Nem lesznek díjak az októberi filmhéten

Nem osztanak díjakat az október 13-19. között tervezett Magyar Filmhéten – áll a Magyar Nemzeti Filmalap lapunkhoz eljuttatott levelében. 

A Magyar Filmhét közelebbről meg nem nevezett szervezői a dokumentum szerint konzultációkat folytattak finanszírozókkal, támogatókkal és az egyelőre még bejegyzés alatt álló Magyar Filmakadémia Egyesület tagjaival, ennek alapján döntöttek, hogy februárban adják át a Magyar Filmdíjakat.

Hogy a döntés hátterében pontosan mi áll, arról nem szól a levél, indokként forgalmazási és egyéb okokra hivatkozva határoztak a szervezők úgy, hogy a 2012. január 1. és a 2014 december 31. között bemutatott magyar filmek díjátadását 2015. februárban rendezik meg. 17 díjat osztanak majd ki a díjakról a filmakadémia tagjai döntenek. Hogy hogyan, arról nem szól a filmalap levele.

Az október 13-19. között megrendezendő Magyar Filmhéten az elmúlt három év nagyjáték-, tévéjáték-, kisjáték-, dokumentum-, animációs és ismeretterjesztő filmjeit mutatják be.

A majd fél évszázados hagyományra visszatekintő, de 1913-tól megszakadt Magyar Filmszemle időpontja volt a február. Most már csak arról kéne dönteni, hogy a filmhét helyett mégiscsak filmszemle lesz, és rendezője a régi, a szakmát képviselő Magyar Filmművészek Szövetsége.

Szerző

Új amerikai stratégia

Publikálás dátuma
2014.09.17. 07:40
Intenzívebb amerikai légitámogatást sürgetnek az előrenyomuló kurd erők FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPENCER PLATT
Változhat az Egyesült Államok stratégiája, fontolóra vették, hogy szárazföldi egységeket is bevetnek az iraki és kurd erők segítésére az Iszlám Állam (IS) elleni harcban. Ezt Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter és Martin Dempsey tábornok, vezérkari főnök is megerősítette. Az amerikai légierő hétfőn indította el az újabb légicsapásokat azt követően, hogy Barack Obama bejelentette, nemzetközi koalíció élén akár Szíriában is felléphetnek az IS ellen.

Dempsey tábornok tegnap a washingtoni szenátus fegyveres erők bizottsága előtt tanúskodott. Barack Obama legfőbb katonai tanácsadója elmondta, hogy az IS elleni fellépés nem lesz villámháborús offenzíva, hanem "állandó és fenntartható" hadművelet, amelynek célja, ahogy Obama is jelezte, az Iszlám Állam képességeinek folyamatos gyengítése, s végül a terrorszervezet megsemmisítése.

Az amerikai vezérkari főnök kilátásba helyezte, hogy az Irakba vezényelt amerikai katonai tanácsadók részt vehetnek az iraki erőknek az IS ellen indított akcióiban, annak ellenére, hogy a Fehér Ház ígéretet tett rá, nem küld szárazföldi harci egységeket Irakba. "Az amerikai tanácsadók a tervezésben, logisztikai támogatásban, a szövetséges erők hozzájárulásának koordinálásában segítenek" - közölte Dempsey tábornok.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter ismét sürgette a kongresszust, hogy adjon felhatalmazást a mérsékelt szíriai ellenzék felfegyverzéséhez és kiképzéséhez. "Nem lesz könnyű vagy rövid hadművelet" - ismerte el a Pentagon főnöke, aki figyelmeztetett: az IS az Egyesült Államok biztonságág is fenyegetheti. Hagel úgy fogalmazott, "ugyanúgy háborúban állunk az Iszlám Állammal, mint ahogy az al-Kaidával". Obama elnök maga a háború kifejezést kerülte múlt heti beszédében.

Amerikai harci gépek tegnap is csapásokat mértek az Iszlám Állam erőire, Bagdadtól délnyugatra leromboltak egy IS-állást, ahonnan az iraki biztonsági erőket lőtték. Az iraki kurd vezetők az amerikai légitámogatás intenzívebbé tételét szorgalmazták, s üdvözölték a tervet, hogy külföldi erők harcolnának a szunnita szélsőségesek ellen.

A kurd pesmergák tegnap Kalaktól nyugatra, az Irbil és Moszul közötti országúton próbáltak előrenyomulni és visszaszorítani az IS erőket a BBC helyszíni tudósítása szerint. Moszul másik oldalán, a stratégiai fontosságú Zumar város visszafoglalásáért folyt a harc, de mindkét fronton lassú volt az előrehaladás.

Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője hétfői twitter-üzenetében azt közölte, visszautasította az Egyesült Államok együttműködési ajánlatát az IS ellen. Hamenei szerint a bagdadi amerikai nagyköveten keresztül érkezett az ajánlat. Az ajatollah azzal vádolta Washingtont, hogy célja nem csupán a terrorista szervezet visszaszorítása, hanem a térség feletti uralom megszerzése.

Az amerikai külügyi szóvivő elismerte, hogy az IS elleni harcot is megvitatták az amerikai-iráni nukleáris tárgyalások margóján, de cáfolta, hogy Washington koordinálná katonai lépéseit Iránnal. Az amerikai elnök által kezdeményezett nemzetközi koalíciót bejelentések szerint már majdnem negyven állam támogatja, de szakértők szerint korántsem annyira széles, mint amennyire szeretnék.

A szunnita államok ugyanis hűvösen reagáltak az amerikai felkérésre. A CNN-nek nyilatkozó szakértők úgy vélték, hogy az IS elleni szíriai fellépéshez hiányzik a nemzetközi felhatalmazás, s ennek megszerzése erősen kétséges. Jövő héten Barack Obama elnököl majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Iszlám Állam elleni hadműveletekről tervezett vitájában.

Tegnap orosz részről jelezték, hogy a BT elé terjesztendő, jelenleg még egyeztetés alatt álló amerikai javaslat tervezete megfelelhet Moszkva érdekeinek, s támogatni készülnek a külföldi terroristák elleni fellépéssel kapcsolatos határozati javaslatot.

Szerző

Öngyilkos akart lenni a maláj gép pilótája

Szándékosan vitte hullámsírba a pilóta, Zaharie Ahmad Shah a malajziai légitársaság márciusban eltűnt utasszállító gépét - ezzel az állítással állt elő Sutarman tábornok, Indonézia rendőrfőnöke. Egy indonéziai honlap közölte le, hogy a tábornok a malajziai rendőrfőnökre, Mohammad Hanif Omarra hivatkozva azt állítja, megtudta tőle, hogy mi volt a rejtélyes légikatasztrófa oka, mi történt valójában az MH370-es járattal. 

Az állítás szépséghibája, hogy a malajziai főrendőr, akire a tábornok hivatkozott, már 1994-ben nyugdíjba vonult, a jelenlegi maláj rendőrfőnök, Khalid Abu Bakar megdöbbenve hallotta indonéz kollégája állítását. Az indonéz rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. 

Ugyanezt állította tegnap brit sajtójelentések szerint a Kiwi International légitársaság volt vezetője, Ewan Wilson, aki Jóéjszakát 370 címmel könyvet írt a titokzatos tragédiáról. Már nem először merül fel az állítás, hogy a pilóta öngyilkosságot akart elkövetni. Wilson szerint Zaharie Shah kapitány bezárkózott a pilótafülkébe, lelőtte a másodpilótát, s megszakított minden külső kommunikációt.

A pilóta lekapcsolta az oxigénellátást az utastérben, így végzett az utasokkal és a személyzettel, majd - legalább nyolc irányváltás után - az Indiai-óceán déli részén elsüllyesztette a repülőgépet. Wilson a pilóta depressziójával, családi problémáival magyarázza, hogy öngyilkosságot akart elkövetni.

A Boeing 777-es után szeptemberben újraindult a kutatás. Az ausztrál közlekedésbiztonsági hatóság szerint 58 olyan szilárd tárgyat regisztráltak, amelyek "nem összeegyeztethetők" a tengerfenék normális képével, ezeket most sorra próbálják azonosítani.

Szerző