Altatják a Simon-ügyet

Publikálás dátuma
2014.09.03. 07:00
Holnap lesz hét hónapja, hogy a Magyar Nemzet kirobbantotta Simon Gábor ügyét, ami csak a kampányban volt fontos FOTÓ: SZALMÁS P
Bár nincsenek új fejlemények Simon Gábor vagy Hiszékeny Dezső ügyében, az eddigi gyakorlat alapján szinte biztos, hogy a jobboldal és médiája felhasználja az egykori és mai szocialista politikusok ügyeit az önkormányzati választási kampányban. A szocialista pártból kizárt Simon házi őrizetét épp október 12-ig - a választás napjáig - hosszabbította meg a bíróság, ügyvédjének pedig nincs tudomása semmilyen újabb fejleményről a nyomozással kapcsolatban.

Ha a kormánypártok és sajtójuk tartják "hagyományaikat", akkor az október 12-i önkormányzati választások kampányában ismét előhúzhatják az ügyészség által korábban meggyanúsított MSZP-s politikusok ügyeit. Erre azért is nagy esély van, mivel éppen október 12-ig hosszabbította meg a bíróság a szocialista pártból már kizárt Simon Gábor ex-elnökhelyettes házi őrizetét, a nyomozást pedig a jelenlegi információk szerint november 14-én fogják lezárni. Holnap lesz hét hónapja annak, hogy a Magyar Nemzet megjelentette a Simon-ügyet kirobbantó cikkét, amely azután egészen az április 6-i országgyűlési választásig központi eleme volt a Fidesz és a KDNP kampányának.

Mint ismert, a lap február 4-én számolt be először arról - miután előzőleg még név nélkül emlegetett egy vezető szocialista politikust -, hogy 2008 januárja óta az MSZP akkori elnökhelyettese összesen mintegy 240 millió forintot helyezett el Ausztriában bankbetétben és értékpapírokban, a vagyont pedig egyetlen képviselői bevallásában sem tüntette fel. A gyanú szerint ekkora vagyont bevallott politikusi jövedelméből nem szerezhetett, gazdasági tevékenységet pedig nem folytatott.

Simont március 10-én vették őrizetbe, és a Büntető törvénykönyv módosítása után költségvetési csalás gyanújával indult ellene nyomozás. Simon ügyvédje lapunknak úgy fogalmazott, nincs tudomása semmilyen újabb fejleményről a nyomozással kapcsolatban. Nagy István szerint folyamatosan adtak be fellebbezéseket annak érdekében, hogy a házi őrizetet lakhelyelhagyási tilalomra változtassák, próbálkozásaik azonban kudarcot vallottak.

A másik közelmúltban kirobbant MSZP-s ügy, ami tematizálhatja az önkormányzati választási kampányt, az április 6-án a baloldali Összefogás egyéni jelöltjeként országgyűlési képviselővé választott Hiszékeny Dezső ügye. A korábbi angyalföldi alpolgármester mentelmi jogának felfüggesztését júliusban kérte az Országgyűléstől Polt Péter legfőbb ügyész, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indított nyomozást ellene.

A gyanú szerint egy vállalkozó egy XIII. kerületi, használaton kívüli üzlethelyiséget akart bérelni, amelynek bérleti jogát az önkormányzat nyilvánosan nem hirdette meg, majd 2013 januárjában a kerületi üzletek, lakások kezeléséért is felelős Hiszékeny alpolgármesterként közvetítő útján jogtalanul 5 millió forintot kért magának azért, hogy a bérleti jogot a vállalkozónak adja. Az eddig nyomozati információk szerint a pénz átadására végül nem került sor.

Az ügy mindenképpen bele fog csúszni a kampányba, mivel a mentelmi bizottságnak 30 napja van arra, hogy eldöntse, javasolja-e az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztését. Így a szeptemberben induló őszi parlamenti ülésszakban a mentelmi bizottság kormánypárti többsége akár október közepéig is elódázhatja a döntést Hiszékenyről. Nem lehet véletlen az sem, hogy éppen az MSZP-s politikust "támadták meg", hiszen Angyalföldön az országgyűlési választáson fölényes győzelmet aratott a baloldal. Vagyis október 12-én a mai szocialista polgármestert, Tóth Józsefet, illetve a baloldali egyéni jelölteket szorongathatják meg.

Kérdés, hogy a jobboldali sajtó előáll-e újabb üggyel, miközben folyamatosan romlik a kapcsolata az Orbán-kormánnyal. Az ügyészségről kiszivárgott információkkal a botrányokat általában kirobbantó Magyar Nemzet például már alig kap állami hirdetéseket, ami az eddigi "jó munkakapcsolat" megtörését is jelentheti.

Szerző

Szél futó záporokkal

Publikálás dátuma
2014.09.02. 23:00
Fotó: Thinkstock
Szerdán többfelé erősebben megnövekedhet a gomolyfelhőzet, és záporok, zivatarok is kialakulhatnak. Az északias szél többfelé erős lesz. Délután 20 és 29°C között alakul a hőmérséklet. Nyugaton lesz a leghűvösebb, keleten, délkeleten a legmelegebb az idő.

Csütörtökön főként nyugaton, délnyugaton és délen alakulhat ki zápor, zivatar, északkelet felé haladva több lesz a napsütés. Élénk, helyenként erős marad a szél. Az enyhe hajnalt követően 23 és 30 fok közé melegszik a levegő. 

Pénteken a Dunántúlon és délen ismét kialakulhatnak záporok, helyenként zivatarok. Veszít erejéből a szél. Ismét enyhe lesz a hajnal, délután pedig 24 és 30 fok közötti értékekre van kilátás.

Hétvégén a napos időszakokat ismét felhők zavarhatják, záporok, zivatarok helyenként kialakulhatnak. Nyugaton, délnyugaton várható a hűvösebb, kevésbé meleg idő, keleten viszont 28-30 fok köré melegedhet délutánonként a levegő.

Szerző
Frissítve: 2014.09.03. 17:11

Devizahitelek - További hét pénzintézet ügyében halasztottak

Publikálás dátuma
2014.09.02. 20:32
Fotó: Thinkstock
Határozathirdetésre halasztott el hét újabb devizahiteles pert a Fővárosi Törvényszék kedden, melyeket a Santander Zrt., a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt., a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Pannon Takarék Zrt., a Kinizsi Bank Zrt., a Hypo Alpe-Adria Bank és a Summit Pénzügyi Zrt. indított a magyar állam ellen. Ugyanakkor a Banco Primus Fióktelep Magyarország felperesként elállt keresetétől, így ezt az eljárást megszüntette a törvényszék.

A Hypo Alpe-Adria Bank által indított perben a pénzintézet jogi képviselője többek között hivatkozott arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő általános szerződési feltételeik megfelelnek a törvényi előírásnak, ezért tisztességesek és érvényesek.

A felperes felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, hogy amennyiben csupán az általános szerződési feltételek egyes pontjai tisztességtelenek, akkor részleges érvénytelenséget mondhat ki a bíróság.

A Hypo bank jogásza érvelt azzal is, hogy a perben alkalmazandó törvény a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik és így alkotmányellenes, ezért kérte, hogy a törvényszék függessze fel a pert és forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását kérte, miután álláspontja szerint a bank által alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség- vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek nem feleltek meg a perben alkalmazandó törvény előírásainak, továbbá kérte az Alkotmánybírósághoz fordulás mellőzését.

A milliós nagyságrendű alperesi ügyvédi munkadíj kapcsán a felperes szóvá tette, hogy álláspontja szerint az állam jogi képviselőinek ellenkérelme tartalmilag több ponton sem jelen per keresetére reagál, vélhetően nem is azok készítették, akik jelen perben az alperest képviselik. Továbbá a bank ügyvédje sokallta a kétszázezer forintos alperesi oldalon jelentkező oktatási költséget, tekintettel arra, hogy ezekben a perekben elsősorban egy négyoldalas törvényt kell alkalmazni.

A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordulásra vonatkozó indítványt elutasította, majd szeptember 17-re halasztotta az elsőfokú határozat kihirdetését a Hypo bank kontra magyar állam devizahiteles perben.

Kedden elhalasztottak még további hat pénzintézetek által indított devizahiteles pert: elsőfokú döntést hirdet a törvényszék 12-én a Pannon Takarék Zrt., 16-án a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt., illetve a Budapest Autófinanszírozási Zrt., 17-én pedig a Santander Zrt, a Kinizsi Bank Zrt., és a Summit Pénzügyi Zrt. által indított eljárásokban. 

A szintén kedden megkezdődött Banco Primus Fióktelep Magyarország kontra magyar állam devizahiteles perben a felperes hétfőn bejelentette, hogy eláll keresetétől és kéri a per megszüntetését, ennek megfelelően ezt az eljárást megszüntette a törvényszék.

bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek, melyeket az alkalmazandó törvény is tartalmaz.

Ezekben a perekben tehát a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)

A keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25. volt, augusztus 22-én kezdődött az első, bankok által az állam ellen indított devizahiteles per, amelyben a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a bíróság formai okra hivatkozva elutasította. Azóta több tucatnyi hasonló per indult a törvényszéken, néhány ügyben elutasították a pénzintézetek keresetét, többségében pedig szeptember közepére halasztották a határozathozatalt.

Szerző