invitálja az unió vezetőit, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés lehetőségeiről cseréljenek eszmét.

Optimista amerikai jelentés

Az Egyesült Államokban a vártnál jobban alakultak a munkanélküliségi mutatók. A munkaügyi minisztérium jelentése szerint idén szeptemberben 248 ezer új állás keletkezett, s az állástalanok aránya - hat év óta először - hat százalék alá csökkent, 5,9 százalékon áll.

Az előrejelzésekben csak 215 ezer új állással számoltak, az előző három hónap átlagában havi 224 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, augusztusban 6,1 százalékos volt az állástalanok aránya, s csupán 180 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

A csalódást keltő augusztusi adatokhoz képest a szeptemberi jelentés bizakodást keltett, mivel más adatok is azt mutatják, hogy a második és a harmadik negyedévben is erősödik a gazdasági növekedés. Az amerikai magánszektor termelése 55 egymást követő hónapja növekszik, s ennek köszönhetően 10,3 millió új állás keletkezett - mutatott rá a Fehér Ház, a pozitív munkanélküli jelentés kapcsán.

Az álláshelyzet már-már az 1990-es évek végére, Bill Clinton hivatali idejének pozitív adataira emlékeztet, tették hozzá. A munkaképes lakosság 59 százalékának van állása, ez az adat négy hónapja változatlan, mutatott rá a Forbes magazin. A szeptemberi volt az utolsó munkanélküliségi jelentés az amerikai félidős választások előtt. A javulás pozitív hatásait még nem igazolják vissza a közvélemény-kutatások.

Kezdetben úgy tűnt, az Európai Tanács soros elnöki tisztségét ellátó Olaszország miniszterelnökének javaslata elnyerte az EU állam- és kormányfőinek tetszését. Stéphane Le Foll francia kormányszóvivő azonban szeptember 16-án azt közölte, a találkozót elhalasztották.

Két nappal később pedig Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője már arról beszélt, hogy a csúcstalálkozót "törölték" a programból. Akkor riportereknek elmondta, az olasz elnökségnek kell beszámolnia arról, mi ennek az oka.

Nem sokkal később azonban a római kormányzat azt közölte, a növekedési csúcstalálkozóra igenis sort kerítenek, csak nem az eredetileg a kormányfő által közölt időpontban, hanem október 8-án, Milánóban.

Ám nemcsak ez az oka annak, hogy kijelenthetjük: nem túl szerencsés csillagzat alatt születik az uniós csúcs. Matteo Renzi kormányfő számára igen fontos lett volna, hogy az olasz munkaügyi reformot még a csúcs előtt elfogadják. Így ugyanis azzal dicsekedhetett volna, hogy ő valóban minden tőle telhetőt megtett a reformokért.

Csakhogy saját tömörülésén, a Demokrata Párton belül komoly bírálatok érték a reformtörvényt. A munkajogi reform 18-as cikkelyének tervezett eltörlését tartják elfogadhatatlannak, amely védelmet biztosít

az elbocsátottak számára. A több évtizede érvényben lévő rendelet szerint visszakaphatja az állását az, aki bizonyítani tudja, hogy igazságtalanul bocsátották el.

Renzi szerint azonban ez a kitétel elriasztja a vállalatokat attól, hogy hosszabb távú szerződést kínáljanak a munkavállalóknak. A PD-nél azonban úgy vélik, a miniszterelnök azt a rendelkezést támadja, amely a PD legfontosabb programpontjai közé tartozik.

A jogszabály elakadt a szenátusnál, ám a kormány azt reméli, hogy szerdán, épp az uniós csúcstalálkozó napján áldásukat adhatják rá a szenátorok. Meglepő lenne, ha ezúttal valóban létrejöhetne a szavazás. Pedig Rómának komoly változtatásokra van szüksége.

A szeptember 30-án nyilvánosságra hozott munkanélküliségi adatok ugyanis a teljes politikai életet sokkolták. Néhány héttel azután, hogy megerősítették, az olasz gazdaság recesszióban van, a fiatalkorú, 15-24 év közötti, nem tanuló állástalanok aránya minden korábbi rekordot megdöntve 44,2 százalékra kúszott fel augusztusra.

Csalóka magyar adatok

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2014 júliusában 7,8 százalék volt a munkanélküliek aránya, míg egy évvel korábban 10,2 százalék volt az állástalanok aránya. A fiatalkori munkanélküliség ugyanezen forrás alapján 20,9 százalékon állt júliusban, egy évvel korábban 27,50 százalék volt.

Szakértők ugyanakkor nem győzik hangsúlyozni, hogy az adatokat jelentősen befolyásolja a közmunkások száma. Ha ez csökkenne, a munkanélküliség csökkenő tendenciája is változhat. Bár növekedett a magánfoglalkoztatottak száma, de ez még messze elmarad a válság előtti szinttől.

A magánszektorban tapasztalható emelkedés elsősorban az autóiparnak van nagy szerepe, több autógyár harmadik műszakot vezetett be.
A KSH augusztusban nyilvánosságra hozott adatai is jelentősen árnyalják a képet. Hiába csökkent a munkanélküliségi arány, ma is igen nehéz munkát találni.

Az állástalanok majdnem fele, 49,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama pedig 18,7 hónap volt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma 2014. július végén 414 ezer volt, ami 17 százalékos csökkenés az előző év azonos hónapjához képest.

Némi örömet jelentett az ürömben a kormány számára, hogy összességében viszony valamelyest csökkent az országos munkanélküliség, 12,3 százalékra. Az azonban nem tagadható, hogy az Istat első, 1977-es mérése óta nem volt ennyire reménytelen helyzetben a fiatal generáció.

Bár számos ígéret hangzott el arról, hogyan segítik majd a munka világába készülő fiatalokat, ezeket a programokat egyelőre nem koronázta kézzel fogható siker. Csak egy hónapos viszonylatban az emelkedés egy százalékos volt, egy év alatt pedig 3,6 százalékos.

Matteo Renzi kormányát azért sokkolhatta ez az adat, mert a kabinet februári beiktatásakor a miniszterelnök prioritásának a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítását jelölte meg. Olaszország egyik legnagyobb mezőgazdasági szervezete, a Coldiretti szerint az emelkedés a rossz nyári időjárásnak is köszönhető.

Görögország

Tavaly egészen drámai jóslatok láttak napvilágot a görög munkanélküliséggel kapcsolatban. Olyan előrejelzéseket is olvashattunk, amelyek szerint harminc százalék fölé emelkedhet az állástalanok aránya. Bár az athéni munkanélküliségi ráta továbbra is aggodalomra ad okot, a

helyzet talán nem annyira drámai. A gazdaság nemcsak a GDP tekintetében, hanem a munkanélküliséggel szembeni küzdelemben is mutat életjeleket.

Igaz, még így is Görögországban a legmagasabb a munkanélküliség az Európai Unió országai közül: júniusban 27 százalékos volt az állástalanok aránya, ami májushoz viszonyítva 0,1 százalékos csökkenésnek felel meg. Ami a fiatalok munkanélküliségét illeti, eredményt ezen a téren is sikerült felmutatnia Antonisz Szamarasz kormányának.

Már csak abból a szempontból is, mert már nem Athén vezeti ezt a nem éppen irigylésre méltó európai uniós listát: a második helyre "szorult" Spanyolország mögött. A fiatalkorú állástalanok aránya 51,5 százalék, ami jelentős, hét százalékos csökkenés 2013 augusztusához képest. Antonisz Szamarasz szeptember elején hirdette meg munkahelyteremtési programját. Reményét fejezte ki, hogy 2020-ig 770 ezer új állást hoznak létre.

Horvátország

Horvátországban ugyan nem sikerült orvosolnia a munkanélküliség problémáját Zoran Milanovic kabinetjének, ugyanakkor az egyik legjelentősebb csökkenést produkálta egy év alatt. Miközben ugyanis az országban augusztusban 16,5 százalék volt az állástalanok aránya, ez egy éves viszonylatban 1,6 százalékos csökkenést jelent.

A fiatalkori munkanélküliség azonban továbbra is rendkívül súlyos gond Zágráb számára. Az EU tagállamai közül negyedik helyen áll az ország 43,9 százalékkal. S a következő hónapokban tovább nőhet ez az arány, mivel a nyári hónapokban hagyományosan alacsonyabb a munkanélküliségi ráta.

Ezek az adatok alátámasztják az AFP egy korábbi elemzését, amely szerint Zágráb egyelőre nem tudott élni az uniós csatlakozás adta előnyökkel. Bár Horvátország a külföldi beruházások emelkedését, ezzel együtt a munkanélküliség csökkenését remélte, a befektetőket elriasztja a törvények gyakori módosítása, a magas adók, a szigorú és rugalmatlan munkaügyi rendelkezések.

A gondokat tetézi, mivel a fiatalok egy része reménytelennek látja, hogy munkát talál magának, ezért a tehetségesebbek külföldön próbálnak szerencsét.

EU-csúcs szerencsétlen csillagzat alatt

Publikálás dátuma
2014.10.08. 07:31

Továbbra is a munkanélküliség jelenti az egyik legnagyobb problémát az Európai Unió számára, s különösen súlyos a fiatalkori munkanélküliek helyzete. Az Eurostat szerint idén augusztusban 24,6 millió uniós polgár volt állás nélkül, s 4,9 millió 25 év alatti fiatalt tartottak nyilván munkanélküliként az EU-ban. Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban, Horvátországban és Portugáliában a legdrámaibb a helyzet. A munkanélküliség és a növekedés kérdéseire koncentrál az Európai Unió mai milánói rendkívüli csúcstalálkozóján.

Több szempontból sem túl szerencsés előjelekkel indul az uniós csúcstalálkozó. Matteo Renzi olasz miniszterelnök még augusztus végén jelentette be, október 6-ra hazájába invitálja az unió vezetőit, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés lehetőségeiről cseréljenek eszmét.

Optimista amerikai jelentés

Az Egyesült Államokban a vártnál jobban alakultak a munkanélküliségi mutatók. A munkaügyi minisztérium jelentése szerint idén szeptemberben 248 ezer új állás keletkezett, s az állástalanok aránya - hat év óta először - hat százalék alá csökkent, 5,9 százalékon áll.

Az előrejelzésekben csak 215 ezer új állással számoltak, az előző három hónap átlagában havi 224 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, augusztusban 6,1 százalékos volt az állástalanok aránya, s csupán 180 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

A csalódást keltő augusztusi adatokhoz képest a szeptemberi jelentés bizakodást keltett, mivel más adatok is azt mutatják, hogy a második és a harmadik negyedévben is erősödik a gazdasági növekedés. Az amerikai magánszektor termelése 55 egymást követő hónapja növekszik, s ennek köszönhetően 10,3 millió új állás keletkezett - mutatott rá a Fehér Ház, a pozitív munkanélküli jelentés kapcsán.

Az álláshelyzet már-már az 1990-es évek végére, Bill Clinton hivatali idejének pozitív adataira emlékeztet, tették hozzá. A munkaképes lakosság 59 százalékának van állása, ez az adat négy hónapja változatlan, mutatott rá a Forbes magazin. A szeptemberi volt az utolsó munkanélküliségi jelentés az amerikai félidős választások előtt. A javulás pozitív hatásait még nem igazolják vissza a közvélemény-kutatások.

Kezdetben úgy tűnt, az Európai Tanács soros elnöki tisztségét ellátó Olaszország miniszterelnökének javaslata elnyerte az EU állam- és kormányfőinek tetszését. Stéphane Le Foll francia kormányszóvivő azonban szeptember 16-án azt közölte, a találkozót elhalasztották.

Két nappal később pedig Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője már arról beszélt, hogy a csúcstalálkozót "törölték" a programból. Akkor riportereknek elmondta, az olasz elnökségnek kell beszámolnia arról, mi ennek az oka.

Nem sokkal később azonban a római kormányzat azt közölte, a növekedési csúcstalálkozóra igenis sort kerítenek, csak nem az eredetileg a kormányfő által közölt időpontban, hanem október 8-án, Milánóban.

Ám nemcsak ez az oka annak, hogy kijelenthetjük: nem túl szerencsés csillagzat alatt születik az uniós csúcs. Matteo Renzi kormányfő számára igen fontos lett volna, hogy az olasz munkaügyi reformot még a csúcs előtt elfogadják. Így ugyanis azzal dicsekedhetett volna, hogy ő valóban minden tőle telhetőt megtett a reformokért.

Csakhogy saját tömörülésén, a Demokrata Párton belül komoly bírálatok érték a reformtörvényt. A munkajogi reform 18-as cikkelyének tervezett eltörlését tartják elfogadhatatlannak, amely védelmet biztosít

az elbocsátottak számára. A több évtizede érvényben lévő rendelet szerint visszakaphatja az állását az, aki bizonyítani tudja, hogy igazságtalanul bocsátották el.

Renzi szerint azonban ez a kitétel elriasztja a vállalatokat attól, hogy hosszabb távú szerződést kínáljanak a munkavállalóknak. A PD-nél azonban úgy vélik, a miniszterelnök azt a rendelkezést támadja, amely a PD legfontosabb programpontjai közé tartozik.

A jogszabály elakadt a szenátusnál, ám a kormány azt reméli, hogy szerdán, épp az uniós csúcstalálkozó napján áldásukat adhatják rá a szenátorok. Meglepő lenne, ha ezúttal valóban létrejöhetne a szavazás. Pedig Rómának komoly változtatásokra van szüksége.

A szeptember 30-án nyilvánosságra hozott munkanélküliségi adatok ugyanis a teljes politikai életet sokkolták. Néhány héttel azután, hogy megerősítették, az olasz gazdaság recesszióban van, a fiatalkorú, 15-24 év közötti, nem tanuló állástalanok aránya minden korábbi rekordot megdöntve 44,2 százalékra kúszott fel augusztusra.

Csalóka magyar adatok

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2014 júliusában 7,8 százalék volt a munkanélküliek aránya, míg egy évvel korábban 10,2 százalék volt az állástalanok aránya. A fiatalkori munkanélküliség ugyanezen forrás alapján 20,9 százalékon állt júliusban, egy évvel korábban 27,50 százalék volt.

Szakértők ugyanakkor nem győzik hangsúlyozni, hogy az adatokat jelentősen befolyásolja a közmunkások száma. Ha ez csökkenne, a munkanélküliség csökkenő tendenciája is változhat. Bár növekedett a magánfoglalkoztatottak száma, de ez még messze elmarad a válság előtti szinttől.

A magánszektorban tapasztalható emelkedés elsősorban az autóiparnak van nagy szerepe, több autógyár harmadik műszakot vezetett be.
A KSH augusztusban nyilvánosságra hozott adatai is jelentősen árnyalják a képet. Hiába csökkent a munkanélküliségi arány, ma is igen nehéz munkát találni.

Az állástalanok majdnem fele, 49,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama pedig 18,7 hónap volt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma 2014. július végén 414 ezer volt, ami 17 százalékos csökkenés az előző év azonos hónapjához képest.

Némi örömet jelentett az ürömben a kormány számára, hogy összességében viszony valamelyest csökkent az országos munkanélküliség, 12,3 százalékra. Az azonban nem tagadható, hogy az Istat első, 1977-es mérése óta nem volt ennyire reménytelen helyzetben a fiatal generáció.

Bár számos ígéret hangzott el arról, hogyan segítik majd a munka világába készülő fiatalokat, ezeket a programokat egyelőre nem koronázta kézzel fogható siker. Csak egy hónapos viszonylatban az emelkedés egy százalékos volt, egy év alatt pedig 3,6 százalékos.

Matteo Renzi kormányát azért sokkolhatta ez az adat, mert a kabinet februári beiktatásakor a miniszterelnök prioritásának a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítását jelölte meg. Olaszország egyik legnagyobb mezőgazdasági szervezete, a Coldiretti szerint az emelkedés a rossz nyári időjárásnak is köszönhető.

Görögország

Tavaly egészen drámai jóslatok láttak napvilágot a görög munkanélküliséggel kapcsolatban. Olyan előrejelzéseket is olvashattunk, amelyek szerint harminc százalék fölé emelkedhet az állástalanok aránya. Bár az athéni munkanélküliségi ráta továbbra is aggodalomra ad okot, a

helyzet talán nem annyira drámai. A gazdaság nemcsak a GDP tekintetében, hanem a munkanélküliséggel szembeni küzdelemben is mutat életjeleket.

Igaz, még így is Görögországban a legmagasabb a munkanélküliség az Európai Unió országai közül: júniusban 27 százalékos volt az állástalanok aránya, ami májushoz viszonyítva 0,1 százalékos csökkenésnek felel meg. Ami a fiatalok munkanélküliségét illeti, eredményt ezen a téren is sikerült felmutatnia Antonisz Szamarasz kormányának.

Már csak abból a szempontból is, mert már nem Athén vezeti ezt a nem éppen irigylésre méltó európai uniós listát: a második helyre "szorult" Spanyolország mögött. A fiatalkorú állástalanok aránya 51,5 százalék, ami jelentős, hét százalékos csökkenés 2013 augusztusához képest. Antonisz Szamarasz szeptember elején hirdette meg munkahelyteremtési programját. Reményét fejezte ki, hogy 2020-ig 770 ezer új állást hoznak létre.

Horvátország

Horvátországban ugyan nem sikerült orvosolnia a munkanélküliség problémáját Zoran Milanovic kabinetjének, ugyanakkor az egyik legjelentősebb csökkenést produkálta egy év alatt. Miközben ugyanis az országban augusztusban 16,5 százalék volt az állástalanok aránya, ez egy éves viszonylatban 1,6 százalékos csökkenést jelent.

A fiatalkori munkanélküliség azonban továbbra is rendkívül súlyos gond Zágráb számára. Az EU tagállamai közül negyedik helyen áll az ország 43,9 százalékkal. S a következő hónapokban tovább nőhet ez az arány, mivel a nyári hónapokban hagyományosan alacsonyabb a munkanélküliségi ráta.

Ezek az adatok alátámasztják az AFP egy korábbi elemzését, amely szerint Zágráb egyelőre nem tudott élni az uniós csatlakozás adta előnyökkel. Bár Horvátország a külföldi beruházások emelkedését, ezzel együtt a munkanélküliség csökkenését remélte, a befektetőket elriasztja a törvények gyakori módosítása, a magas adók, a szigorú és rugalmatlan munkaügyi rendelkezések.

A gondokat tetézi, mivel a fiatalok egy része reménytelennek látja, hogy munkát talál magának, ezért a tehetségesebbek külföldön próbálnak szerencsét.