Megérkeztek Ukrajnába az EBESZ-megfigyelőknek szánt első drónok

Megérkeztek Ukrajnába az országban folyó harci cselekmények megfigyelését végző EBESZ-küldöttségnek szánt első pilóta nélküli repülőgépek - jelentette be hétfőn Michael Bociurkiw, a misszió szóvivője.

Az első két drónt - amely Ukrajnába érkezett - Ausztriából szállították, és jelenleg a vámkezelése zajlik. A tisztségviselő szavai szerint összesen négy pilóta nélküli gépet kap a misszió. A szóvivő közölte, hogy "néhány héten belül" kezdik meg az eszközök alkalmazását a kelet-ukrajnai, harcok sújtotta térségben.

A múlt héten Andrij Liszenko, a Kelet-Ukrajnában az oroszbarát szakadárok ellen indított hadművelet koordinálásában központi szerepet játszó ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője reményét fejezte ki, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői mihamarabb megkapják a beígért drónokat, amelyek szerinte nagy mértékben növelik a misszió munkájának hatékonyságát.

Kijev és a kelet-ukrajnai szeparatisták Moszkva és az EBESZ képviselőinek közvetítésével Minszkben szeptember 5-én tűzszünetben állapodtak meg. A harcok azonban azóta sem álltak le, ami újabb katonai veszteségeket okozott mindkét félnek, valamint több civil is áldozatul esett. Kijev és a szakadárok egymást vádolják a fegyvernyugvás megsértésével. A szeparatisták nem hagytak fel azzal, hogy megkíséreljék elfoglalni az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt álló donyecki repülőteret: a légi kikötőt szakadatlanul támadják és ostromolják. Közben Donyeck városában is folynak tüzérségi harcok. A lakóházakat is érő támadásokért a szeparatisták az ukrán fegyveres erőket, Kijev pedig a szakadárokat teszi felelőssé.

Kijevi jelentések szerint rendszeresek a szakadár támadások az ukrán fegyveres erők állásai és támaszpontjai ellen a Donyeck környéki településeknél, Debalcevénél, illetve a Luhanszk közelében, a megyeszékhelytől északra fekvő Scsasztya településnél. Annak érdekében, hogy megszűnjenek a tűzszüneti megállapodás megsértései, valamint biztosítsák a fegyvernyugvás tartósságát, újabb egyezséget hoztak tető alá szeptember 19-én a fehérorosz fővárosban a szemben álló felek. Eszerint fegyvermentes övezetet hoznak létre a jelenlegi "frontvonal" mentén, ahonnan mindkét oldal a középvonaltól számítva 15-15 kilométerre vonja vissza nehézfegyvereit.

A fegyvermentes övezet határait hivatalosan még nem jelölték ki. Az orosz sajtóban kiszivárgott értesülések szerint az ukrán-orosz határ délkeleti szakaszától Luhanszkot és Donyecket is magába foglalva tartana az Azovi-tenger partjáig, ahol két széle Mariupolnál és Novoazovszknál lenne. Az EBESZ vállalta a fegyvermentes övezet, illetve az orosz-ukrán határ megfigyelését, ehhez van szüksége a drónokra. Az egyezség értelmében a zóna fölött semmilyen katonai gép nem repülhet, csak az EBESZ pilóta nélküli repülőgépei.

Szerző

Funar kitiltaná Romániából Orbánt

Elnöké választása esetén nem engedné be többé Romániába Orbán Viktor Gheorghe Funar független államfőjelölt. Kolozsvár hírhedt volt polgármestere, aki 12 éven át vezette a kincses várost, persona non gratává nyilvánítaná a magyar kormányfőt.

„Orbán Viktor csak a televízióból nézheti Kolozsvárt és Erdélyt. Nem léphetnek be majd be az országba azok, akik 1989. december 21. után az egységes román nemzetállamra rontottak” – nyilatkozta az egyik legismertebb szélsőséges román politikus az Agerpres román állami hírügynökségnek. Funar hozzátette, ha elnökké választják, a „románok érdekeit eláruló” román-magyar államszerződést is felbontaná.

A már-már mániákusan magyarellenes politikus, akinek azonban mára elenyésző támogatottsága maradt, szokásához híven újra összeesküvést vizionál. Ezúttal azt állítja, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) titkos paktumot kötött a koalíciós társ RMDSZ-szel, ami alapján majd Victor Ponta miniszterelnök megkapja a magyarok szavazatait az elnökválasztás második fordulójában, cserében pedig a parlament elfogadja a Székelyföld autonómiájáról szóló törvényt.

A funari logika szerint egy esetleges parlamenti jóváhagyás az autonómiára, nemzeti tragédiát okozna Románia számára.

Szerző

Európai körúton Nuland

Európai minikörútja első állomásaként hétfőn Kijevbe érkezett Victoria Nuland eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes. A State Department közleménye szerint a közel egy hetes európai látogatás során a helyettes államtitkár Ukrajnát, Németországot és Finnországot érinti.

Kijevben három napot tartózkodik, itt az Ukrajnának nyújtandó amerikai támogatásról egyeztet. Az ukrán fővárosban a kormány tisztségviselőivel tárgyal a Donyecki medencében kialakult helyzetről valamint az Ukrajna területi integritásának megőrzéséhez nyújtott amerikai támogatásról. A válság kezdete óta az Egyesült Államok 290 millió dollár támogatást nyújtott Ukrajnának, ebből 116 millió dollár értékben katonai támogatást, amely nem tartalmazott halált okozó felszereléseket, fegyvereket.

Nuland ezen kívül találkozik a különböző politikai pártok, a civil társadalom, a helyhatóság és a diákok képviselőivel. Kijevből Berlinbe repül, ahol október 8-án, szerdán a német kormány és a Bundestag képviselőivel tárgyal, és részt vesz az Aspen Intézet konferenciáján, csütörtökön és pénteken Helsinkiben biztonságpolitikai kérdésekben egyeztet.

Nuland csütörtökön aggasztónak nevezte a demokrácia és szabadság belső fenyegetettségét Közép-Európában, a demokráciában tapasztalható visszacsúszást és a korrupciót. Keményen támadta azokat a közép-európai politikusokat, akik „éjjel a NATO 5. cikkelyével takarózva nyugodtan alszanak”, nappal pedig korlátozzák a sajtót és a civil társadalmat, oltalmuk alá veszik a korrupt parlamenti képviselőket és az illiberális államot építik. Az amerikai diplomata nem nevezte meg ezeket a politikusokat, ám az Euobserver szerint egyértelműen Orbán Viktornak üzent.

A román sajtó szerint pedig Nuland a magyar miniszterelnök mellett Victor Ponta román kormányfőre is utalt, amikor Kelet-Európa rákfenéjének nevezte a korrupciót és a demokratizálódás visszaesését.

Szerző