Előfizetés

BL: megnyert meccset bukott el a Ferencváros

Publikálás dátuma
2014.09.22. 07:52
A kapus Mikler Rolandot a meccs után a csapatkapitány Nagy László köszöntötte fel születésnapja alkalmából FOTÓ: MTI/KOVÁCS ANIK
Az elején minden úgy alakult, ahogy azt remélte minden magyar kézilabda-szurkoló: a Ferencváros a holland Dalfsen ellen aratott nyolcgólos győzelemmel (33-25) kezdte meg szereplését a női kézilabda Bajnokok Ligájában, a 16-os főtáblára jutásért kiírt selejtező szombati első napján, Lipcsében.

Elek Gábor csapata már az első akcióból vezetést szerzett, majd fokozatosan elhúzott, s a szünetre hatgólos előnyre tett szert. A második félidőben is csupán az lehetett a kérdés, hogy végül mekkora különbség lesz a két csapat között.

Veszprém és Szeged: száz százalék
A férfiak Bajnokok Ligájára készülő két magyar élcsapat fölényes győzelmekkel készült a rövidesen kezdődő nemzetközi megmérettetésekre. A Veszprém 12 góllal, 33-21-re diadalmaskodott a hétvégi meccsek előtt harmadik helyen álló macedón Metalurg Szkopje felett a férfi kézilabda SEHA-liga szombati játéknapján. A magyar, macedón, fehérorosz, horvát, szlovák, szerb és bosnyák együtteseket felvonultató, tízcsapatos SEHA-ligában a Veszprém hat mérkőzés után is százszázalékos.
Az EHF Kupa-győztes Szeged hazai környezetben 47-28-ra kiütötte a Balmazújváros csapatát a férfi kézilabda NB I szombati játéknapján, és a Tisza-partiak is száz százalékos teljesítménnyel állnak amagyar pontvadászat élén.

A másik ágon a szintén a legjobb 16 közé készülő hazaiak 22-18-ra nyertek a fehérorosz BNTU Minszk ellen, így ők lettek a Ferencváros ellenfelei a főtáblára kerülésért.

A fináléban aztán a Ferencváros játszott végig előnyben, és a félidőben 15-14-es zöld-fehér vezetéssel mentek pihenőre a csapatok, annak ellenére, hogy Tomoriék többször is vezettek már három góllal.

A második harminc perc szinte másolata volt az elsőnek, ugyanis a remekül játszó Vérten vezérletével a Fradi többször is hárommal ment, ám a hazaiak az utolsó pillanatban nemcsak kiegyenlítettek, hanem kis híján a győztes találatot is megszerezték (28-28).

Jöhetett a kétszer ötperces hosszabbítás, és immár harmadszor is feljöttek a lipcseiek minusz háromról, ám

így is nyerhettek volna a magyarok, ám Tomori 20 másodperccel a vége előtt 34-33-as vezetésnél feleslegesen ellőtte a labdát, és a németek a dudaszóval egyidőben egyenlítettek.

Jöttek a büntetők, és szinte törvényszerűen Elek Gábor lányai hibáztak egyszer. A HC Leipzig a BL-csoportkörében, míg a Fradi a KEK harmadik fordulójában folytatja.

Könyv a filmszextétikáról

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2014.09.22. 07:47
Kelecsényi László igyekezett kitekinteni minden szélsőségre, amely megihlette a rendezőket FOTÓ: NÉPSZAVA
Filmszextétika címmel írt könyvet Kelecsényi László Balázs Béla-díjas filmtörténész. A mozivásznon megmutatott szex témájához mintegy kétszáz filmet tekint át a kötetben, köztük felidézi a leghíresebb művészeti alkotásokat és botrányfilmeket is. Erről a témáról eddig nemigen írtak magyar nyelven, a maga módján úttörőnek számító könyvének keletkezéséről kérdeztük a szerzőt.

- A Filmszextétika olyan kérdésekre is keresi a választ, mint hogy mit jelent a filmen a pornográfia, a koprofágia, a Lót-komplexus, de szóba keríti a szex-függést, a cenzúrát, a prüdériát és még egy sor kapcsolódó témát. Hogyan született ennek a könyvnek az ötlete?

- Louis Malle francia rendező Végzet című filmjében hangzik el egy különös gondolat: "Azért hódolunk be a szerelemnek, mert az ad értelmet életünk megismerhetetlen részének". E rendhagyó szerelmi történet nyomán kezdtem gondolkodni a modern filmművészet ilyen témájú darabjain. Később aztán tágult a kör, lényegében bő fél évszázad terméséből válogattam a példákat. Igyekeztem kitekinteni minden szélsőségre, amely megihlette a rendezőket.

- A kötet címe egyszerre játékos és bulváros. Nem bízott eléggé az olvasók érdeklődésében?

- Eredetileg A test szavai volt a címe. A kiadó javaslatára lett Filmszextétika, amely valóban játékos is, és kicsit bulvárszerű, de ez utóbbit egyáltalán nem bánom. Tudomásul kell vennünk, hogy a fogyasztók egy része, talán a többsége, a szórakoztatóipar termékei által részesül kultúrális élményekben. Őket is meg akartam szólítani.

- Hogyan válogatta össze azt a nagyjából 200 filmet, amelyek a könyvben szerepelnek?

- Amikor elkezdtem írni, nem határoztam el, hogy milyen filmek kerüljenek bele. Ahogy a különféle témák, mint amilyen a meztelenség, a prostitúció, a nagy korkülönbségű kapcsolatok, a Lolita-szindróma és hasonlók felmerültek, úgy tágult a kör, gyarapodtak a címek.

- Valamennyi filmet végignézte, amelyikről írt?

- Természetesen. Ez a szakmai minimum. Valamilyen módon, vagy mozivásznon, vagy DVD-lemezen, vagy letöltés révén láttam mindegyik filmet.

- Mi a különbség a hatvanas évek szex-forradalma és a hetvenes évek pornóhulláma között?

- Az első spontán módon született és zajlott. A beat-korszak lázadásából, a Woodstock-élmény hatásából fakadt, és elég sokáig ért partot. Hozzánk is késve ért el. A második egy politikai, részben kereskedelmi döntés nyomán uralkodott el, áradt szét Nyugat-Európából. Ha elveszett a szabadság, ha társadalmi léptékű az elfojtás, más téren kell szabadságot, vagyis inkább szabadosságot biztosítani az állampolgároknak. Persze ez csak Nyugaton működött, nálunk a pornó továbbra is tiltott gyümölcs maradt.

- Könyvében emlegeti a filmművészet szabadságharcát. Ezen mit kell értenünk a szexszel összefüggésben?

- Azt, hogy egyetlen életjelenség, emberi megnyilvánulás ábrázolása se legyen tilos. Hogy a nemiség, a testi szerelem bemutatása ne legyen korlátok közé szorítva.

- A filmeket vizsgálva mi volt a személyes tapasztalata, van-e éles, jól megkülönböztethető határ a szex és a pornó között?

- Ez ennek a problémának a csapda-helyzete. Mert igenis létezik a pornó. Minden korban létezett, csak folyton mozgott a határa, hogy mit tartunk annak. A könyvemben egy amerikai bíró szellemes válaszát idézem: "Nem tudom, mi az, de ha látom, megmondom". Ennél bölcsebben én sem tudok válaszolni erre.

- Többször használja azt a kifejezést, hogy a filmtörténet békeideje. Mit ért ezen? S mikor nincs már békeidő a filmtörténetben?

- Tulajdonképpen a való élet békeidejére gondolok. Amikor a szerelem és a szexualitás még kézen fogva járt, nemcsak a filmvásznon. Amikor kedves szerelmi háromszög sztorik borzolták a kedélyeket. Hogy meddig tartott a békeidő? Amikor egy kórházi hulláról nem az jutott a forgatókönyvírók és rendezők eszébe, hogy perverz filmhősök mit művelhetnének vele azon kívül, hogy eltemethetnék.

- A választott témáját tekintve konzervatívnak tartja magát?

- Szerelempártinak tartom magam.

- Ezzel a könyvvel befejezte a vizsgálódását, vagy folytatja a benne felvetett problematikát?

- Igen, folytatom. A magyar filmekkel eléggé mostohán bántam, mert azok is mostohán bántak a szerelemmel és a szexualitással. Most írok egy hosszabb tanulmányt arról, miért nem voltak szex-sztárok - talán az egy Karádyt kivéve - a hazai játékfilmekben.

- Azért akadnak témába vágó nevek és filmek. Például Makk Károly filmje, az Egymásra nézve, amely leszbikus nőkről szólt, a maga idején bátor úttörő volt, noha a szex nem jelent meg botránykeltően.

- Az azonos neműek kapcsolatával nemigen foglalkoztam, mert akkor kétszer olyan hosszú lett volna a könyv. Egyébként a magyar film egy kicsit, talán nem is kicsit, mindig a nemzetközi trend után kullogott. Emlékezzünk vissza, milyen botrányszámba ment a Jancsó-filmekben látható meztelenség a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. A hazai szerelmi háromszög történetek pedig általában megvédték a rossz házasságot, régebben mindig a külső kapcsolat került vesztes pozícióba. A magyar filmhősök és hősnők csak lázadoztak, de nem győztek. Csak az utóbbi évek vígjátékai – például a Poligamy, a Csak szex és más semmi, a Nőm, nejem, csajom - vették a bátorságot, hogy merészebbek legyenek. De erről már a folytatásban lesz mód beszélni.

Könyv a filmszextétikáról

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2014.09.22. 07:47
Kelecsényi László igyekezett kitekinteni minden szélsőségre, amely megihlette a rendezőket FOTÓ: NÉPSZAVA
Filmszextétika címmel írt könyvet Kelecsényi László Balázs Béla-díjas filmtörténész. A mozivásznon megmutatott szex témájához mintegy kétszáz filmet tekint át a kötetben, köztük felidézi a leghíresebb művészeti alkotásokat és botrányfilmeket is. Erről a témáról eddig nemigen írtak magyar nyelven, a maga módján úttörőnek számító könyvének keletkezéséről kérdeztük a szerzőt.

- A Filmszextétika olyan kérdésekre is keresi a választ, mint hogy mit jelent a filmen a pornográfia, a koprofágia, a Lót-komplexus, de szóba keríti a szex-függést, a cenzúrát, a prüdériát és még egy sor kapcsolódó témát. Hogyan született ennek a könyvnek az ötlete?

- Louis Malle francia rendező Végzet című filmjében hangzik el egy különös gondolat: "Azért hódolunk be a szerelemnek, mert az ad értelmet életünk megismerhetetlen részének". E rendhagyó szerelmi történet nyomán kezdtem gondolkodni a modern filmművészet ilyen témájú darabjain. Később aztán tágult a kör, lényegében bő fél évszázad terméséből válogattam a példákat. Igyekeztem kitekinteni minden szélsőségre, amely megihlette a rendezőket.

- A kötet címe egyszerre játékos és bulváros. Nem bízott eléggé az olvasók érdeklődésében?

- Eredetileg A test szavai volt a címe. A kiadó javaslatára lett Filmszextétika, amely valóban játékos is, és kicsit bulvárszerű, de ez utóbbit egyáltalán nem bánom. Tudomásul kell vennünk, hogy a fogyasztók egy része, talán a többsége, a szórakoztatóipar termékei által részesül kultúrális élményekben. Őket is meg akartam szólítani.

- Hogyan válogatta össze azt a nagyjából 200 filmet, amelyek a könyvben szerepelnek?

- Amikor elkezdtem írni, nem határoztam el, hogy milyen filmek kerüljenek bele. Ahogy a különféle témák, mint amilyen a meztelenség, a prostitúció, a nagy korkülönbségű kapcsolatok, a Lolita-szindróma és hasonlók felmerültek, úgy tágult a kör, gyarapodtak a címek.

- Valamennyi filmet végignézte, amelyikről írt?

- Természetesen. Ez a szakmai minimum. Valamilyen módon, vagy mozivásznon, vagy DVD-lemezen, vagy letöltés révén láttam mindegyik filmet.

- Mi a különbség a hatvanas évek szex-forradalma és a hetvenes évek pornóhulláma között?

- Az első spontán módon született és zajlott. A beat-korszak lázadásából, a Woodstock-élmény hatásából fakadt, és elég sokáig ért partot. Hozzánk is késve ért el. A második egy politikai, részben kereskedelmi döntés nyomán uralkodott el, áradt szét Nyugat-Európából. Ha elveszett a szabadság, ha társadalmi léptékű az elfojtás, más téren kell szabadságot, vagyis inkább szabadosságot biztosítani az állampolgároknak. Persze ez csak Nyugaton működött, nálunk a pornó továbbra is tiltott gyümölcs maradt.

- Könyvében emlegeti a filmművészet szabadságharcát. Ezen mit kell értenünk a szexszel összefüggésben?

- Azt, hogy egyetlen életjelenség, emberi megnyilvánulás ábrázolása se legyen tilos. Hogy a nemiség, a testi szerelem bemutatása ne legyen korlátok közé szorítva.

- A filmeket vizsgálva mi volt a személyes tapasztalata, van-e éles, jól megkülönböztethető határ a szex és a pornó között?

- Ez ennek a problémának a csapda-helyzete. Mert igenis létezik a pornó. Minden korban létezett, csak folyton mozgott a határa, hogy mit tartunk annak. A könyvemben egy amerikai bíró szellemes válaszát idézem: "Nem tudom, mi az, de ha látom, megmondom". Ennél bölcsebben én sem tudok válaszolni erre.

- Többször használja azt a kifejezést, hogy a filmtörténet békeideje. Mit ért ezen? S mikor nincs már békeidő a filmtörténetben?

- Tulajdonképpen a való élet békeidejére gondolok. Amikor a szerelem és a szexualitás még kézen fogva járt, nemcsak a filmvásznon. Amikor kedves szerelmi háromszög sztorik borzolták a kedélyeket. Hogy meddig tartott a békeidő? Amikor egy kórházi hulláról nem az jutott a forgatókönyvírók és rendezők eszébe, hogy perverz filmhősök mit művelhetnének vele azon kívül, hogy eltemethetnék.

- A választott témáját tekintve konzervatívnak tartja magát?

- Szerelempártinak tartom magam.

- Ezzel a könyvvel befejezte a vizsgálódását, vagy folytatja a benne felvetett problematikát?

- Igen, folytatom. A magyar filmekkel eléggé mostohán bántam, mert azok is mostohán bántak a szerelemmel és a szexualitással. Most írok egy hosszabb tanulmányt arról, miért nem voltak szex-sztárok - talán az egy Karádyt kivéve - a hazai játékfilmekben.

- Azért akadnak témába vágó nevek és filmek. Például Makk Károly filmje, az Egymásra nézve, amely leszbikus nőkről szólt, a maga idején bátor úttörő volt, noha a szex nem jelent meg botránykeltően.

- Az azonos neműek kapcsolatával nemigen foglalkoztam, mert akkor kétszer olyan hosszú lett volna a könyv. Egyébként a magyar film egy kicsit, talán nem is kicsit, mindig a nemzetközi trend után kullogott. Emlékezzünk vissza, milyen botrányszámba ment a Jancsó-filmekben látható meztelenség a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. A hazai szerelmi háromszög történetek pedig általában megvédték a rossz házasságot, régebben mindig a külső kapcsolat került vesztes pozícióba. A magyar filmhősök és hősnők csak lázadoztak, de nem győztek. Csak az utóbbi évek vígjátékai – például a Poligamy, a Csak szex és más semmi, a Nőm, nejem, csajom - vették a bátorságot, hogy merészebbek legyenek. De erről már a folytatásban lesz mód beszélni.