Előfizetés

Félig tele, félig üres gáztárolók

Illés József írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2014.09.26. 07:20
Már valóságos a veszélye annak, hogy Oroszország leállítja télen az Ukrajnán áthaladó gázszállításokat FOTÓ: NÉPSZAVA
A környező országok felkészültek az orosz gázcsapok elzárására. Amig máshol a lehető legnagyobb földgáz készleteket halmozták fel, addig a magyar tárolók csupán hozzávetőleg félig vannak feltöltve. Szakértők szerint a kormány már hiába kapkod és hoz létre újabb állami gáztársaságot, illetve hiába tárgyal extra gázvásárlásokról. Elkésett, mert nagyobb mennyiséget már nem képes behozni és betárolni a napokon belül kezdődő fűtési idény kezdetéig.

Minden jel arra utal, hogy Oroszország elzárhatja a gázcsapokat a rövidesen megkezdődő fűtési idény alatt. Ezt Moszkva már a nyár közepe óta nem is tagadja, a napokban az ukrán gazdasági miniszter erre csak ráerősített. Az európai országok "készültek", és jelentős földgázkészleteket halmoztak fel, hogy elejét vegyék az ellátási zavaroknak.

Magyarország azonban kormány állításai ellenére nincs felkészülve arra, hogy az orosz export leállítása esetén a hideg téli időszakban hosszabb ideig fenntartsa a zökkenőmentes ellátást – nyilatkozta lapunknak Holoda Attila. Az előző Orbán- kormány volt energetikai helyettes-államtitkára elmondta: a nyári betárolási idény nagy részében a kormány tehetetlenül szemléte az eseményeket és vélhetően a pénzhiány miatt alig zajlott a gáztárolók feltöltése. Így az összesen mintegy 6,2 milliárd köbméter befogadóképességű tárolók ma, néhány héttel a fűtési idény kezdete előtt, csak hozzávetőleg félig vannak feltöltve.

Egyre több az állami gázcég
Megkésett döntés az is, hogy a kormány a rezsicsökkentésekkel megkurtított bevételű, állami kézben lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. gázcégei mellé egy új állami gázvállalatot hoz létre a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) bázisán – állítják szakértők. A kormány feltehetően azért bízta meg az MFB-t a cégalapítással, mert az MVM kasszája a közelmúltban végrehajtott százmilliárd forintos állami tőkeemelés ellenére is kiürült, így nem képes több földgázt beszerezni.
A kormány a napokban bízta meg egy új földgázkereskedő társaság létrehozásával a Magyar Fejlesztési Bankot. Az MFB Zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő MFB Földgázkereskedő Zrt. megalapításával olyan állami érdekeltségű földgázkereskedő jön létre, amely további kereskedelmi földgázkészletek megvásárlásához nyújt finanszírozási hátteret. Ezzel a lépéssel Magyarország tovább tudja növelni a rendelkezésére álló földgáz tartalékait. A gázkereskedő társaság 100 millió forintos induló alaptőkével kezdi meg működését – tudatta a kormány.
Az MFB lassan otthonosan mozog a gázos területen, ugyanis korábban érdekeltséget szerzett a szlovák-magyar összekötő gázvezetéket megépítő és működtető Magyar Gáztranzit Zrt.-ben, és jelenleg is résztulajdonosa a biztonsági földgázkészleteket tároló MMBF Földgáztároló Zrt.-nek.

Emlékezetes: a Gas Storage Europe nevű uniós szakmai szervezet adati szerint augusztus elején Magyarországon voltak a legalacsonyabb szinten a földgáz készletek a vizsgált országok közül. A teljes tárolói kapacitás 46 százalékát töltötték fel, míg Németországban 83, Olaszországban 86, Franciaországban 72, Szlovákiában 87, Lengyelországban 90 százalék volt ez az arány. A helyzet mostanra sem sokat javult, a hazai tároló feltöltöttségi szint szeptember közepén az összes kapacitást figyelembe véve mindössze 56 százalékos volt. Ami azt jelenti, hogy a mintegy 4,2 milliárd köbméteres nagyságú kereskedelmi célú tárlókban a bármikor felhasználható gázkészletek nagysága megközelítőleg csak 2,4 milliárd köbméter. A szőregi stratégiai befogadó bázison, amelynek a tartalékai kizárólag vészhelyzetben szabadíthatóak fel, pedig egy milliárd köbméter körüli gázmennyiség lett betárolva.

Úgy változik a gáz ára, hogy ugyanannyi marad
Október elejétől csökken a földgáz ára. Igaz csak pont annyival, hogy ellensúlyozza a gázszámlába épített hálózat használati díjak emelkedését. Így alakosság gyakorlatilag sem tarifa növekedést, sem annak a mérséklődését nem érzékeli – legalábbis a kormányzati közlések szerint.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megerősítette, hogy a szolgáltatónként eltérő 5-13 százalékos vezetékhasználati díj növekedés ellenére a lakossági tarifák összességében nem változnak. Ám a szakmai berkekben kétségek merültek fel ebben a kérdésben, miután a gázpiac szeplői eddig csak a hálózati költségek növeléséről értesültek, a gázdíj csökkenésének a mikéntjéről nem.
Szakértők úgy vélik: az intézkedés nem más, mint a bevételek egy részének az átcsoportosítása a gázkereskedelmi cégektől a hálózat fenntartó cégekhez.
A MEKH az intézkedést azzal magyarázta, hogy a csökkenő gázkereslet miatt folyamatosan mérséklődik a hálózatok karbantartására fordítható összeg. A jogszabályok értelmében ilyenkor az egy fogyasztóra eső tarifát növelni kell. Mivel minél kisebb a felhasználás, annál magasabb az egy ügyfélre jutó fenntartási kiadás, mert az ellátási rendszerek, a vezetékek karbantartása állandó költségekkel jár.
Elemzők úgy vélik: rá is fér a hálózatüzemeltető cégekre a bevételnövekedés, mert a kormányzat az elmúlt évben, illetve idén végrehajtott rezsicsökkentései, valamint a hálózatra kivetett úgynevezett közműadó alaposan leapasztotta a cégek karbantartásra és vezetékfelújításra fordítható forrásait. Így a legtöbb gázhálózatot működtető vállalat veszteséges. Ez pedig már középtávon is az ellátásbiztonság romlásához vezethet.

Korábban 1,2 milliárd köbméter volt Magyarországon a vésztartalék, de a Fidesz-kormány tavaly ebből 300 millió köbméter gázt eladott a rezsicsökkentés égisze alatt, hogy manipulálja a hazai földgáz árakat. Miközben az uniós rendelkezések tiltják a biztonsági készletek kereskedelmi, de különösen az árletörési célú felhasználását. A fejlesztési tárca az alacsony feltöltöttségi mértéket firtató kérdésünkre válaszul korábban azzal védekezett, hogy a magyar „raktározási” képesség sokkal nagyobb, mint a környező országokban. Ezért idehaza az alacsony készletszint is nagy gázmennyiséget jelent. Azt azonban figyelmen kívül hagyta a minisztérium, hogy a magyar háztartások mintegy 80 százaléka főz, illetve fűt földgázzal, ami szinte példa nélkülien magas arány a térség, illetve Európa országaiban. Vagyis a magyar családok gázfüggősége is sokkal nagyobb, mint más országokban.

Továbbra sem működőképes az Orbán által felavatott gázvezeték
Csúszik a magyar-szlovák gázvezeték próbaüzeme, amelyet Orbán Viktor kormányfő tavasszal a választások előtt avatott fel ünnepélyes külsőségek között, holott a vezeték egyes szakaszai akkor még meg sem épültek.
A csőrendszer próbaüzemét júliusra tervezték. A cső építését koordináló MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a csúszás okát nem közölte a késésről hírt adó Napi Gazdasággal, de kijelentette, hogy az nem befolyásolja a kereskedelmi üzem kezdetét, amit jövő év elejére tűztek ki.
A vezeték hazai szakaszának építését koordináló Magyar Gáz Tranzit Zrt. résztulajdonosánál, az MVM-nél azt közölték: a magyar-szlovák nagynyomású földgázvezeték próbaüzeme a teljes szakasz sikeres szilárdsági nyomáspróbája után indulhat.
A vezeték itthoni szakaszának megépítését az MVM és az Magyar Fejlesztési Bank közös cége, a Magyar Gáz Tranzit Zrt. fogja össze, de a kivitelezési munkákat az Olajterv Zrt. végzi.
Az összeköttetésen át Szlovákiából Magyarország felé évente 4 milliárd, fordított irányba pedig évi 1,6 milliárd köbméter földgázt lehet majd szállítani. Ezáltal a vezeték megépülése jelentősen növelheti a térség ellátásbiztonságát akár már a mostani fűtési időszak végén is. Ehhez viszont a magyar oldalon kellett többet tenni, mivel a 111 kilométeres hosszúságból 92 kilométer a határ innenső szakaszán épült ki.
A beruházás összességében 150 millió euróba kerül, ebből mintegy 27 millió eurót az Európai Unió finanszíroz, mivel az része az unió által is támogatott észak-déli gázkorridor projektnek. A finanszírozásból jelentős részt tett ki az a 75 millió euró hitel, amelyet az MFB vett fel az Európai Beruházási Banktól (EIB).

A kormány már lekésett a készletezésről - véli Holoda Attila. Ezért papíron már hiába vásárol akármekkora gázmennyiséget, azt az országba behozni és betárolni a korlátozott vezetékkapacitások és a fizikai feltöltési korlátok miatt már a tüzelési idény elindulásáig, vagyis október közepéig nem lesz képes. A fűtési szezon kezdetével ugyanis általában drasztikusan megugrik a gázigény. A nyári napi megközelítőleg tízmillió köbméterről az időjárás alakulásnak a függvényéven akár 30-40 millió köbméterre is felszökhet a fogyasztás, ami egy hideg téli napon akár 70-80 millió köbméterre is nőhet. Így az importkapacitások teljes kihasználása mellett szükség lesz a tárolók készleteire is a napi szükségletek kiszolgálásához. Egyszerre tölteni a befogadókat, és kitárolni a bennük lévő a gázt pedig fizikai képtelenség. Így szeptember végén, október közepén általában leállnak a tárolók töltésével – jegyezte meg a szakértő. A szakember szerint egyebek mellett emiatt is kétséges, hogy sikerrel jár–e a kormány „extra betárolási terve”.

A sajtóhírek szerint ugyanis Magyarországon történő orosz gáz tárolásáról tárgyalt Seszták Miklós fejlesztési miniszter Moszkva megbízottjával. A lapértesülések arról szólnak, hogy az oroszok hozzávetőleg félmilliárd köbméter földgázt helyeznének el magyarországi tárolókban, a téli időszak európai igényeinek a kielégítésére. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor kezdődik a gáz betárolása, de egyes források szerint akár szeptemberben elindulhat a töltés. A négy, állami tulajdonú kereskedelmi tárolóba naponta 32 millió köbméter gáz pumpálható be.

MSZP: szerezzék vissza a lopott pénzt
Az MSZP közleményben nehezményezte a napokban, hogy a magyar gáztározók “csaknem fele üres”. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese arról is beszámolt, hogy egy friss bírósági döntés szerint az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a vállalat offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz kereskedőcégén keresztül.
Tóth Bertalan szerint az Ausztriából olcsón behozott gáz hiányzik most a magyar tározókból, amit “fideszes offshore cégek kaparintottak meg” és jó pénzért adtak tovább százmilliárdos haszonnal.
Felidézve a homályos tulajdonosi hátterű gázkerekedő társaság, a MET Zrt. ügyét Tóth Bertalan azt mondta, hogy a Fidesz-kormány évek óta hozza be Ausztriából az olcsó gázt a stratégiai készletek feltöltésére hivatkozva, de Németh Lászlóné korábbi fejlesztési miniszter mindig meghosszabbította a tározók feltöltésének határidejét. (A behozott gázzal közben a MET és az MVM üzletelt, amiből az offshore cégnek több tíz milliárdos haszna származott.) Emlékeztetett arra, hogy az MVM nem adta ki az üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat, Fővárosi Törvényszék napokban meghozott elsőfokú, nem jogerős döntése szerint azonban az MVM-nek ki kell adnia a szerződéseket, dokumentumokat.
Hangsúlyozta, a hiányzó gázmennyiséget már nem tudják visszaszerezni, de szeretnék ha az a pénz, amit “a fideszes haverok elloptak”, visszakerülne a költségvetésbe.

Ám az Ukrajna felőli gázvezeték kapacitása ennél kisebb, napi 25 millió köbméter körüli, s a beérkező gáz egy részét, ha papíron nem is, de a valóságban az úgynevezett reverz gázszállítás keretében visszafordítják Ukrajnába. (Hivatalosan a Magyarország felől érkező gázt egy német cég, feltehetően az RWE szállítja az ukránoknak. Úgy tudjuk: a dokumentumok szerint német, de a valóságban orosz eredetű gáz azonban fizikailag nem, csak papíron „utazik” országunk nyugati határszélétől az ukrán határig, a beregdaróci átadási pontig.) Emellett az Oroszországból Ukrajnán át importált mennyiség egy része a fűtési idényben a napi szükségletek kielégítéséhez is kell.

Vagyis, a szállítási kapacitások nem teszik lehetővé az extra gázmennyiség behozatalát és a tárolókba pumpálását még a fűtési szezon előtt.

Az MNB engedélyezte az állami tulajdonszerzést az MKB Bankban

Engedélyezte a magyar állam tulajdonszerzését az MKB Bank Zrt.-ben az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa, a döntés egyúttal a bank által teljesen vagy részben birtokolt leányvállalatokban való állami tulajdonszerzést is jelent - közölte a jegybank csütörtökön.

 A közlemény ismerteti: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) jóváhagyta, hogy a magyar állam 99,99 százalékos tulajdonrészt (közvetlen befolyásoló részesedést) szerezzen az MKB Bank Zrt.-ben.

A jegybank - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) engedélykérelme alapján - egyúttal döntött arról is, hogy az állam közvetett minősített befolyást szerezhet az MKB Általános Biztosító Zrt.-ben és az MKB Életbiztosító Zrt.-ben, illetve közvetett befolyásoló részesedésre tehet szert az MKB Pénzügyi Zrt.-ben, az MKB Euroleasing  Pénzügyi Zrt.-ben, az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.-ben és az Exter-Immo Zrt.-ben.

A jogszabályok szerint az MNB engedélye szükséges pénzügyi intézményben való befolyásoló részesedés, illetve biztosítóban való minősített befolyás megszerzéséhez. A jegybanki engedélyeztetési folyamatra azt követően került sor, hogy a kormány 2014. július végén hozott határozatában egyetértett az MKB-részvények megvásárlásával, és tudomásul vette az erre vonatkozó szerződést - emlékeztet közleményében a jegybank.

A bajor tartományi bank július 24-én jelentette be, hogy a magyar állam 55 millió euróért megvásárolja tőle az MKB Bankot, az ügyletet a tervek szerint szeptemberig véglegesítik. Az Európai Bizottság 2012-es döntése értelmében a bajor tartományi banknak legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kellett magyar leányvállalatát.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tranzakció kapcsán úgy nyilatkozott, az MKB megvétele az első lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában, amellyel a kormány célja, hogy olyan működőképes, erős, a hitelezésben aktív bankrendszer jöjjön létre, amelyben a hazai tulajdon aránya fokozatosan nőhet. Az MKB megvásárlásával 50 százalék fölé emelkedett a hazai bankok aránya.

A miniszter kiemelte, a német tulajdonos vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre, így a magyar adófizetőknek nem kerül pénzébe, hogy a bank újra hazai kezekbe kerül. A kormány versenyügyi szempontból nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette az MKB állami felvásárlását.

Salamon Károly, a biztosítók igazgatósági elnöke a tranzakció bejelentését követően az MTI-nek elmondta, hogy az MKB Bank kisebbségi tulajdonosa az MKB Általános Biztosító Zrt.-nek és az MKB Életbiztosító Zrt.-nek, a többségi tulajdonos 62,5 százalékos arányban a Versicherungskammer Bayern, amelynek elsőbbségi joga van a kisebbségi rész megvásárlására.

Az MNB korábban közölte: ha az új tulajdonos a rossz portfólióelemeket leválasztva az MKB Bankból egy aktív, további ügyfél-akvizícióra képes, univerzális bankot formál, nyereségesen működhet. Ebben az esetben, az MKB tulajdonosa által megígért tőkepótlást is figyelembe véve kis mértékű, legfeljebb 100 millió eurós értéket képviselhet az MKB.

Az MKB Bank az év első felében 15,298 milliárd forint veszteséget könyvelt el a 2013 első felében elszenvedett 26,296 milliárd forint veszteség után, adózás előtti eredménye pedig az egyszeri tételeket (tranzakciós illeték, árfolyamrésre képzett céltartalék, bankadó) leszámítva 6,7 milliárd forint többlet lett.

Az MKB Bank magyar állam ellen benyújtott keresetét a devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék szeptember 9-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében elutasította.

Gyengült délután a forint

Publikálás dátuma
2014.09.25. 18:34
Fotó: Thinkstock
Gyengült csütörtök délután a forint, a kora reggeli 309,94 forint után délután négy órakor 311,11 forinton állt az euró jegyzése.

Az árfolyam csütörtökön 309,93 és 311,35 forint között alakult. Az euró jegyzése július vége óta első alkalommal szerdán esett 310 forint alá.

A svájci frank jegyzése csütörtökön a kora reggeli 256,51 forintról 257,75 forintra emelkedett délutánra. A dolláré a kora reggeli 242,75 forintról 244,37-re, a japán jené pedig 2,2241 forintról 2,2433 forintra emelkedett.

Az eurót a kora reggeli 1,2766 dollár után 1,2731 dolláron jegyezték délután négy órakor.

Az euró árfolyama 2012 novembere óta, 22 hónapja első alkalommal esett 1,27 dollár alá. A legalacsonyabb jegyzés csütörtök délelőtt 1,2697 dollár volt. Az eurót a dollárral szemben az a kilátás gyengíti, hogy a Fed várhatóan szigorodó, az Európai Központi Bank (EKB) pedig enyhítő monetáris politikát készül folytatni.

A jen erősödése a dollárral szemben elért hatéves mélypont korrekciója, annak hatására, hogy a japán miniszterelnök szerdán hangot adott elégedetlenségének a gyenge árfolyam miatt.

A térségbeli devizák árfolyama sem változott lényegesen: a lengyel zloty 0,15 százalékkal gyengült, a román lej 0,03 százalékkal erősödött, a cseh korona árfolyama pedig nem változott az euróval szemben.