Megbüntették Simon állítólagos bankját

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) 19 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bank Zrt.-re a pénzmosás elleni törvény megsértése miatt, és kötelezte a hitelintézetet a jogsértő gyakorlat megszüntetésére. A jegybank a bissau-guineai útlevelekkel megnyitott számlák kapcsán célvizsgálatot folytatott a banknál, ez számos hiányosságot állapított meg.

Hiányos és hibás volt a vizsgált időszakban a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok tartalma, így azok a számlanyitások során nem voltak teljes körűen alkalmasak az ügyfél-azonosításhoz szükséges, a jogszabályban előírt adatfelvételre. Az MNB szerint a bissau-guineai útlevelek felhasználásával történt számlanyitások esetében a MagNet Bank több ponton megsértette a pénzmosás elleni törvény előírásait. A célvizsgálat a banki belső ellenőri vizsgálatok jogszabályszerűségét, és a belső szabályozásnak való megfelelőségét is kifogásolta. A megállapított jogsértések, hiányosságok miatt az MNB október 31-i határidővel kötelezte a MagNet Bankot: folytasson le belső vizsgálatot a jogsértések tisztázására, és a felelőssel vagy felelősökkel szemben tegye meg a szükséges intézkedéseket.

A jegybank a célvizsgálatról Simon Gábor ügyének tavaszi kirobbanása után döntött. Bár több médium azt írta, az MSZP egykori elnökhelyettese Gabriel Derdak névre szóló, hamis bissau-guineai útlevél segítségével nyitott számlát a MagNet Bank Zrt.-nél, lapunk úgy tudja, Simonnak soha nem volt ilyen útlevele, továbbá sem ő, sem megbízottja nem nyitott számlát a pénzintézetnél.

Szerző

Budapest olcsó és élhető?

Publikálás dátuma
2014.09.30. 07:11

Budapest az összetett ötvenedik, míg a kelet-európai mezőnyben az első helyen végzett a The Economist élhetőségi rangsorában, ami a világ 140 nagyvárosát állította sorrendbe, számos élhetőségi szempont alapján. A listát európai városokra leszűkítve a magyar főváros a 23. helyen áll, közvetlenül Róma mögött.

Az Otthon Centrum vizsgálata megállapította, hogy az élhetőség és az ingatlanok értéke nincs összefüggésben egymással: Budapest, mint Közép-, és Kelet-Európa legélhetőbb fővárosa, az egyik legolcsóbbnak számít az európai fővárosok között. A nyugati EU tagállamokban már nőttek a lakóingatlan árak, de az EU egészét tekintve 5 százalékos csökkenés látható 2008 és 2013 között.

Azt, hogy az élhetőség nem függ össze a lakásárakkal, London példája jól mutatja. A brit főváros csaknem 9 000 eurós négyzetméter árával a legdrágább a vizsgált fővárosok közül, de az élhetőségi listán csak az 55. helyen szerepel, még Budapesttől is elmaradva. A második legdrágább európai főváros Párizs, pedig sokkal előkelőbb helyen, az európai nagyvárosok között a negyedik az élhetőségi rangsorban.

Budapest a közép-, és kelet-európai fővárosok közül az első helyen áll az élhetőségi rangsorban, és egyben a bolgár főváros után a legolcsóbb lakásárakkal rendelkezik, jócskán megelőzve Pozsonyt és Prágát is.

„Az alacsony négyzetméter árak csak viszonylagosak, a magyar főváros csak külföldi szemmel az egyik legolcsóbb, a hazai átlagos keresetekhez viszonyítva a lakások megfizethetősége már inkább a középmezőnybe sorolja Budapestet” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.

Magyarországon 2008 és 2013 között 16-17 százalék közötti volt a visszaesés a lakásárakban. Ezzel az ország a középmezőnyben van a válságot megsínylő EU-s országok sorában.

Szerző

Interneten tévéznek

Publikálás dátuma
2014.09.30. 07:10
A változó fogyasztói szokások új irányokat jelölnek ki a műsorkészítők számára FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Egy friss kutatás rámutatott: a valós idejű internetes televíziózás hamarosan utoléri a hagyományos tévézés népszerűségét, sőt, minden ötödik felhasználó fizetne azért, hogy bármilyen mobil eszközön nézhesse kedvenc műsorait. Az online tévé előretörésével világszerte visszaszorulóban van a hagyományos tévén sugárzott műsorok nézettsége.

Ma a fogyasztók 75 százaléka néz rendszeresen, hetente több alkalommal is digitális úton televíziós tartalmakat - sorozatokat, filmeket, szórakoztató műsorokat -, míg a megkérdezettek 77 százaléka részesíti előnyben a hagyományos tévéadást.

Előfizetési szokások

A magyar televízió előfizetők többsége nem érdeklődik kedvezőbb lehetőségek iránt, így benne ragad a drágább előfizetésekben. A leggyakoribb hiba, hogy a hűségnyilatkozat lejárta után a felhasználó nem újítja meg a szerződést, vagy nem keres olcsóbb előfizetéseket. Pedig néhány perc befektetett idővel akár évi 30-40 ezer forintot is lehetne spórolni – derül ki az internetet.hu távközlési árösszehasonlító oldal elemzéséből.

Az előfizetés típusától, a csatornák számától, illetve a külső és beltéri egység költségeitől függően Magyarországon a tévéért jellemzően havi 1000–5000 forintot fizetnek az előfizetők. A csupán 4-10 csatornát kínáló (vagy közszolgálati) csomagok a legolcsóbbak, kábeltévét már 700 forinttól, műholdas tévét már 1000 forinttól, az új tévézési élményt nyújtó IPTV szolgáltatásokat pedig már 1400 forinttól meg lehet rendelni.

A hazai szolgáltatókra jellemző, hogy a legtöbb nézőt érdeklő csatornák többségét csupán a nagyobb csomagokban teszik elérhetővé, ezzel is arra sarkallva őket, hogy a drágább előfizetéseket válasszák.

A 60-100 csatornát magában foglaló csomagok között már nagyobb árbeli eltéréseket észlelhetünk. A legolcsóbb műholdas csomagok mintegy 3000 forinttól, a kábeltévé 4000 forinttól, az IPTV szolgáltatások pedig 5200 forinttól érhetők el, igaz, ez utóbbi szolgáltatás csak internetes előfizetéssel együtt rendelhető meg. A legdrágább tévé előfizetések 7000 forint körül mozognak.

Az NMHH 2013-as adatai alapján 3,2 millió tévé előfizetés van Magyarországon. Bár a kábeltévé és az új technológiás IPTV aránya folyamatosan nő, a legelterjedtebb előfizetési forma még mindig a műholdas, 918 ezer előfizetővel. A szolgáltatókat tekintve a legtöbb előfizetővel a UPC rendelkezik (26,7 százalék), ezt követi a Magyar Telekom (23,2 százalék) és a DIGI (23,1 százalék).

Az Ericsson ConsumerLab évente kiadott, 23 országban és több mint 23 ezer emberrel készített interjúkon alapuló tv- és média jelentéséből az is kiderült, hogy a fogyasztók 19 százaléka hajlandó lenne fizetni is azért, hogy kedvenc tartalmait bármilyen eszközön - laptopon, tableten, okostelefonon - is nézhesse, ez pedig a két évvel korábbi adatokhoz képest 25 százalékos növekedést jelent.

A tanulmány szerint jelentősen nőtt a fent említett eszközökön történő "tévézés" ideje, a felhasználók egyre több időt töltenek például okostelefonjaikon való film- vagy sorozatnézéssel.

A kutatás készítői ebből arra következtetnek, hogy egyre többen használják a hagyományos tévécsatornákat egyfajta "tartalom gyűjtőnek", amelyekből a digitális videorögzítők segítségével kiválogathatják a számukra érdekes, megtekinteni kívánt tartalmakat, amelyeket aztán később kényelmesen megnézhetnek az általuk preferált sorrendben, időben és hordozókon.

Mindemellett népszerűek az előfizetés alapú videó lekérő szolgáltatások (angolul video on demand, VOD), mint a Netflix és a Hulu. A válaszadók csaknem fele ugyanis szereti, ha kedvenc tévésorozatainak

részeit egyben is letöltheti, így nem szükséges napokat, olykor egy egész hetet várni a sorozat következő részének vetítéséig, ha egyben hozzájuthatnak egy adott évadhoz, a részeket akkor és olyan sorrendben nézhetik, ahogy nekik tetszik.

A változó fogyasztói szokások új irányokat jelölnek ki a műsorkészítők számára FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK

A változó fogyasztói szokások új irányokat jelölnek ki a műsorkészítők számára FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK

A válaszadók másik fele azonban semmiképp nem fizetne a VOD szolgáltatásokért. A változó fogyasztói szokások egyértelműen új irányokat jelölnek ki a műsorkészítők számára, sőt, jelen kutatás eredményeinek fényében bátran kijelenthető, hogy a médiaiparnak hátra kell hagynia a régi formátumokat és üzleti modelleket a minél jobb minőségű, igény szerinti szórakoztatás érdekében.

Heyman Rönnblom, az Ericsson ConsumerLab vezető tanácsadója a felmérés eredményei kapcsán elmondta: "az eredmények világosak - a médiavállalatoknak újra kell gondolniuk, hogyan készítik és közlik tartalmaikat. A televíziós szolgáltatóknak arra kell törekedniük, hogy a lehető legmagasabb minőségben állítsák elő műsoraikat, függetlenül attól, hogy a nézők milyen eszközön fogyasztják azokat.

A látkép rohamosan változik, így az üzleti és szolgáltatási modelleknek is változniuk kell, ha tartani szeretnék a tempót". Az online tartalom hozzáférés mellett az internet alapú tévézés (IPTV) Magyarországon is egyre népszerűbb, az internetet.hu szerint az IPTV előfizetők száma folyamatosan nő - bár a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2013-as adatai szerint továbbra is a műholdas előfizetési forma a legnépszerűbb.

Solt Ádám, a webportál távközlési szakértője szerint azonban az internet alapú szolgáltatásoké a jövő, hiszen "azzal, hogy a műsort magunk állíthatjuk össze, megállíthatjuk, visszatekerhetjük és újraindíthatjuk, akár mobil eszközökön is nézhetjük és nyelvet is választhatunk, nem igazán tudja felvenni a versenyt a hagyományos sugárzás".

Szerző