Előfizetés

Harc az Iszlám Állam ellen - A brit légierő is beszáll?

Rendkívüli ülést tart pénteken a brit parlament annak megvitatására, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódjon-e az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet elleni nemzetközi hadműveletbe.

A londoni alsóház jelenleg szünetét tölti, tekintettel a parlamenti pártok ilyenkor esedékes éves kongresszusi szezonjára, de a BBC televízió - egyelőre nem hivatalos - szerdai értesülése szerint a kormány a törvényhozás elé kívánja terjeszteni az Iszlám Állam elleni brit katonai fellépés kérdését.
Nagy-Britannia eddig nem kapcsolódott be a Szíriában és Irakban előretörő dzsihadista szervezet ellen - amerikai vezetéssel már megindult - légi hadműveletekbe.
David Cameron brit miniszterelnök, aki az ENSZ Közgyűlésére New Yorkba utazott, szerdai londoni sajtóértesülések szerint a világszervezet székhelyén találkozik Haider el-Abádi iraki miniszterelnökkel, aki várhatóan hivatalosan kérni fogja a brit királyi légierő (RAF) részvételét az Iszlám Állam elleni légicsapásokban.

A szerdai brit lapok idéznek egy interjúból, amelyet Cameron adott amerikai televíziós állomásoknak, kijelentve: nincsenek kétségei az iránt, hogy az Iszlám Állam már végrehajtott terrorcselekményeket Európában, és továbbiakat tervez. A brit kormányfő szerint az Iszlám Állam követte el a brüsszeli zsidó múzeum elleni május végi támadást is, amelyben négyen vesztették életüket.
Cameron részletek nélkül hozzátette: a dzsihadista milícia Nagy-Britanniában is "próbálkozik".

A brit kormány a múlt hónap végén a második legmagasabb szintre emelte a terrorkészültségi szintet. Cameron az intézkedést annak idején azzal indokolta, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam brutalitása.
Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben az addigi "jelentős" helyett a "súlyos" kockázatra figyelmeztető riasztási szint lépett érvénybe. Ennek hivatalos meghatározása szerint "nagyon valószínű", hogy Nagy-Britanniát terrortámadás éri.
A készültségi listán ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a "kritikus", amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.

Michael Fallon brit védelmi miniszter egyenes utalást tett arra, hogy ha Nagy-Britannia bekapcsolódik az Iszlám Állam elleni hadműveletekbe, akkor szíriai célpontokra is csapást mérhet. Fallon a The Spectator című, a kormányzó brit Konzervatív Párthoz közel álló folyóirat szerdán megjelent kiadásának nyilatkozva úgy fogalmazott: Irakot nemcsak határain belülről támadják a terroristák, hanem Szíria északi térségeiből is, és ha Szíria nem hajlandó vagy nem képes szembeszállni az Iszlám Állammal, akkor "legalábbis kérdésként felmerül", hogy ne Nagy-Britannia tegye-e ezt meg, Irakot segítendő.

Felfüggesztették a Nicolas Sarkozy elleni eljárást

A párizsi fellebbviteli bíróság felfüggesztette a Nicolas Sarkozy volt államfő ellen korrupció gyanúja miatt júliusban indított hivatalos eljárást - közölték igazságszolgáltatási források.

Az exelnököt egy nyomozás keretében lehallgatta a rendőrség, s annak alapján kiderült, hogy információs hálózatot tartott fenn az igazságügyi szervek körében, amely részletesen tájékoztatta az őt esetleg érintő ügyészségi eljárásokról. Sarkozy és ügyvédje - aki ellen szintén eljárás folyik - vitatják a lehallgatás törvényességét, s a felvételek megsemmisítését kérték a bíróságtól.

A fellebbviteli bíróság elnöke kedden úgy döntött: amíg vizsgálják a kérést, a vizsgálóbírók nem folytathatják a nyomozást.
A volt elnök - aki múlt héten jelentette be, hogy visszatér a politikai életbe és november végén jelölteti magát, a legnagyobb ellenzéki párt, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) vezetői tisztségére - ezzel egy időre fellélegezhet. Noha az eljárást nem szüntették meg ellene, annak sorsáról csak hónapok múlva várható döntés.

A volt államfő ellen július 2-án, csaknem 15 órás kihallgatását követően aktív korrupció, befolyással üzérkedés, valamint nyomozási titok megsértése miatt indult hivatalos eljárás. Sarkozyt egy februárban indított nyomozás keretében vették őrizetbe. A volt elnök egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből az derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója egy folyamatban lévő nyomozás részleteiről rendszeresen tájékoztatja a volt államfő ügyvédjét.

Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak, aki ellen az ügyvédhez hasonlóan vádat emeltek. A volt elnök - aki a felvételek tanulsága szerint - időközben megtudta, hogy lehallgatják, végül nem lépett az ügyben, s a bírót sem nevezték ki Monacóban.
A több mint két év után visszatérő volt elnök mandátuma lejárta óta eddig hét olyan ügyben indított eljárást az ügyészség, amelyekben Sarkozy személyesen is érintett lehet.

Sokáig úgy tűnt, hogy a Bettencourt-ügy vethet véget Sarkozy politikai karrierjének. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, eljárást is indítottak ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában megszüntették azt, jelenleg már csak pártjának néhány tagja ellen folyik eljárás az ügyben.

Ezenkívül a Sarkozy mandátuma idején az elnöki hivatalban megrendelt felmérések, a 2012-es elnökválasztási kampány túlköltekezését fedező hamis számlák, a Bernard Tapie üzletembernek kifizetett kártérítés, a pakisztáni fegyvereladásokból visszajuttatott kenőpénzek, valamint a Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől még a 2007-es elnökválasztási kampányhoz érkezett állítólagos támogatás ügyében folyó nyomozások érinthetik kínosan a volt elnököt. Ez utóbbi keretében rendelte el tavaly az ügyészség Sarkozy lehallgatását, amiből kiderült: a volt elnököt törvénytelenül tájékoztatták a vizsgálatok menetéről.

Tizenkét évet kapott a feleségét meggyilkoló férfi

Jogerősen tizenkét év börtönbüntetéssel sújtotta szerdán a Szegedi Ítélőtábla azt a dunapataji férfit, aki tavaly nyáron leszúrta feleségét.

A táblabíróság emberölés és kiskorú veszélyeztetésének bűntettében mondta ki bűnösnek a jelenleg 53 esztendős vádlottat, és megszüntette az áldozattal közös kislányukra vonatkozó szülői felügyeli jogát.
A büntetlen előéletű férfi 1996-ban nősült meg. Még abban az évben megszületett lányuk, és közösen nevelték az asszony saját gyermekét is. Kapcsolatuk nem volt felhőtlen, mindketten rendszeresen ittak, nehéz anyagi körülmények között éltek, előfordult, hogy kikapcsolták otthonukban a villanyt és többször a szomszédok segítették ki őket élelemmel.

Az asszony egy balesetet követően abbahagyta az ivást, a férfi azonban, ha lerészegedett, kiszámíthatatlanná vált, rendszeresen kötözködött, veszekedett családtagjaival, volt olyan is, hogy feleségét a gyerekek szeme láttára bántalmazta.
2012 őszén a veszekedések miatt az asszony és a gyerekek elköltöztek, a férfi ezután öngyilkosságot kísérelt meg, majd amikor kikerült a kórházból, azzal fenyegette meg a feleségét, hogy ha nem megy vissza hozzá, megöli őt és lányukat is. Az asszony feljelentést tett a vádlott ellen, de a nyomozást az ügyészség megszüntette.

Tavasszal a nő visszaköltözött a férfihoz, bízva abban, hogy a vádlott felhagy az ivással, de ő nem tartotta be ígéretét. A vádlott részegen feleségét és lányát gyakran fenyegette meg azzal, hogy elvágja a torkukat.

2013. június 17-én a nő elhatározta, hogy véglegesen elköltözik férjétől, kérte ismerőseit hozzák el a gyógyszereit, mert fél a vádlottól, de nem hittek neki, ezért egyedül ment el a házba. A férfi veszekedni kezdett az asszonnyal, a nő kiabálva próbált segítséget kérni, míg a vádlott ráordított: "Úgyis agyonszúrlak, te vagy a hibás!". Felvett az asztalról egy húszcentis pengéjű kést, és háromszor megszúrta az nőt, aki néhány lépés megtétele után összeesett, és meghalt.
A vádlott maga értesíttette a rendőrséget.