Előfizetés

Titkos szolgák

Publikálás dátuma
2014.09.18. 08:28

Elnézést az őskor fölelevenítéséért. Ki tudja már a mai középnemzedékből is, ki volt Buci Gyuri, anyakönyvi adatai szerint  Marosán György elvtárs, a szocdem származású Kádár harcos? A szónokok gyöngye, aranyköpések bajnoka. Tudott remekelni, válogatott jelzőkkel kipécézni a munkásosztály ádáz ellenségeit. Nézve azonban jelenünk tévé híradóit, mai hivatásos politikusaink messze túlszárnyalják a teljesítményeit. Orbán Viktor denevér hasonlata például páratlan telitalálat. De ugyanolyan remekmű Rogán Antal is, aki olyan szókinccsel tudja ostorozni a bankok vérszívó bűntetteit, amihez képest Buci Gyuri elbújhatott volna. Fantáziátlan volt Rogánnal összehasonlítva. A legfrissebb híradás meg rekord. Azt a hírt, hogy Ukrajnában és egyebütt maffiózók vagyonért árulják az Unióban kincset érő hamis magyar okmányokat, a keresztény lelkületű Semjén Zsolt úr úgy kommentálta: "ellenséges érdekű titkos szolgálatok förmedvénye". Harcias kommentár, mi tagadás. A jó formában lévő Pravda és a KGB sem tudta volna különbül. Iskolában kellene oktatni. Putyinék is átvehetnék, remek eredménnyel!

Továbbra is ketyeg az „almabomba”

Publikálás dátuma
2014.09.18. 07:28
FOTÓ: Vajda József
Saját dolgozóinak hozott termelőktől almát a Földművelésügyi Minisztérium (FM), amit a tárca épületének árkádja alatt kilónként 100 forintért árusítottak. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatóján arra biztatta az arra járókat is, vásároljanak az idén bőségesen termett gyümölcsből. 

Idén 780-800 ezer tonna alma terem. Ez 150-200 ezer tonnával haladja meg az elmúlt évek átlagát. Az orosz zöldség-gyümölcs embargó nyomán óriási árubőség nehezedik az európai és a hazai gyümölcs piacra. A hazai almafogyasztás évente átlagosan 15 kiló.

Az agrártárca az almafogyasztás népszerűsítésébe kezd és a termelőket is többféle támogatással segítik, mint az almasűrítmény előállítás, tárolási támogatás, az iskolagyümölcs program kiszélesítése. A szerdai bejelentés szerint költségvetési forrásból 3,16 milliárd forintot fordítanak erre.

A szaktárca most 2 millió forintért vásárolt almát, amelyet karitatív szervezetek segítségével juttatnak el a rászorulóknak. Fazekas hozzátette, novemberben az almapálinkát népszerűsítik majd. Negyvenmillió forintos keretösszeggel almapromóciós marketingkampányt is indítanak, ezzel 6 áruházláncban 50 termékbemutatón mutatják be a magyar almát a vásárlóknak.
Fazekas Sándor ismét elkésett: az MSZP már egy hónappal ezelőtt a szabolcsi almát népszerűsítő akciókba kezdett az ország számos pontján, köztük a fővárosban - reagált a bejelentésre Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus. Csak összehangolt termelőket támogató intézkedések húzhatják ki az orosz embargó méregfogát. A probléma kezelésének kulcseleme az áfacsökkentés - vélte Gőgös. Az MSZP határozati javaslata az áfacsökkentésen túl arra is kiterjed, hogy a közintézmények étkezési normáinak növelésével bővítse a kormány a hazai gyümölcsfogyasztást.

Az Együtt-PM azonnali intézkedésre szólítja fel Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy az almatermelő gazdákat nemzeti forrásból kártalanítsák. Erre azért van szükség, mert a kormány dilettáns módon elmulasztotta a lehetőséget az EU-kompenzáció lehívására - írta a párt közleményében.

Trükkös számok - Orbán adatai hamisak

Publikálás dátuma
2014.09.18. 07:26
A külföldön dolgozók számának pontosabb becsléséhez hiányzik a kormányzati akarat FOTÓ: NÉPSZAVA
A miniszterelnök állítása szerint 2010-ben, amikor a kormányzást átvették, Magyarországon 1,8 millió dolgozó személy fizetett személyi jövedelemadót (szja). A napokban közölte az adóhatóság, hogy a tavalyi évről közel négy és félmillió adózó készített bevallást, és 3,8 millióan vallottak be munkaviszonyból származó jövedelmet, vagyis kétmillióval sikerült négy év alatt növelni az adózók számát. A növekmény kétségtelenül impozáns, ám Orbán Viktor 2010-es évről szóló adatai hamisak - közölték lapunkkal a szakértők.

A második Orbán-kormány "háborúinak" egyike a jövedelmüket eltitkolók elleni küzdelem, vagyis az hogy minél nagyobb számban vonják be a bérből és fizetésből élőket az adózók körébe. Összességében - kisebb nagyobb hullámzásokkal - az elmúlt években mindig négy-négy és félmillió volt az adóbevallók száma, 2008-ban gyakorlatilag ugyanannyian vallottak, mint idén. A második Orbán-kormány legrosszabb éve a 2012-es volt, amikor "eltűnt" negyedmillió adózó, 2014-re lényegében ezeket lehetett "visszacsalogatni" a szürkezónából. Mindezt figyelembe véve érthetetlen, hogy a kormányfő csak az elmúlt két esztendőben négy alkalommal is arról beszélt, hogy 2010 óta gigantikus mértékben nőtt a dolgozó adózók száma, ami állítása szerint 2010-ben 1,8 millió volt, szemben mostani 3,8 millióval. Az Mfor internetes portál érdeklődött a Nemzetgazdasági Minisztériumnál arról, hogy mi is van a számok mögött.

Azon nem lepődünk meg, hogy a jelenlegi adatok mögött az évtized elején még elenyésző számú közmunkáshoz képest 2013-ra, amelyről az szja-bevallások szólnak átlagosan 190 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma. (A bevallók száma ennél több, mert az év folyamán sokan ki- és beléptek ebből a foglalkoztatási körből, a kormány szándékai ellenére a versenyszférában viszont alig-alig van mozgás.) A trükközésnek érdekes megnyilvánulása az is, hogy a foglalkoztatottaknál a közmunkásokat az alkalmazottak közé számítják, ám amikor az átlagkeresetről van szó, akkor a statisztikusok megfeledkeznek róluk. Az idei foglalkoztatási adatokat még kozmetikázza a külföldön foglalkoztatottak száma is, akiket ha egy évet meg nem haladó mértékben vállalnak munkát egy másik országban, akkor a hazai munkavállalók számát gyarapítják. (Ez megfelel az uniós gyakorlatnak, de a többi tagország, amikor a foglalkoztatotti statisztikákat közli, akkor erre a körülményre felhívják a figyelmet és nem dicsekszenek vele.)

Mindezt figyelembe már érthető, hogy hamis módon, miért hivatkozik a kormányfő dolgozó négymilliót meghaladó adófizetőre (a bűvös határt az elmúlt esztendő legvégén léptük át), szemben a 2010-es 1,8 millióval. Négy esztendővel ezelőtt - a nemzetgazdasági tárca adatai szerint - 600 ezer nullás adóbevallót, valamint 200 ezer Start-munkást és az egyszerűsített foglalkoztatottat, valamint az 1,3 millió adójóváírást alkalmazó, adót nem fizetőt nem számították be a még dolgozó adózó közé.

Ezzel szemben a 2013-asnál, mint láttuk mindenkit beszámítanak. Mindent összevetve - az újonnan figyelembe vettekkel együtt ténylegesen egymillió fővel nőtt a dolgozó adózók száma, szemben a kormányfő által említett 2,3 millióval. Ugyanakkor a különböző kedvezményeket igénybe vevőket figyelembe véve, ma szakemberek szerint 600 ezerrel többen adóznak többen, mint a 2010-es kormányváltáskor. A növekmény értékét erősen mérsékli, hogy nem tesznek különbséget a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatottak között. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a külföldön foglalkoztatottak pontos száma nem ismert, az itthon élő hozzátartozóik bevallásából csak annyit lehet biztosan tudni, hogy számuk átlagosan meghaladja a százezer főt, de hogy mennyivel arról nincs pontos adat. Alaposabb vizsgálat természetesen erre is fényt deríthetne, legalábbis az uniós államok vonatkozásában. Az Eurostat országadatai ugyanis ehhez megfelelő támpontot nyújthatnának, de nincs meg hozzá a kormányzati akarat.