Új felfedezések a mellrák kezelésében

Publikálás dátuma
2014.09.30. 09:30
Fotó: La Stampa.it
Olasz kutatók felfedeztek egy proteint, amely elősegíti a rákos áttételeknek a létrejöttét.

Lehet, hogy ez lesz a kulcs a mellrák legyőzésében, amely még mindig az összes rákos betegségben meghaltak 16 %-át adja. A milánói Országos Onkológiai Intézet kutató azonosították az eddig ismeretlen mechanizmust. A folyamat alapjánál egy eddig gyanú felettinek tartott protein, az oszteopontin áll, amely normális körülmények között a sejteken kívül helyezkedik el és a különböző fiziológiai folyamatok szabályozásában vesz részt.

A tumorban azonban kettős szerepe van: ” A tumoros sejt által termelt oszteopontin biztosítja annak túlélését egy kedvezőtlen környezetben, míg az, amelyik benne marad a fehér sejt belsejében, segíti a tumoros sejtek védelmét, amelyek áttételeket alakítanak ki az immunrendszer megtámadásával.” - magyarázzák a kutatók.

A felfedezést, amelyről beszámolt a Cancer Research tudományos folyóirat, a szakemberek életfontosságúnak tekintik annak megértése szempontjából, hogy miként terjeszkedik a betegség és ez fordulatot jelenthet egy hatékonyabb kúra felé.

A kísérleti alanyok a munka kezdeti stádiumában állatok voltak, majd a vizsgálódást a kutatók kiterjesztették a mellkarcinómában szenvedő páciensek tüdőáttételeire. És ennél a pontnál sikerült bizonyosságot szerezniük arról, hogy a daganatos sejtek oszteopontint tartalmaznak.

Angol és olasz kutatók nemrég egy másik fontos eredményre jutottak: találtak egy genetikai variánst, amellyel nagyobb biztonsággal lehet azonosítani a mellrákos megbetegedésre való hajlamot, amivel megnyílik az út a megelőzésre, a kockázatok csökkentésére.

Szerző
Témák
mellrák protein

Rákkongresszus - Várandósoknak is lehetséges a terápia

Lehetséges a kemo- és a sugárterápia a várandósság alatt, legalábbis a második harmadtól kezdve - derült ki a Madridban folyó Európai Rákkongresszuson (ESMO) elhangzott egyik előadásból.

Olyan gyerekek fejlődését vizsgálta meg a Leuveni Egyetem Frederic Amant vezette kutatócsoportja, akiknek édesanyját a szülés előtt rák miatt kemoterápiával kezelték. A 38 gyerek adatait összehasonlították 38 olyanéval, akiket az anyaméhben nem ért ilyen hatás. Mentális fejlődésüket és szívműködésüket vizsgálták meg, az összehasonlítást átlagosan kétéves korukban végezték - olvasható közleményük az ESMO portálján.

"Ha az első terhességi harmad után végezték a kemoterápiát, semmilyen problémát sem fedeztünk fel a babáknál. A kemoterápia kockázatai miatti félelem tehát nem lehet ok arra, hogy a meglévő várandósságot megszakítsák, a kezelést elodázzák vagy a szülés idejét előbbre hozzák" - mondta Amant. A belga kutatócsoport másik tanulmánya hasonló eredménnyel járt: 16 gyereket és 10 felnőttet vizsgáltak meg, édesanyjuk a várandósság alatt sugárterápiát kapott. Kimutatták, hogy idegi, pszichológiai, viselkedési és általános egészségügyi eredményeik a normál tartományba esnek.

Egy gyerek mentális fejlődésében mutatkozott jelentős lemaradás, nála azonban más terhességi szövődmények is felléptek - olvasható a közleményben. A tudósok szerint sugárterápiát csak az optimális biztonsági intézkedések mellett lehet végezni, különösen óvatosnak kell lenni a harmadik terhességi harmadban. A lehetséges kockázatok elkerülés miatt ennek ellenére nagyon fontos, hogy rák elleni kezelés alatt álló nők ne essenek teherbe.

A szeptember 26. és 30. között rendezett kongresszuson mintegy 18 ezer szakember vesz részt.

Szerző

Növeli az autizmus kockázatát a testvérek közötti kis korkülönbség

Publikálás dátuma
2014.09.26. 17:16
Fotó: Thinkstock, Gettyimages.
Növekszik az autizmus kockázata annál a gyereknél, aki testvére születése után egy éven belül fogant - állapította meg egy amerikai kutatás.

 Az egy évnél később fogantakhoz képest ezeknél a gyerekeknél 150 százalékkal nagyobb volt az esélye annak, hogy autizmust diagnosztizálnak. Ha nem volt semmilyen egyéb rizikófaktor, akkor a legbiztonságosabb távolság az előző szülés és a következő fogamzás között kettő-öt év között volt.

Az ötéves időszak után azonban 30 százalékkal újra nőtt az autizmus esélye, és tízéves korkülönbség 40 százalékkal fokozta a kockázatot.

"Eredményeink újabb bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a születés körüli környezeti tényezőknek szerepe van az autizmusban" - idézte a The Daily Telegraph a Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry című gyermekpszichiátriai szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzőjét, Alan Brownt, a Columbiai Egyetem munkatársát.

Elmondta: nem világos, hogy a korkülönbség közvetlenül okozza-e a kockázat növekedését, vagy a problémát más tényező okozza, ami az anyákat a kis korkülönbséggel való gyermekvállalásra ösztönzi.

A Columbiai Egyetem kutató több mint hétezer, 1987 és 2005 között Finnországban született gyermek adatait elemezte. A gyerekek egyharmadánál diagnosztizáltak autizmust. Figyelembe vették a szülők és az idősebb testvérek életkorát és a korábbi pszichiátriai zavarokat is.

Azt találták, hogy a testvére születése után egy éven belül fogant gyerekeknél volt a legnagyobb az autizmus kockázata.

Az autizmus az agyi működés alapvető fejlődésterületeket érintő, egész életen át tartó zavara, amely a társas viselkedés, a kommunikáció, a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás zavarában jelentkezik.

Szerző