Meghallgatásáig nem beszél Székely

Publikálás dátuma
2014.09.24. 07:05
Fotó: Vajda József/Népszava
Eleget tesz beszámolási kötelezettségének és megjelenik az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt Székely László jövő kedden. Az ombudsman addig nem nyilatkozik, ezért mondta le hivatala a tegnapra meghirdetett sajtótájékoztatóját is, miután megérkezett hozzájuk az "idézés" a parlamenti meghallgatásra. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) lapunknak azzal indokolta, hogy Székely türelmet kér, s nem válaszol az újságírói megkeresésekre, hogy az ombudsman úgy látja, az Országgyűléstől kapta a megbízását, így elsődlegesen a parlamentnek tartozik beszámolással.

Úgy tudjuk, lezárult az AJBH belső vizsgálata, melyet az ombudsman azután kezdeményezett, hogy a Magyar Nemzet múlt pénteken azt írta, a biztosi hivatal előre egyeztetett a TASZ jogvédő szervezettel: mikor lásson napvilágot a VIII. kerületi tűcsereprogramról készült, a józsefvárosi önkormányzatot elmarasztaló jelentés. A belső vizsgálat először azt állapította meg, a levél a hivatal zárt levelező rendszeréből származik és sem feladóként, sem címzettként nem szerepel rajta a TASZ.

A kormánypárti lap később közzétett egy képet, amelyen két e-mail látható: az egyiket Sárosi Péter, a TASZ munkatársa küldte Borza Beátának, a hivatal főosztályvezetőjének május 28-án. Ebben Sárosi arról érdeklődik, hogy a hivatal mikor akarja közzétenni a tanulmányt. A főosztályvezető válaszában azt írta, reméli, tudnak segíteni az ügyben.

Ebből a Magyar Nemzet azt a következtetést vonta le, hogy "a TASZ irányítja a hivatalt". Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, majd Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezután azzal állt elő, ha igazak a levélváltásról megjelent hírek, Székelynek azonnal távoznia kell. Erre reagálva Rubovszky György, az igazságügyi bizottság kormánypárti elnöke kezdeményezte meghallgatását.

Azzal azonban sem a kormány, sem a Magyar Nemzet nem foglalkozott, hogy az ombudsman és a civil szervezetek együttműködését az alapvető jogok biztosáról szóló törvény írja elő. Ráadásul továbbra sem ismert, miként került a kormánypárti napilap birtokába a hivatal belső hálózatán zajlott levelezés.

Szerző

Utcán élő számkivetettek

Publikálás dátuma
2014.09.24. 07:04
Demszky Gábor volt főpolgármester a közönség soraiból osztotta ki az ellenzéki pártokat FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megállítható-e a hajléktalanok stigmatizációja? Mit tehetnek a politikusok és a civilek az utcán élő emberek érdekében? Ezekről a kérdésekről is szó volt azon a tanácskozáson, ahol a témában járatos társadalomtudósok mellett pártpolitikusok, valamint három főpolgármester-jelölt vitathatta meg a fővárosi és a vidéki hajléktalanság bonyolult, ám annál égetőbb kérdését. Konkrét megoldási javaslatok azonban most sem születtek, ahogy hozzászóló Demszky Gábor rámutatott.

Hajléktalankérdés a politikában - ebben a témában rendezett konferenciát a Friedrich Ebert Stiftung és a Political Capital Institute (PC) tegnap. Krekó Péter, a PC igazgatója köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy "minél nagyobb figyelmet kapjon az ügy, így talán a fővárosi közgyűlés is többet fog foglalkozni a kérdéssel". Hozzátette: a magyar társadalom többsége nem tartja "bűnösnek" a hajléktalanokat.

Utána társadalomtudósok kaptak szót; Kende Anna szociálpszichológus szerint a hajléktalanokat sújtó dehumanizációs attitűd egyfajta pszichológiai védekezés a többségi társadalom részéről. Szerinte az utcán élő emberek alapvető kérdéseket vetnek fel a többség biztonságérzetével kapcsolatban, ami elutasítást eredményezhet. Fekete-Nagy Miklós, a Város Mindenkié csoport aktivistája - maga is hajléktalan - úgy vélte, az ellátórendszerből nincs kiút, egy szociális bérlakáshoz állandó munkára lenne szükség, ám tapasztalatai szerint a hajléktalanok az utcáról - de akár a szállóról is - nehezen kapnak munkát. "Ez egy ördögi kör, az önkormányzatok meg inkább befalazzák az üresen álló lakásokat".

Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke leszögezte: Magyarországon 25 éve nem létezik lakáspolitika, évek óta csak egymásra mutogatás történik. Az állam negyed évszázada "csupán" hajléktalanszállókat biztosít szociális lakások helyett, és finanszírozza a jelenlegi, helyenként hibásnak bizonyuló ellátórendszert. "Pedig amennyit az ország stadionépítésekre költött, abból ki lehetne számolni, hány embernek lehetett volna biztosítani a lakhatását" - mondta Győri, hozzátéve: Magyarországon a lakásügy kérdése is teljesen "kiíródott" a központi költségvetésből.

A civil szakértők után a politikusok fejtették ki véleményüket: megállítható-e a hajléktalanok stigmatizációja. Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt főpolgármester-jelöltje szerint a hajléktalanokkal kapcsolatos közhangulat nagyban függ a politikusok kommunikációjától, cselekedeteitől, ezzel együtt kijelentette: a döntéshozóknak hallgatniuk kellene a szakemberekre.

Osztolykán Ágnes, az LMP politikusa szerint a mai hatalom "megengedi magának, hogy ne folytasson társadalmi párbeszédet, sem szakmai konzultációkat". Kunhalmi Ágnes úgy vélte, a közhangulat alakulásában a politikai elitnek is nagy felelőssége van, ami abban is megmutatkozik, ahogyan egymással viselkednek. "Ennek fényében nem csoda, hogy a társadalom egészében burjánzik az egymás iránti szolidaritás hiánya" - mondta. Az MSZP budapesti elnöke a stigmaticázió visszaszorításának egyik lehetséges megoldását abban látja, hogy már az iskolákban úgy kell nevelni a gyerekeket, hogy ne elutasítóak, kirekesztőek, hanem szociálisan érzékenyek legyenek. Juhász Péter, az Együtt-PM V. kerületi polgármester-jelöltje szerint "a mai hatalom a zászlójára tűzte a stigmatizációt", megosztja az embereket, és nem akarja elősegíteni, hogy elfogadóak legyenek.

Ezután a közönség kapott szót, elsőnek Demszky Gábor jelentkezett. Budapest volt főpolgármestere keményen bírálta az ellenzéki pártokat, szerinte három héttel az önkormányzati választás előtt "elvárható lenne", hogy a pártok "konkrét problémamegoldási javaslattal álljanak elő". Felszólította a politikusokat, hogy "felelősen, megvalósítható megoldásokról" vitatkozzanak, és ne "hülyeségeket beszéljenek". Szerinte a mai pártok "nemcsak ezeken a területeken nem rendelkeznek hiteles programmal, de hitellel sem rendelkeznek".

Szerző

Erősödő kampányhangok

Publikálás dátuma
2014.09.24. 07:03
Kunhalmi Ágnes és Falus Ferenc együtt emlékeztettek a főváros elmúlt négy évben elszenvedett vagyonvesztésére FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Büntető feljelentést tett a róla megjelent hírek miatt Garabits Károly. A baloldali pártok által is támogatott független erzsébetvárosi önkormányzati képviselőjelöltről a Magyar Nemzet tegnap azt írta, ő "tanította lopni" Hunvald György egykori VII. kerületi polgármestert. Garabits manipuláltnak tartja a felvételt és szeretné, ha annak valódiságát igazságügyi szakértő vizsgálná meg. A DK és az Együtt-PM szerint a jelölt jobban tenné, ha visszalépne, az MSZP-ben viszont a helyi szervezet dönt arról, a továbbiakban is támogatja-e a politikust.

Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett és szakértői vizsgálatot kér Garabits Károly, akiről a Magyar Nemzet egy hangfelvétel alapján azt írta, hogy ő "tanította lopni" Hunvald György egykori VII. kerületi polgármestert. A baloldali pártok és két civil szervezet jelöltjeként a VII. kerületben induló Garabits a botrányos hangfelvétel szerint a volt polgármesternek korábban azt mondta: "lopni az tud, aki profi a szakmájában, az amatőr az megbukik". Azt is mondhatta: "előre nem fogadunk el pénzt". Bár - mint a felvételen hallatszik - az utólagos fizetésnek is van hátránya, mert néha becsapják az embert. Egyszer például hatmillió forinttal maradt adósa valaki; rajta úgy állt bosszút, hogy a VI. kerületben szólt az egyik önkormányzati cég vezetőjének, "Pistinek", hogy ne adjon neki munkát. A VII. kerületi 12. választókerület egyéni képviselőjelöltje a felvételen azzal dicsekszik, hogy megütötte Hunvaldot és Gál György volt SZDSZ-es bizottsági elnököt, de azt is mondja, meg fogja rugdosni azokat, akik a zömében romák lakta körzetéből nem mennek el szavazni. Az is elhangzik, hogy Garabits bátran vezethet ittasan, ugyanis háromféle rendőrigazolványa is van, és több kerületi kapitány is jó barátja.

Egy, az azóta az Alkotmánybíróság által eltörölt választási regisztrációval kapcsolatos kitétel alapján feltételezhető: 2012 előtt rögzítették a beszélgetést, a felvételt azonban az érintett manipuláltnak tartja, ezért kéri a rendőrséget, vizsgálják meg a vágatlan változat valódiságát. Forrásaink szerint a feljelentésében Garabits azt írta, a Magyar Nemzet cikke a becsület csorbítására alkalmas állításokat tartalmaz, mert ebben a szövegkörnyezetben ezek soha nem hangzottak el. A képviselőjelölt lapunknak politikai támadásnak nevezte a cikket és kijelentette, hogy a hanganyagot összevágták. "Olyan, mintha egy stúdióban mondanám fel a szöveget, nincs mögötte háttérzaj" - fogalmazott Garabits. Elmondta, hogy hétfőn késő este az egyik VII. kerületi fideszestől hallott arról, hogy másnap valami megjelenik róla.

Az erzsébetvárosi képviselőjelölt mostantól az eddig őt támogató pártoktól függetlenül folytatja kampányát, de a DK szerint jobban tenné, ha visszalépne. Gréczy Zsolt szóvivő azt mondta, nem tudják, igazak-e a Magyar Nemzet által közöltek, de úgy gondolják, pártjukra a "gyanú árnyéka sem vetülhet". Közölte, Garabitsot az Együtt Erzsébetvárosért nevű civil szervezet javaslatára támogatta a DK, korábban más köze nem volt a párthoz. Az Együtt-PM is úgy gondolja, ha igazak a vádak, a jelöltnek nem szabadna elindulni október 12-én. A történteket pedig a Garabitsot ajánló helyi civil szervezetnek mihamarabb tisztáznia kell - szögezték le. Kunhalmi Ágnes, a szocialisták fővárosi elnöke közölte, az MSZP kerületi szervezete dönt arról, a továbbiakban is támogatja-e az Együtt Erzsébetvárosért Egyesület elnökét. Kunhalmi a pártszervezetnek jelezte, ha valódi a hangfelvétel, elhatárolódik az abban elhangzottaktól.

A helyi vállalkozóként ismert Garabits 1994-ben szocialista támogatással lett a képviselő-testület tagja, később kivált a szocialista frakcióból megszüntetve ezzel az MSZP helyi abszolút többségét. Az 1998-as önkormányzati választáson már az Együtt Erzsébetvárosért Egyesület színeiben szerzett mandátumot. Később próbált visszatérni az MSZP-frakcióhoz, de mivel nem vették fel, 2005-ben már az erzsébetvárosi Fidesz egyik hangadója volt és a Deutsch Tamás támogatásával a helyi szervezetük alelnöke lett. 2010 óta nem önkormányzati képviselő, ezért sokak szerint azok a különös ügyletek, amelyekről a felvételen beszél, csak fideszes "korában" történhettek meg. Ezért, ha minden igaz, akkor Deutschnak és Vattamány Zsoltnak, a kerületben újrázni akaró polgármesternek, aki korábban az erzsébetvárosi képviselő testület Fidesz frakcióját vezette, el kell számolnia azzal, mi történt annak idején pártjában. Mások pedig arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy a cikk néhány nappal azt követően jelent meg a Magyar Nemzetben, hogy Deutsch "beszólt" Simicska Lajosnak, ami lehet, hogy nem véletlen.

Erzsébetvárosban egyébként teljes gőzzel kampányol a Fidesz. Péntek délután a kerületben haknizik a Fásy Mulató és a narancssárga felirat szerint az ingyenes koncertet gitárjátékával Vattamány Zsolt is "megtiszteli". A helyi baloldali ellenzék arra lenne kíváncsi, mennyit költ erre a kerületiek pénzéből a voksokért ismét versengő kormánypárti polgármester.

Kunhalmi: eltékozolták a főváros vagyonát
Az MSZP budapesti elnöke szerint politikai és erkölcsi értelemben hűtlen kezelés az, hogy eltékozolták a főváros vagyonát. Kunhalmi Ágnes tegnap az Uzsoki utcai Kórház előtt kijelentette, az állam rossz gazdája az államosított oktatási és egészségügyi intézményeknek. Ezek állami tulajdonba kerülésével az egészségügy területén 150 milliárdos, az oktatás területén 140 milliárdos vagyonvesztést szenvedett el Budapest.
Megjegyezte, hogy a 23 kerületi polgármesterből 14 fideszes országgyűlési képviselő is. Ők mind megszavazták a főváros vagyonának elvételét. "Tehetségtelen az a kormányzat, amely minden felmerülő problémát központosítással old meg" - fogalmazott.
Kunhalmi szerint ma egy fővárosi iskolának vagy kórháznak a hódmezővásárhelyi villamos ügyével kell versenyeznie. A fővárosiak nem sajnálják a hódmezővásárhelyiektől a villamost, de ha kormány Budapestet gyengíti, azzal az egész országot gyengíti.
Falus Ferenc, a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje szerint az állam jó gazdája is lehetne ezeknek az intézményeknek. Nem az államosítás ellen kell tenni a fővárosnak, hanem a megfelelő minőségű szolgáltatásokat kikövetelnie - jelentette ki. Közölte, ha megválasztják, főpolgármesterként felelősséget vállal majd azért, hogy jobb legyen az egészségügyi ellátás, folytatódjanak a prevenciós programok és a városban csökkenjen a pollenkoncentráció.

Szerző