Az MNB felfüggesztette a Norbi Update részvények értékesítését

Publikálás dátuma
2014.09.19. 19:02
Schobert Norbert, a Norbi Update Lowcarb Nyrt. igazgatótanácsának elnöke a cég részvényértékesítéséről tartott sajtótájékoztatón
Az MNB mai határozatában kötelezte a Norbi Update LowcarbNyrt-t. részvényértékesítési tájékoztatójának kiegészítésére, s ennek közzétételéig befektető-védelmi okból felfüggesztette a forgalomba hozatali eljárást - olvasható a jegybank közleményében.

Korábbi sajtóhírek és befektetői érdekvédelmi bejelentések szerint a Norbi Update Lowcarb Nyrt.-ról (kibocsátó) a jóváhagyott összevont kibocsátási tájékoztatótól eltérő információk jelentek meg, ezért az egyik befektetői szervezet kérte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedését.

Az MNB – a befektetői érdekekre tekintettel – rendkívül gyors eljárásban vizsgálta meg, hogy a kibocsátó részvényértékesítésével kapcsolatos újabb bejelentések, információk összhangban állnak-e a jóváhagyott tájékoztatóban foglaltakkal. Az MNB e körben mérlegelte, hogy a tájékoztató jóváhagyását követően jelentek-e meg olyan lényeges tények, körülmények, amelyek a tájékoztató kiegészítését indokolhatják. Ennek során a jegybank ellenőrizte a bejelentésben jelzett állítások és a sajtóban megjelent információk valóságtartalmát, továbbá nyilatkozattételre hívta fel a kibocsátót és a forgalmazót.

A jegybank a kibocsátó és a forgalmazó által benyújtott dokumentumoknak a részvényértékesítési tájékoztató tükrében való értékelése alapján megállapította: a tájékoztató közzétételének engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása (illetve az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon való megkezdése) között lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges új – a védjegyek rövid időn belüli kibocsátóba történő apportálásának szándékára vonatkozó – tény jutott az MNB tudomására.

Mindezek miatt az MNB ma közzétett határozatában elrendelte a tájékoztató kiegészítését, amelyet – a jegybank közzétételi engedélyezési eljárását kérelmezve – legkésőbb 2014. szeptember 22-én 16.00 óráig kell benyújtania a kibocsátónak a jegybankhoz. Az MNB e mellett – befektető-védelmi okból – a kiegészített tájékoztató közzétételéig azonnali hatállyal felfüggesztette határozatában a részvények forgalomba hozatali eljárását is.

Egyes sajtótalálgatásokkal szemben a tájékoztató kiegészítésének előírása a jogszabály alapján nem jelenti a részvényértékesítés érvénytelenítését. A jogszabályi előírások szerint a tájékoztató kiegészítésének hatósági előírása esetén – tekintet nélkül arra, hogy a kiegészítés pozitívan vagy negatívan befolyásolja vagy befolyásolhatja a kibocsátó megítélését – a kiegészítés közzététele előtt értékpapírt jegyző befektetőknek a tőkepiaci törvény rendelkezése szerint lehetőségük van a törvényben meghatározott időtartamon belül a jegyzési nyilatkozatuk visszavonására, a megállapodástól való elállásra.

Magyar Nemzeti Bank

Szerző

Devizahitelek - A KDB Bank és a CIB Lízing keresetét is elutasították

Publikálás dátuma
2014.09.19. 17:57
Fotó: Thinkstock
Elutasította a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében a KDB Bank Európa Zrt. és a CIB Lízing Zrt. magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében benyújtott keresetét.

A bíróság a KDB Bankot 635 ezer forint, a lízingcéget 1 millió 270 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni.
A KDB Bank ügyében a bíró a határozat indoklásában kiemelte: a bank által beterjesztett általános szerződési feltételek (ászf) közül - amelyek kis betűkkel szedve is 50 oldalt tettek ki - szinte egyik sem felelt meg az átláthatóság elvének. Kifejtette: a szerződéskötés időpontjában a fogyasztónak egyfelől tisztában kell lennie azzal, hogy kötelezettségének a mértéke milyen keretek között változhat, másfelől pedig visszakereshetőnek kell lennie egy-egy díj- vagy költségemelés után a drágulás okának. E két feltételből azonban egyik sem teljesült – állapította meg.
Elmondta, a pénzintézet által alkalmazott ászf számos pontja túl általánosan fogalmazott, ezért nem felelt meg az egyértelműség elvének. Egy helyütt például csak „pénzpiaci kamatokat” említ, de semmilyen magyarázatot nem fűz hozzá, hogy konkrétan milyen kamatokra utal.

A bíró megjegyezte, volt olyan ászf, amely a per alapjául szolgáló törvényben kikötött hét alapelvből hat elvnek megfelelt, csak a szimmetria elvének nem, vagyis nem tette kötelezővé, hogy a körülmények megfelelő alakulása esetén a kamatok, díjak, költségek csökkenjenek.
Az indoklás kitért arra is, hogy az objektivitás elvének – tehát, hogy a pénzintézet nem idézhette elő az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülményeket - a KDB Bank által használt mindegyik ászf megfelelt.

A CIB Lízing ügyében a bíró az indoklásban kifejtette: a felperes egyik kikötése sem felelt meg a szimmetria, arányosság és átláthatóság feltételeinek. A törvényszék - a felperes álláspontjával szemben - úgy foglalt állást, hogy részben a referencia-kamatlábhoz igazított szerződésmódosítási joggal kapcsolatos kikötések is a törvény hatálya alá tartoznak, mert nem automatizmuson alapult az egyoldalú módosítás, hanem a felperes szubjektív döntésén.

A bíróság egyebek között megállapította, hogy a CIB Lízing egyik kikötése sem felelt meg a szimmetria elvének, mivel a fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége mellett nem kezelte kötelezettségként a fogyasztók javára történő szerződésmódosítást, emiatt a szerződéskötéskor létrejött értékegyensúly felbomlott. Az átláthatóság és az arányosság elvének nem felelt meg például az a kikötés, amelyik szerint legfeljebb az infláció mértékéig történhet korrekció, mert csak felső korlátot szab. A felmondási jog helyett pedig sok esetben előtörlesztési jogot biztosított a pénzügyi cég, ami nem ugyanaz és nem felel meg a tisztesség követelményének.

Az alkotmányossági aggályokkal kapcsolatban arra mutatott rá a bíróság, hogy a perbeli kifogások egyike sem felel meg több olyan alapelvnek, amely közvetlenül levezethető a Ptk. tisztességtelenségre vonatkozó szabályaiból. A jogalkotó korábban is érvénytelennek tekintette az olyan általános szerződési feltételt, amely a jóhiszeműség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg a feltételeket. A törvényszék az Európai Unió Bíróságának gyakorlatát is figyelembe véve hozta meg határozatát.
A felperes jogi képviselője nem nyilatkozott a sajtónak arról, hogy fellebbeznek-e a döntés ellen.

Szerző

Kormányszóvivő: nyerésre állnak a devizahiteles családok

A bankokkal szembeni állami perekben nyerésre állnak a magyar családok, 400 pénzintézetnek minden fogyasztói deviza- és forinthitellel el kell számolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot, nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt érint - áll a Kormányzati Információs Központ közleményében.

Kurucz Éva, kormányszóvivő a közleményben úgy fogalmaz: 400 bank jelentős része meg sem próbálja bizonyítani, hogy tisztességesen járt el. Csak 79 bank indított pert, ebből pedig 47-et már elutasított a Fővárosi Törvényszék - folytatta.
Négy olyan eset van, ahol a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az eljárást és Alkotmánybírósághoz fordult - hívja fel a figyelmet.

Hozzáteszi, hogy álláspontjuk szerint ezek az indítványok megalapozatlanok, mert az Országgyűlés által meghozott törvény a Kúria döntésén alapszik. Az állam ezekben az esetekben fellebbezni fog, mert a kormány a legutolsó fordulóig képviselni fogja a magyar családok érdekeit, mert mindenkinek visszajár az, amit a bankok tisztességtelenül vettek el - jelenti ki. Szavai szerint az "apró betűk korszaka Magyarországon véget ért", az elszámolás lezárultával a tisztességes és fair bankrendszer időszaka következik Magyarországon.

Szerző