Előfizetés

Beiktatták az új török államfőt

Beiktatták államfőnek Recep Tayyip Erdogan eddigi miniszterelnököt. Az új köztársasági elnök, akit első ízben választottak meg közvetlenül, az ankarai parlamentben tette le a hivatali esküt.

Ahmet Davutoglu eddigi külügyminiszter örökölte meg a miniszterelnöki posztot. A politikust szerdán nevezték ki az AKP elnökének. A beiktatási ceremónia alatt az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) képviselői elhagyták az üléstermet. Erdogant augusztus 10-én választották meg államfőnek, már az első fordulóban abszolút többséget szerzett 52 százalékos szavazati aránnyal. Abdullah Gült váltja fel az államfői székben.

Az elnöki megbízatás öt évig tart, az államfőt egyszer újraválaszthatják. Erdogan világossá tette, 2022-ben, a Köztársaság fennállásának századik évfordulóján még elnök kíván lenni. A Hürriyet beszámolója szerint legalább kilencven nemzetközi vezető vett részt a beiktatási ceremónián, köztük 15 állam- és 12 kormányfő.

A lap kitért arra, hogy az Egyesült Államok nagyköveti szinten képviseltette magát, ami alighanem komoly csalódást jelent a török vezetés számára. Erdogan már kinevezése előtt utalt arra, bár az alkotmány csak ceremoniális jogköröket biztosít számára, továbbra is aktív szerepet szán magának a politikában.

Mint mondta, továbbra is "támogatni fogja" a kabinet, valamint "ötödik gyermeke", az AKP munkáját. Hozzátette, senki sem várhatja el tőle, hogy "csendben maradjon".  Törökországban jövőre rendeznek parlamenti választást. Az alkotmányt csak akkor írhatnák át, ha az AKP kétharmados többséget szerezne, vagy megnyerné valamely párt támogatását ahhoz, hogy elnöki köztársaság legyen az új államforma. Erre azonban csekély az esély.

Katonai segítséget kért az EU-tól Porosenko

Ukrajna a kelet-ukrajnai konfliktus elmélyítésével, új front nyitásával vádolja Oroszországot azt követően, hogy a szeparatista erők elfoglalták Novoazovszk városát, s egyéb délkelet-ukrajnai területeken is tovább nyomulnak.

Petro Porosenko ukrán elnök lemondta törökországi látogatását azt követően, hogy Alekszander Zakarcsenko, a Donyecki Köztársaság önjelölt miniszterelnöke elismerte, három-négyezer orosz katona harcolhat a szeparatisták soraiban. Szerinte az oroszok valamennyien önkéntesek, a lázadókhoz szerbek, franciák, törökök is csatlakoztak, még egy olasz is harcol mellettük.

Egy NATO-illetékes újságíróknak nyilatkozva, azt mondta, műholdas felvételek alapján, a szövetség becslései szerint jelenleg több mint ezer orosz katona tartózkodik ukrán területen. Geoffrey Pyatt, a kijevi amerikai nagykövet Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, Oroszország a legújabb légelhárítási fegyvereit is Ukrajnába küldte, és most már közvetlenül is beavatkozik a harcokba.

Porosenko elnök tegnap az Európai Unió katonai beavatkozását kérte, s sürgette, hogy az EU vasárnapi rendkívüli csúcstalálkozóján tárgyaljanak az ukrán helyzetről. Az ukrán válság egyébként is a rendkívüli csúcs napirendjén szerepelt.

Kijevben válságtanácskozásra összeült a nemzetbiztonsági kabinet. Porosenko az Unian ukrán hírügynökség szerint ugyanakkor nyugtatta a kedélyeket, mondván, Kijev ellenőrzés alatt tartja a helyezet, nincs ok pánikra. 

Arszenyij Jacenyuk az Európai Unió mellett az Egyesült Államokhoz és a G7 csoport többi tagjához fordult, sürgetve, hogy fagyasszák be az orosz kinnlevőségeket mindaddig, amíg Oroszország nem rendeli vissza csapatait, s nem vonja ki fegyvereit Ukrajnából.

Francois Hollande francia elnök közölte, "tűrhetetlen és elfogadhatatlan" lenne, ha valóban bebizonyosodnak, hogy orosz csapatok léptek Ukrajna területére. Bécsben tegnap az EBESZ rendkívüli ülést tartott az ukrán válsággal kapcsolatosan. New Yorkban összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését.

Oroszország tegnap ismételten cáfolta, hogy orosz katonák harcolnának az ukrán szeparatisták oldalán, Moszkva tagadja azt is, hogy fegyverekkel, harci felszerelésekkel látnák el a lázadókat. Az orosz védelmi minisztérium nem kommentálta azokat a jelentéseket, miszerint orosz tankok állomásoznak a mintegy 12 ezer lakosú Novoazovszkban.

A város elvesztése hatalmas csapás a kormányerők számára, mivel ez sebezhetővé teszi a stratégiai fontosságú Mariupol kikötővárost, amit májusban már rövid időre elvesztettek, most azonban megerősítették védelmét. Korábban úgy tűnt, végleg sikerült bekeríteni a lázadókat Luhanszkban és Donyeckben.

Mariupol elfoglalása lehetőséget adna a szeparatistáknak, hogy segítséget nyújtsanak donyecki társaiknak, akiket a kormányerők hetek óta sakkban tartanak. Zakarcsenko célul tűzte ki a kikötőváros elfoglalását. Szerinte jelenleg erre a frontra kell a fő hangsúlyt fektetni.

Arra a kérdésre, hogy szeretne-e hivatalos orosz támogatást, azt válaszolta, egyfelől nagyon megkönnyítené a dolgukat és hamar véget vetne a háborúnak. Másfelől megérti, hogy ez nem valószerű, nem lehetséges, a nemzetközi közösség nem tűrné el. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Kelet-Ukrajnában növekvő feszültséget, kapcsolatban áll az EU- és NATO-szövetségesekkel, s diplomáciai rendezést sürget – közölte a tárca.

Katonai segítséget kért az EU-tól Porosenko

Ukrajna a kelet-ukrajnai konfliktus elmélyítésével, új front nyitásával vádolja Oroszországot azt követően, hogy a szeparatista erők elfoglalták Novoazovszk városát, s egyéb délkelet-ukrajnai területeken is tovább nyomulnak.

Petro Porosenko ukrán elnök lemondta törökországi látogatását azt követően, hogy Alekszander Zakarcsenko, a Donyecki Köztársaság önjelölt miniszterelnöke elismerte, három-négyezer orosz katona harcolhat a szeparatisták soraiban. Szerinte az oroszok valamennyien önkéntesek, a lázadókhoz szerbek, franciák, törökök is csatlakoztak, még egy olasz is harcol mellettük.

Egy NATO-illetékes újságíróknak nyilatkozva, azt mondta, műholdas felvételek alapján, a szövetség becslései szerint jelenleg több mint ezer orosz katona tartózkodik ukrán területen. Geoffrey Pyatt, a kijevi amerikai nagykövet Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, Oroszország a legújabb légelhárítási fegyvereit is Ukrajnába küldte, és most már közvetlenül is beavatkozik a harcokba.

Porosenko elnök tegnap az Európai Unió katonai beavatkozását kérte, s sürgette, hogy az EU vasárnapi rendkívüli csúcstalálkozóján tárgyaljanak az ukrán helyzetről. Az ukrán válság egyébként is a rendkívüli csúcs napirendjén szerepelt.

Kijevben válságtanácskozásra összeült a nemzetbiztonsági kabinet. Porosenko az Unian ukrán hírügynökség szerint ugyanakkor nyugtatta a kedélyeket, mondván, Kijev ellenőrzés alatt tartja a helyezet, nincs ok pánikra. 

Arszenyij Jacenyuk az Európai Unió mellett az Egyesült Államokhoz és a G7 csoport többi tagjához fordult, sürgetve, hogy fagyasszák be az orosz kinnlevőségeket mindaddig, amíg Oroszország nem rendeli vissza csapatait, s nem vonja ki fegyvereit Ukrajnából.

Francois Hollande francia elnök közölte, "tűrhetetlen és elfogadhatatlan" lenne, ha valóban bebizonyosodnak, hogy orosz csapatok léptek Ukrajna területére. Bécsben tegnap az EBESZ rendkívüli ülést tartott az ukrán válsággal kapcsolatosan. New Yorkban összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését.

Oroszország tegnap ismételten cáfolta, hogy orosz katonák harcolnának az ukrán szeparatisták oldalán, Moszkva tagadja azt is, hogy fegyverekkel, harci felszerelésekkel látnák el a lázadókat. Az orosz védelmi minisztérium nem kommentálta azokat a jelentéseket, miszerint orosz tankok állomásoznak a mintegy 12 ezer lakosú Novoazovszkban.

A város elvesztése hatalmas csapás a kormányerők számára, mivel ez sebezhetővé teszi a stratégiai fontosságú Mariupol kikötővárost, amit májusban már rövid időre elvesztettek, most azonban megerősítették védelmét. Korábban úgy tűnt, végleg sikerült bekeríteni a lázadókat Luhanszkban és Donyeckben.

Mariupol elfoglalása lehetőséget adna a szeparatistáknak, hogy segítséget nyújtsanak donyecki társaiknak, akiket a kormányerők hetek óta sakkban tartanak. Zakarcsenko célul tűzte ki a kikötőváros elfoglalását. Szerinte jelenleg erre a frontra kell a fő hangsúlyt fektetni.

Arra a kérdésre, hogy szeretne-e hivatalos orosz támogatást, azt válaszolta, egyfelől nagyon megkönnyítené a dolgukat és hamar véget vetne a háborúnak. Másfelől megérti, hogy ez nem valószerű, nem lehetséges, a nemzetközi közösség nem tűrné el. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Kelet-Ukrajnában növekvő feszültséget, kapcsolatban áll az EU- és NATO-szövetségesekkel, s diplomáciai rendezést sürget – közölte a tárca.