Hazahoztak Frankfurtból egy hódmezővásárhelyi csalót

Publikálás dátuma
2014.08.28. 23:15
FOTÓ: MTI, Mihádák Zoltán
 Hazahoztak Frankfurtból egy hódmezővásárhelyi férfit, aki ellen még 2013-ban adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot költségvetési csalás miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata.

Kovács Viktória elmondta, a 36 éves férfit a frankfurti repülőtéren fogták el a német hatóságok július 29-én.
A férfi 2009-től a nevéhez köthető cégek vezetőjeként koordináló, irányító embereket bízott meg azzal, hogy a cégek valótlan tartalmú számlákat állítsanak ki. A kiállított számlák alapjául fiktív megbízási szerződések szolgáltak. A kiállított számlák összege elérte az 1,3 milliárd forintot.

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint a cégek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak hamis adóbevallásokat nyújtottak be, hogy csökkentsék a befizetendő áfa összegét, ezzel körülbelül 270 millió forint kárt okoztak az államnak.
A férfit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai őrizetbe vették, és kezdeményezték előzetes letartóztatását - mondta Kovács Viktória.

Szerző

Meghalt Gabos Gábor zongoraművész

Életének 85. évében elhunyt Gabos Gábor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész - tudatta a család.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát 1949 és 1952 között végezte, zongoraművészi oklevelét Hernádi Lajos növendékeként vehette át. 1961-ben a Budapesti Nemzetközi Liszt-Bartók Zongoraverseny I. díjának nyertese volt.
Az Országos Filharmónia szólistájaként hangversenyezett szinte egész Európában, Dél-Amerikában és Japánban. Számos rádiófelvétel és hanglemez őrzi játékát. 1968-ban Bartók zongoraversenyeinek felvételéért a japán lemezakadémia nagydíjával jutalmazták.
Gabos Gábort szűk családi körben helyezik örök nyugalomra.

Szerző

Ilyen beruházásokat támogat a kormány

A biotechnológiai, az elektronikai, a gépipari, a gyógyszeripari, az információs és telekommunikációs, a járműipari, az élelmiszeripari beruházások és a regionális szolgáltató központok létesítése élvez előnyt az állami beruházási támogatások odaítélésénél - tartalmazza a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet.

A csütörtöktől hatályos rendelet határozza meg a központi költségvetésben szereplő beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályait.
Az idei költségvetésben 13 milliárd 470,8 millió forint szerepel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben erre a célra.
Támogatás a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, továbbá európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet részére nyújtható.

A kiemelt iparágak mellett más területek beruházásai is támogathatók, viszont felsorolja a rendelet a tiltott gazdasági ágazatokat. Ide tartozik például az acélipar, a hajógyártás, az energiatermelés és a kereskedelem is.
A támogatandó beruházások nagysága attól függ, hogy azok melyik régióban jönnek létre. Így a fejlettebb Közép- illetve Nyugat-dunántúli régióban 20 millió euró az alsó határ, a többi régióban elegendő a 10 millió euró is.

A támogatás intenzitását (arányát) egy korábbi rendeletében, július 1-jétől a következőképpen határozta meg a kormány: az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régiókban 50, a Közép-dunántúli régióban 35, míg a Nyugat-dunántúliban 25 százalék. A Közép-magyarországi régióban a legtöbb településen 35 százalék, míg Piliscsabán, Pilisjászfalun, Pilisvörösváron és Solymáron megvalósuló beruházásoknál csak 20 százalék.
A felsorolt támogatási arányok kisvállalkozásoknál 20, a közepes nagyságú cégeknél 10 százalékponttal növekedhetnek.
A saját erő minden esetben 25 százalék.

A támogatás további feltétele az, hogy az igénylőnek új munkahelyek létrehozását kell vállalnia. Ennek alapja a beruházás megkezdését megelőző egy év átlagos létszáma. Közép-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és a Közép-dunántúli tervezési-statisztikai régióban a támogatáshoz legalább 100, az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföld és a Dél-dunántúli régióban legalább 50 új munkahely szükséges a beruházási támogatáshoz.

Két esetben az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását kell kérni az állami támogatáshoz. Az első az, ha a kérelem benyújtását megelőző 2 évben a cég az EGT területén azonos, vagy pedig hasonló tevékenységet szüntetett meg. A második körbe a 100 millió eurónál nagyobb összegű beruházások tartoznak.
A jogszabály rögzíti az elszámolható a beruházás költségek körét, kizárja ebből például a saját előállítású eszközök, a járművásárlás összegét, illetve a franchise díjat is.

Szerző