Korunk gyermekei már mindent tudnak a netről

Publikálás dátuma
2014.09.29. 07:11
A gyerekeket a digitális technika biztonságos használatára kell ösztönözni FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Érdekes adatok derültek ki a magyarországi nethasználó gyerekek internetezési szokásairól: már nagyon fiatalon szembesülnek a világháló rejtelmeivel, sőt, 9 éves korukra már meg is tanulják önállóan kezelni az internetet, gond nélkül küldenek e-mailt, regisztrálnak különböző weboldalakra. A digitális korszak és a rohamos technológiai fejlődés magával rántja a gyerekeket, hamarosan akár az iskolai tananyagot is virtuális térben sajátíthatják el.

Az Eirópai Unió Kids Online kutatásából - amit 25 európai ország 9-16 éves fiataljainak bevonásával készítettek - az is kiderült, hogy a magyar fiatalok mintegy 60 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, a többi ország tizenéveseihez viszonyítva pedig ők rendelkeznek a legtöbb ismerőssel a közösségi oldalakon: 45 százalékuknak száznál több visszaigazolt kapcsolata van.

Élen az internetgyorsaság terén

Magyarország a huszadik helyen áll a Föld országainak rangsorában az internetes letöltési sebesség átlagát tekintve - derült ki az Ookola és a Netindex mérési adatainak összesítéséből. Szeptember elején hazánk netgyorsaság átlaga 33,2 Mbps volt. Az eredmények szerint így az Európai Unió átlaga fölé emelkedtünk, a régióban csak Románia előz minket a maga 55,8 Mbps áltagával. A világon Hongkongban mérték a legmagasabb sebességet, 93,2 Mbps-t.

A nagyvárosi mezőnyben Budapest a 49. helyet foglalja el, itt 40,9 Mbps letöltési sebességet mértek. Országon belül azonban nem a főváros áll az első helyen: hazánkban Nagytarcsán mérték a legmagasabb internetsebességet, 109,4 Mbps-t.
Forrás: Technet.hu

A felmérés ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a magyar nethasználó gyerekek jóval gyengébbnek bizonyultak a digitális írástudás terén, ráadásul a biztonságos internet-használat szabályaival sincsenek teljes mértékben tisztában, 11 százalékuk például rendszeresen találkozik webes szexuális tartalmakkal.

A Vodafone Magyarország "Internet a családban" címmel kerekasztal beszélgetést is szervezett, ahol arra keresték a választ: mit tehet a szülő azért, hogy gyermeke biztonságban legyen az internet világában is. Az egyik résztvevő,

Pintér Róbert, az egyszervolt.hu ügyvezető igazgatója szerint a magyar szülők nem igazán figyelnek oda, nem tudják, hogy gyermekeik milyen weboldalakat látogatnak.

"A magyar szülőknek mindössze 10 százaléka tud arról, ha gyermeke veszélyes vizekre evezett, szemben a 20 százalékos EU átlaggal" - mondta, hozzátéve, hogy az internet és a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek a fiatalok számára egyre nagyobb vonzerőt, ezzel együtt újabb kockázatokat is jelentenek.

Nyilas Orsolya, a Vodafone kommunikációs igazgatója ugyanakkor a szülői odafigyelés mellett a szolgáltatók felelősségéről is szólt. Mint mondta, cégük minden lehetséges eszközzel támogatja a szülőket abban, hogy gyermekeiket a digitális technológia biztonságos használatára ösztönözzék.

A televízió lassan veszít hatalmából
Az internet népszerűsége ellenére az európai gyerekek még mindig átlag napi két órát ülnek a tévé előtt. Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában átlagosan napi két órát és hat percet néztek tévét a gyerekek az év első felében. Ez kilenc perccel kevesebb, mint 2013, és három perccel kevesebb, mint 2009 első felében - derült ki az Eurodata TV Worldwide médiaelemző portál nemrég megjelent, gyerekekről szóló felméréséből. A csökkenés azonban nem általános: például Olaszországban a gyerekek napi tévénézésének átlagos ideje 7 perccel megnőtt 2013-hoz képest. Tehát a kutatás szerint - más készülékek monitorjainak növekvő fontossága ellenére - a hagyományos tévé továbbra is a háztartások kedvenc képernyője.

"Az egyszervolt.hu és a Vodafone Magyarország közös programjában, a folyamatosan frissülő Digitális szülő rovatban bemutatjuk a szülőknek, hogy miképp segítsék gyermekeiket tudatos, felelősségteljes internet és mobiltelefon használóvá válni" - mondta.

Bernschütz Mária generációkutató szerint a gyorsütemű technológiai fejlődés nemcsak a gyermekeiket megóvni kívánó szülőket állítja újabb kihívások elé, "de pár éven belül drámaian megváltoztatja mind az oktatást, mind a munkaerőpiacot".

A változásra már nem is kell sokat várni, a napokban adták át ugyanis az ország első háromdimenziós technológiával felszerelt tantermét Szombathelyen, a Paragvári utcai Általános Iskolában. Az új eszközök segítségével a gyerekek 3D-s virtuális térben fedezhetik fel a természet- és művészettudományok vagy a történelem világát.

A speciális monitorok és a mindössze 29 éves feltaláló, Rátai Dániel által fejlesztett Leonardo-program szó szerint új dimenziókat nyit meg az oktatás területén, a gyerekek egy teljesen új, élményteli módszerrel sajátíthatják el a tananyagot.

Szerző
Frissítve: 2014.09.28. 21:27

Házat foglaltak a civilek

Publikálás dátuma
2014.09.29. 07:10
Az akcióban részt vevők az üresen álló lakások szociális célú hasznosítását követelték FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Város Mindenkié civil csoport szombaton akciósorozattal hívta fel a figyelmet a több tízezer üres fővárosi ingatanra, amelyet az otthontalanok gondjainak megoldására lehetne felhasználni. Az immár hagyományos Üres Lakások Menete után száz szimpatizáns megszállta a budapesti Benczúr utca egyik évtizedek óta üresen álló házát.

Kétszáz ember részvételétel tartotta meg szombat délután negyedszerre az Üres Lakások Menetét A Város Mindenkié csoport. Így hívták fel a figyelmet a hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek gondjainak megoldására, egyúttal követelték az üresen álló lakások szociális célú hasznosítását.

A nagy rendőri készültség mellett megtartott menetben négy üres házhoz kötődő állomáson beszéltek a hajléktalanok nehézségeiről. Fekete-Nagy Miklós, a hajléktalanszállón uralkodó viszonyokról és a kitörés lehetetlenségéről szólt, míg Hajas Gábor, aki hajléktalansága mellett látássérült, a fogyatékos emberek lakhatási lehetőségeinek hiányáról számolt be.

Erdőhegyi Márta saját történetén keresztül mutatta be a fiatalok lakáshoz jutásának gondjait. „Régóta magamat tartom el, de a lakhatásom máig nem biztosított. Jelenleg munka nélkül vagyok, és egyáltalán nem biztos, hogy szívességből maradhatok a jelenlegi szobámban. Nem tudom mi lesz, ha nem tudok beszállni a költségekbe. Be kell látnom: nem sok esélyem van a jelenlegi körülmények között egy saját lakásra.”

A menet végén Csuhai Ágnes személyes tapasztalatairól beszélt, arról, hogy milyen különleges lehetőség, ha valaki szállóról lakásba tud kerülni: „A szállóról kerültem a kőbányai Lélekprogramba. Itt laktam egy évig. Először mesének tűnt az, hogy ha dolgozom és spórolok, hozzájuthatok a közösségi életből egy szociális bérlakáshoz.

Ezt akkor hittem el, amikor elérkezett az idő és ténylegesen megkaptam egy felújított 24 négyzetméteres lakást, és beköltözhettem.” A meneten többek között részt vett a Migszol Csoport is, amely a menekültek és migránsok lakhatási gondjaira hívta fel a figyelmet, a Bennfentes Kívülállók Közkórus, amely lakhatási témájú dalokkal szórakoztatták a közönséget, valamint a Rhythms of Resistance dobos csoport.

Este az AVM és száz szimpatizáns elfoglalt egy csaknem húsz éve üresen álló épületet, a VI. kerületi Benczúr utca 4. szám alatt. Mint Udvarhelyi Tessza aktivista lapunknak elmondta: nagyjából este nyolcig tartózkodtak az épületben, amely korábban a fővárosi önkormányzat, jelenleg pedig egy offshore cég tulajdonában van. A házban Lakatosné Jutka, az AVM aktivistája így fogalmazott:

„Önkormányzati lakások ezrei állnak üresen, miközben emberek tömegesen veszítik el a lakhatásukat. Erre a kormány és a főváros rendészeti eszközökkel és tömegszállók kialakításával válaszol, és a hajléktalan embereket hibáztatja, ahelyett hogy hosszú távú lakáspolitikai intézkedéseket hoznának. Itt korábban kórház állt, most Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég a tulajdonos, és csaknem húsz éve üresen áll. Ennyire nincs szükségünk kórházakra, vagy esetleg anyaotthonokra?”

A házfoglalók molinót lógattak ki a ház ablakán, amelyen ez áll: „Foglaljatok helyet!”. A helyszínen megjelent a terézvárosi alpolgármester, Óvári Gyula, a kerületi aljegyző és a rendőrség: arról próbálták meggyőzni a foglalókat, hogy hagyják el a területet, mert a ház életveszélyes. Hivatkozási alapjuk egy három nappal ezelőtt dátumozott hatósági szakvélemény volt, amely a házat életveszélyesnek nyilvánította. A tűzoltóság is kint járt, de ők a közvetlen veszélyt nem erősítették meg.

A házfoglalás után ötven részvevő a Városháza elé vonult, ahol Tarlós Istvánnak és az összes főpolgármester-jelöltnek azt az üzenetet hagyták egy hatalmas borítékon: „Rossz megoldás eladás, jó megoldás bérlakás”.

Szerző

Házat foglaltak a civilek

Publikálás dátuma
2014.09.29. 07:10
Az akcióban részt vevők az üresen álló lakások szociális célú hasznosítását követelték FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Város Mindenkié civil csoport szombaton akciósorozattal hívta fel a figyelmet a több tízezer üres fővárosi ingatanra, amelyet az otthontalanok gondjainak megoldására lehetne felhasználni. Az immár hagyományos Üres Lakások Menete után száz szimpatizáns megszállta a budapesti Benczúr utca egyik évtizedek óta üresen álló házát.

Kétszáz ember részvételétel tartotta meg szombat délután negyedszerre az Üres Lakások Menetét A Város Mindenkié csoport. Így hívták fel a figyelmet a hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek gondjainak megoldására, egyúttal követelték az üresen álló lakások szociális célú hasznosítását.

A nagy rendőri készültség mellett megtartott menetben négy üres házhoz kötődő állomáson beszéltek a hajléktalanok nehézségeiről. Fekete-Nagy Miklós, a hajléktalanszállón uralkodó viszonyokról és a kitörés lehetetlenségéről szólt, míg Hajas Gábor, aki hajléktalansága mellett látássérült, a fogyatékos emberek lakhatási lehetőségeinek hiányáról számolt be.

Erdőhegyi Márta saját történetén keresztül mutatta be a fiatalok lakáshoz jutásának gondjait. „Régóta magamat tartom el, de a lakhatásom máig nem biztosított. Jelenleg munka nélkül vagyok, és egyáltalán nem biztos, hogy szívességből maradhatok a jelenlegi szobámban. Nem tudom mi lesz, ha nem tudok beszállni a költségekbe. Be kell látnom: nem sok esélyem van a jelenlegi körülmények között egy saját lakásra.”

A menet végén Csuhai Ágnes személyes tapasztalatairól beszélt, arról, hogy milyen különleges lehetőség, ha valaki szállóról lakásba tud kerülni: „A szállóról kerültem a kőbányai Lélekprogramba. Itt laktam egy évig. Először mesének tűnt az, hogy ha dolgozom és spórolok, hozzájuthatok a közösségi életből egy szociális bérlakáshoz.

Ezt akkor hittem el, amikor elérkezett az idő és ténylegesen megkaptam egy felújított 24 négyzetméteres lakást, és beköltözhettem.” A meneten többek között részt vett a Migszol Csoport is, amely a menekültek és migránsok lakhatási gondjaira hívta fel a figyelmet, a Bennfentes Kívülállók Közkórus, amely lakhatási témájú dalokkal szórakoztatták a közönséget, valamint a Rhythms of Resistance dobos csoport.

Este az AVM és száz szimpatizáns elfoglalt egy csaknem húsz éve üresen álló épületet, a VI. kerületi Benczúr utca 4. szám alatt. Mint Udvarhelyi Tessza aktivista lapunknak elmondta: nagyjából este nyolcig tartózkodtak az épületben, amely korábban a fővárosi önkormányzat, jelenleg pedig egy offshore cég tulajdonában van. A házban Lakatosné Jutka, az AVM aktivistája így fogalmazott:

„Önkormányzati lakások ezrei állnak üresen, miközben emberek tömegesen veszítik el a lakhatásukat. Erre a kormány és a főváros rendészeti eszközökkel és tömegszállók kialakításával válaszol, és a hajléktalan embereket hibáztatja, ahelyett hogy hosszú távú lakáspolitikai intézkedéseket hoznának. Itt korábban kórház állt, most Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég a tulajdonos, és csaknem húsz éve üresen áll. Ennyire nincs szükségünk kórházakra, vagy esetleg anyaotthonokra?”

A házfoglalók molinót lógattak ki a ház ablakán, amelyen ez áll: „Foglaljatok helyet!”. A helyszínen megjelent a terézvárosi alpolgármester, Óvári Gyula, a kerületi aljegyző és a rendőrség: arról próbálták meggyőzni a foglalókat, hogy hagyják el a területet, mert a ház életveszélyes. Hivatkozási alapjuk egy három nappal ezelőtt dátumozott hatósági szakvélemény volt, amely a házat életveszélyesnek nyilvánította. A tűzoltóság is kint járt, de ők a közvetlen veszélyt nem erősítették meg.

A házfoglalás után ötven részvevő a Városháza elé vonult, ahol Tarlós Istvánnak és az összes főpolgármester-jelöltnek azt az üzenetet hagyták egy hatalmas borítékon: „Rossz megoldás eladás, jó megoldás bérlakás”.

Szerző