Orosz embargó - Újabb forrásokat mozgósíthat az EU

Miután az európai agrártermékek egy részére kivetett orosz importtilalom okozta hatások nem mezőgazdasági forrásból fakadnak, megfontolandó, hogy az Európai Unió az agrárpénzeken kívüli forrásokat is mozgósítson a hatások mérséklése érdekében - közölte az agrárminiszterek soron kívüli tanácskozása után Maurizio Marina, a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács soros elnöki posztját betöltő Olaszország mezőgazdasági minisztere.

Martina elmondta, fokozni kell az erőfeszítéseket és meg kell sokszorozni a kezdeményezések számát, a piaci folyamatokat pedig folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
A tanácskozáson Magyarországot képviselő Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: Magyarországot közepesen érinti az orosz embargó, a tavalyi számok alapján az Oroszországba irányuló magyar agrárexport mintegy 30-35 százaléka érintett, körülbelül 80 millió euró értékben.

A miniszter is hangsúlyozta a helyzetet nem mezőgazdasági, hanem világpolitikai tényezők okozták, arra az álláspontra helyezkedett egyúttal, hogy ez az EU közös problémája, amit szolidárisan kell megoldani. Mint mondta: rendkívüli helyzet van, ennek megfelelően rendkívüli eszközökhöz kell nyúlni.
Fazekas szerint az uniós piaci beavatkozásnak addig kell tartania, amíg az embargó érezteti hatását. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok igényeit egyenlő módon kell elbírálni.

A földművelésügyi miniszter közölte: Magyarország szorgalmazza az export támogatását, valamint a jelenleg alacsony referenciaárak felülvizsgálatát. A tárcavezető tudatta azt is: az egyéni termelőknek gyorsan kell lépniük, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak kell jelenteniük, hogy milyen károk érték őket. Ennek érdekében szombaton is dolgozni fognak - tette hozzá.
Dacian Ciolos agrárbiztos rámutatott, a bizottság nyomon követi a piaci folyamatokat, és további intézkedésekre is készen áll, ha a betakarításkor kiderül, hogy valamilyen termény esetén uniós intézkedésre van szükség.

A biztos megismételte, hogy középtávon azt tartja a megoldásnak, hogy a termelők más piacokon adják el terményeiket Oroszország helyett. Kitért az exporttámogatásra is, kiemelve, hogy a tapasztalatok azt mutatják: ilyen esetben ez nem a legjobb eszköz, mert ahelyett, hogy növelné az exportot, azok hasznát emeli meg, akik támogatás nélkül is exportálnak. Az esetleges célzott kompenzációval kapcsolatban megjegyezte, hogy ha az EU úgy dönt, hogy ilyen eszközt alkalmaz, akkor a pénzügyi erőforrásokat is fel kell mérni, és azt is, hogy ennek terheit hogyan osszák el a tagállamok egymás között.
Fazekas Sándor arra is kitért, hogy osztrák kezdeményezésre külön is találkozott Andrä Rupprechterrel, Ausztria agrárminiszterével, aki számára világossá tette, hogy Magyarország jottányit sem enged a magyar földből, a korábban jogellenesen, zsebszerződések révén szerzett tulajdonjogokat pedig soha nem fogja elismerni.

"A magyar földtörvény egy szigorú földtörvény, de ha kell, még szigorúbb is tud lenni" - hangsúlyozta Fazekas Sándor.
A miniszter Erdős Norbert fideszes EP-képviselővel is találkozott Brüsszelben, akivel a képviselő közleményének tanúsága szerint szorosabb együttműködésben állapodott meg annak érdekében hogy egységesen lépjenek fel a magyar gazdákat és vállalkozásokat érintő uniós ügyekben, mint a mezőgazdasági támogatások megőrzése, az indokolatlan pénzügyi és adminisztratív terhek csökkentése, az orosz mezőgazdasági embargó okozta helyzet kezelése vagy az európai mezőgazdaság védelme a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon.

Az orosz embargóval összefüggésben Erdős a lehető legtöbb forrás mozgósítását sürgette a káros hatások enyhítésére.
"A mezőgazdasági krízisalap felhasználásával kapcsolatban azonban óvatosnak kell lenni. A pénzalap költségvetése ugyanis a közvetlen támogatások összegét csökkenti, ezért a legvégső esetben szabad csak ehhez a forráshoz nyúlni" - figyelmeztetett közleményében Erdős Norbert.

Szerző

Az orosz külügy keményen bírálja a NATO döntéseit

Moszkva szerint a NATO-val közösen Ukrajnában tervezett hadgyakorlatok és a walesi csúcstalálkozó hangneme alááshatja az ukrajnai békefolyamatot.

Az orosz külügyminisztérium kemény hangú közleményben reagált pénteken az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójának döntéseire. Nem sokkal azt követően, hogy Minszkben az EBESZ és Moszkva közvetítésével a délkelet-ukrajnai szakadárok és Kijev tűzszüneti megállapodást kötöttek.

Moszkvában úgy látják, hogy a NATO-csúcson az ukrán válsággal kapcsolatosan elhangzott nyilatkozatok és a döntés a 2014 végéig tervezett közös ukrán-NATO hadgyakorlatokról elkerülhetetlenül "élezni fogják a feszültséget és veszélyeztetik az ukrajnai békefolyamatban bekövetkezett óvatos előrelépést". Emellett hozzájárulnak "az ukrán társadalom megosztottságának mélyüléséhez". Ráadásul arról tanúskodnak, hogy a NATO feltétel nélkül támogatja a neonáci és szélsőséges kijevi erőket, közöttük a Jobboldali Szektort.

Az észak-atlanti szövetség egyes tagállamai és Ukrajna hadseregének egységei a tervek szerint szeptember 16. és 26. között Nyugat-Ukrajnában hajtanak végre közös hadgyakorlatot. A 15 ország részvételével megrendezendő, Rapid Trident (Gyors Szigony) elnevezésű hadgyakorlaton az Olaszországban állomásozó amerikai 173. légi szállítású dandár 200 katonája is részt vesz - közölte szerdán a Pentagon.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint aligha keltettek meglepetést a walesi csúcstalálkozó eredményei. A tárca élesen bírálta az észak-atlanti szövetséget, amelynek Walesben hozott döntései szerinte "egyértelműen megmutatták, hogy a NATO, amelynek politikáját Washington és néhány európai főváros +héjái+ diktálják, Európában továbbra is uralkodó szerepre törekszik katonai területen." Szerinte a valódi veszélyek, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítések szenvednek emiatt károkat.

A NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról született megállapodás. Anders Fogh Rasmussen főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcsértekezleten döntést hoztak arról, hogy megerősítik a partnerségi országokkal szembeni elkötelezettséget, és elősegítik, hogy a NATO nagy létszámú harcoló alakulatok bevetése nélkül is védhesse a stabilitást.
Ezt a kezdeményezést a NATO kiterjeszti Grúziára, és Moldovára is. Rasmussen kijelentette: a szervezet ajtaja továbbra is nyitva áll az új tagok előtt, és kívülálló országoknak nincs vétójoguk a NATO-bővítési döntésekben.

Szerző

NATO-csúcs - Összeül a lengyel Nemzetbiztonsági Tanács

Bronislaw Komorowski lengyel elnök jövő hét keddre összehívja Lengyelország legfontosabb politikai vezetőiből álló tanácsadó testületét, a Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN) - hangzott el a newporti NATO-csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten.

A lengyel elnök a tanácskozáson a jelentősebb lengyel politikai erők támogatását fogja kérni a nemzetvédelem megerősítésére irányuló tervéhez. A terv a fegyveres erők és a nemzetvédelmi rendszer további korszerűsítését célozza.
Komorowski Newportban azt a szándékát is megerősítette, hogy Lengyelország a GDP két százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra. Donald Tusk miniszterelnök a múlt heti parlamenti beszédében kijelentette, ez a cél már az ország 2016-os költségvetésében elérhető.

A lengyel elnök a sajtóértekezleten nagyra értékelte, hogy a NATO úgy döntött, gyorsreagálású haderőt szervez, amely erősíti a katonai szövetség jelenlétét Kelet-Európában. A csúcstalálkozó befejezése után a Dziennik Gazeta Prawna napilap azt közölte a lengyel rádióra és a diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy a NATO-tagállamok vezetői még nem hoztak konkrét döntést arról, milyen országokban helyezkednek majd el a gyorsreagálású erők. David Cameron brit miniszterelnök mindenesetre azt mondta newporti sajtóértekezletén, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz.

Szerző