Nem a munkaidő, az eredmény számít

Publikálás dátuma
2014.09.26. 10:00
Fotó: Facebook
Minden dolgozó rémálma, hogy bent kell ülni a munkahelyén, amikor már/még semmi dolga, de már elkezdődött, vagy még nem telt le a munkaidő. Fizikailag és lelkileg egyaránt romboló ereje van ennek az állapotnak.

Ezt ismerte fel Sir Richard Branson, aki négy évtizedes üzletemberi pályafutása során már meglepte a világot egy-két „extravagánsnak” tűnő ötletével. A Virgin dolgozói ugyanis, bármely területen is dolgoznak, a légitársaságtól a médiáig, a jövőben nem kötelesek senkitől sem engedélyt kérni, ha szabadságra óhajtanak menni. Csupán azt kell szem előtt tartaniuk, hogy távollétük a legkevésbé sem hátráltassa a munkafolyamatokat. A döntés felelőssége kizárólag az övék.

 Elég merész ötlet, mert biztosan lesznek olyanok, akik soha nem mennének el szabadságra, mondván, hogy nélkülük megáll az élet, és olyanok is, a régi beidegződések folytán, akik attól félnek, hogy lehet, nincs is rájuk szükség, ha ilyen könnyen elengedik őket.  Holott sokkal inkább arról van szó, ahogyan ezt maga Sir Richard is kifejtette blogjában, hogy a dolgozók (és persze a főnökök is) ne a munkahelyen eltöltött idővel mérjék teljesítményüket, hanem azzal, hogy mit végeztek el és milyen eredménnyel. És azt se felejtsük el, hogy a mai technikai lehetőségekkel bármikor bekapcsolódhatunk a munkába. Ha esetleg távollétünk során hirtelen támad egy remek ötletünk, azonnal hozzátehetjük a projekthez, anélkül, hogy meg kellene szakítanunk a szabadságunkat, és aztán ki is szállhatunk belőle. Persze – megint csak a „rutin” – ennek megint megvan az a veszélye, hogy ott ragadunk.

 Branson annak idején úgy indította el a Virgin céget, hogy kiadta egy teljesen ismeretlen, húszesztendős fiatalember lemezét, amelyen minden hangszeren ő játszott, és a lemezen egyetlen, 50 perces darab volt hallható. A fiatalembert Mike Oldfield-nak hívták, az album pedig a Tubular Bells volt, korszakalkotó zene lett. A kockázat mindkettejüknek bejött. Miért ne reszkírozna most Sir Richard a munkavégzés frontján? Hátha itt is áldani fogják majd a nevét?

 

 

Szerző

Négy kisiskolást késeltek halálra

Négy általános iskolás gyerek halt bele egy késelő férfi utcai támadásába a dél-kínai Kuanghsziban, hárman a helyszínen meghaltak, negyedik társuk a közeli kórházban vesztette életét - jelentette a kínai média.

Az eset helyi idő szerint a kora reggeli órákban történt Pingsan településen, amikor a gyerekek a Kupu általános iskolába tartottak. A támadó elmenekült a helyszínről, kilétéről, esetleges indítékáról nem közöltek részleteket.
Kínában időről időre megjelennek hírek hasonló iskolai, óvodai ámokfutásokról, amelyek mögött gyakran személyes sérelmek vagy mentális problémák húzódnak meg.

Legutóbb szeptember elején kilenc embert késelt meg egy ámokfutó a közép-kínai Hupej tartomány általános iskolájában, hárman meghaltak, hatan sérülésekkel kerültek kórházba. A tettes a támadás után magával is végzett.

Szerző
Témák
Kína késelés

Bővül a nemzetközi koalíció

Publikálás dátuma
2014.09.26. 07:36
Barack Obama elnökölt az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMA
Hollandia is csatlakozott az Iszlám Állam meggyengítése és megsemmisítése céljából szervezett nemzetközi koalícióhoz. Belgium is fontolgatja, hogy bekapcsolódik a légicsapásokba. A brit részvételről ma szavaz a londoni alsóház. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező erejű határozatot fogadott el az iszlám szélsőségesek tevékenységének korlátozására.

Rendhagyó ülést tartott csütörtökre virradóra az ENSZ Biztonsági Tanácsa: Barack Obama amerikai elnök vezette a tanácskozást. A 15 tagú testület ülésén felszólaló állam- és kormányfők támogatásukról biztosították az Iszlám Állam elleni harcot. Az ülésen kötelező erejű határozatot fogadtak el, amely kimondja, az ENSZ mind a 193 tagországának kötelessége, hogy megakadályozza saját iszlám szélsőségeseinek csatlakozását a radikális dzsihadistákhoz.

Történelmi találkozó Rohanival
Történelmi találkozót tartott tegnap a brit kormányfő az iráni elnökkel. David Cameron az ENSZ-közgyűlés margóján tárgyalt Haszan Rohanival. Ez volt az első találkozó brit és iráni vezetők között az 1979-es iráni iszlám forradalom óta. Rohani twitteren tette közzé a hírt, s egy fotót is mellékelt. Cameron közgyűlési beszédében azt mondta, továbbra is sok a nézeteltérés Teherán és London között. A tavaly elnökké választott Rohani célja, hogy enyhítse a feszültséget a nyugattal, s hivatalba lépése óta valamelyest előrehaladtak a tárgyalások Irán nukleáris programjáról. Rohani és az amerikai elnök találkozóját idén sem vették tervbe, tavaly az ENSZ-közgyűlésre érkezett iráni elnököt telefonon hívta fel Obama.
Rohani a világszervezet közgyűlésén a Nyugatot és az arab államokat hibáztatta a szélsőséges, dzsihadista mozgalmak megerősödéséért. "Egyes hírszerző ügynökségek adták a pengét őrültek kezébe, akik senkit sem kímélnek" - mondta az iráni elnök. Rohani az Irán elleni szankciók feloldásához kötötte Teherán részvételét az Iszlám Állam elleni harcban, ugyanakkor jelezte, hogy Irán elsőként sietett Irak segítségére júniusban, a dzsihadisták előrenyomulásakor.

Valamennyi országnak fel kell lépnie saját területén az IS soraiba toborzók ellen. A BT-határozatot egyhangúan hagyták jóvá, valamennyi állandó és nem állandó tag támogatásával. A határozat értelmében a BT-nek jogában áll fellépni a rendelkezést be nem tartó országok ellen, gazdasági szankciók elfogadásával, de akár erő alkalmazásával is. Obama azért vezette személyesen a BT-ülést, mivel szeptemberben az Egyesült Államok a BT soros elnöke, ezúttal másodszor elnökölt BT-tanácskozáson.

Az Iszlám Állam elleni légicsapások tegnapi hullámában az IS parancsnoki központját, illetve számos olajfinomítót támadták az amerikai és arab harci gépek Deir Ezzor tartományban. A szíriai emberi jogi megfigyelő csoport információ szerint a támadásokban az IS 14 harcosa, valamint öt polgári személy veszítette életét. A szerdai támadásokban szaúdi és emirátusbeli harci gépek vettek részt az amerikai légierő gépei mellett, összesen 12 célpontra mértek csapást.

Szócsata Kairó és Ankara között
Kemény szóváltás történt Egyiptom és Törökország között Recep Tayyip Erdogannak az ENSZ Közgyűlés előtt elhangzott beszéde után – írta a Hürriyet Daily News. Miután a török államfő megkérdőjelezte Abdel Fattah asz-Szíszi hatalmát, Kairó a terroristák támogatásával és feszültségkeltéssel vádolta Erdogant. A két ország viszonya azóta feszült, hogy tavaly júliusban a hadsereg megdöntötte Mohammed Morszi hatalmát, aki jó viszonyt ápolt Ankarával.

Pentagon-források szerint az olajfinomítók megsemmisítésével az IS anyagi forrásait akarják elapasztani. John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az olajeladásokból napi 2 millió dollár bevételhez jut az iszlám állam. Peter Mansoor, nyugalmazott ezredes a CNN-nek nyilatkozva úgy vélte, ha ki is esnek az olajjövedelmek, akkor is legalább egymilliárd dollár tartaléka lehet az IS-nek, egyebek mellett a moszuli bank tartalékainak elrablásából, illetve az európai kormányok által a külföldi túszokért fizetett váltságdíjakból. Amerikai védelmi információk szerint eddig 198 légicsapást hajtottak végre Irak területén, 33 légicsapást Szíriában az Iszlám Állam ellen.

Az amerikaiak által kezdeményezett nemzetközi koalíció tovább szélesedik, több mint 40 állam vállalt valamiféle részvételt, a légicsapásokban az Egyesült Államok mellett öt arab ország vesz részt. Hollandia külügyminisztere szerdán jelentette be, hogy hat F-16-os harci gépet és 250 katonát ajánlanak fel, a holland légierő gépei bekapcsolódnak a légicsapásokba, s a katonák részt vesznek az iraki és a kurd erők kiképzésében. A belga diplomácai vezetője is kilátásba helyezte, hogy hat harci géppel hozzájárulnak az IS elleni légikampányhoz, erről a parlamentnek kell döntést hoznia.

Francois Hollande válságtanácskozást hívott össze azt követően, hogy kiderült, algériai iszlamisták lefejezték francia túszukat, Hervé Gourdelt. A francia elnök "kegyetlen és gyáva" tettnek minősítette az 55 éves francia hegyivezető lemészárlását. amelyet a Jund al-Kalifa csoport követett el. Előzőleg ultimátumot adtak Párizsnak, hogy állítsa le az Iszlám Állam elleni támadásokat. Jean-Yves le Drian francia védelmi miniszter tegnap közölte, Franciaország fontolóra veszi, hogy nem csupán Irakban, hanem Szíriában is csapásokat mér az IS-re. Laurent Fabius francia külügyminiszter közölte, ismét megvizsgálnak minden lehetőséget. Francia harci gépek múlt hét óta részt vesznek az iraki területen végrehajtott légicsapásokban. Párizsban a válságtanácskozás után bejelentették, hogy terrorcsapástól tartva megszigorítják a biztonsági intézkedéseket a közlekedési eszközökön és a nyilvános helyeken. Bejelentették, hogy francia gépek csütörtökön is részt vettek az iraki légicsapásokban.

David Cameron brit kormányfő az ENSZ-közgyűlésen felszólalásában közölte: Nagy-Britannia kiveszi részét az Iszlám Állam (IS) elleni harcból. Az IS, mint mondta, olyan „gonosz” szervezet, amely ellen az egész világnak össze kell fognia. A múlt hibái, érvelt Cameron, nem indokolják, hogy tétlenül nézze a világ az Iszlám Állam térhódítását. A brit kormányfő péntekre összehívta a londoni alsóházat, hogy felhatalmazást kérjen az IS elleni légicsapásokban való részvételhez. Cameron jelezte, Nagy-Britannia – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – nem tervezi szárazföldi alakulatok bevetését Irakban.

Londonban tegnap kilenc embert, köztük egy radikális iszlám hitszónokot vettek őrizetbe, azzal gyanúsítják őket, hogy egy 2010-ben betiltott iszlamista csoport, az al-Muhadzsirun (Islam4UK) tagjai. A rendőrség 18 helyen tartott razziát, lakásokat, üzlethelyiségeket kutattak át, a legtöbbet Kelet-Londonban. Az őrizetbe vett férfiak közül a legfiatalabb 22, a legidősebb 51 éves. A letartóztatásokat a 2001-es, illetve 2006-os terrorizmus elleni törvény értelmében vették őrizetbe - jelentették be.

Afrikai békefenntartást vállal Japán
Japán aktívabb nemzetközi szerepvállalásra készül, ezt fogja bejelenteni az ENSZ-közgyűlés előtt pénteki beszédében Abe Sinzo kormányfő. A japán miniszterelnök támogatja Barack Obama felhívását, s kész csatlakozni afrikai ENSZ-békefenntartó műveletekhez. Tokió segítséget nyújtana katonák kiképzéséhez, rendelkezésre bocsátaná a szükséges eszközöket, s a japán önvédelmi erők egy magasrangú tisztje parancsnoki feladatot is vállalna valamely kéksisakos misszió élén, derült ki a Kyodo hírügynökség birtokába jutott szövegtervezetből. A japán kormányfőt még áprilisban kérte fel az amerikai elnök afrikai ENSZ-műveletek támogatására. A japán önvédelmi erők külföldi szerepvállalását mindeddig tiltotta a távol-keleti szigetország békealkotmánya. Az Abe-kormány idén július 1-én jelentette be, hogy átértelmezik a japán alkotmány erről rendelkező 9. cikkelyét.

Szerző