Előfizetés

Körkörös védelem

Már éppen megfeledkeztünk volna a magánnyugdíj-pénztárak háromezer milliárdjának állami megmentéséről, amikor kiderült: hiába gyürkőztünk, nem vágtunk ki elég almafát. A bő termés, meg az EU-orosz kölcsönös embargó miatt a maga magát lábon lőtt kormány most minden iskolás asztalára kötelezően almát rendelne. Mi pedig látjuk a biztos jövőt: a banánt, a citromot, esetleg a maniókát a menzán, miből mutatkozik majd éppen túltermelés, mit és kit akar éppen megvédeni a kormány.

Körkörös sánc ez. Ugyanazon a hétvégén, amikor megkezdték az alma rendeleti védelmét, bejelentkeztek a magyar bor megóvására is. A honi szőlő- és borágazat akut gondjává vált ugyanis, hogy nagy mennyiségben jelentek meg a piacon az Olaszországból származó italok, természetesen veszélyeztetve a magyar termelők érdekeit. Ezért aztán a versenysemlegesség nevében az import borok forgalombahozatali eljárását 15 napról meghosszabbították 90-re. Hitelesíteni kell azt az edényt is, amelyben a bort tárolni szeretnék, a tárolótartályba pedig csak hitelesített mérőátfolyón keresztül tölthető be a bor - ez volna a készülő ordré lényege. Hogy mit szólnak mindehhez a piac többi szereplői, nem tudni (valaki majd megvédi őket is), de már annyival is elégedettek lehetünk: nem jutott még eszébe senkinek, hogy a menzán kötelezővé tegye a magyar borkortyolást. Közben az orosz piacról kitiltott lengyel alma ellepi Európát, mi meg kezdjük érezni, hogy talán nem rendeletekkel, hanem a lepusztult feldolgozóiparral kellene foglalkozni, meg annak a titoknak megfejtésével, hogy tényleg annyira hülyék-e a taljánok, hogy olyan áron hozzák ide a tömegbort, amelyen - a tárca szerint - lehetetlen előállítani, s csak veszteséget termel az olasz exportőröknek.

Ám higgadtság van: a kormány eltökélt, hogy folytatja a kísérletezést, hogyan lehet rendeleti úton piacgazdaságot működtetni. Mondom: citrom lesz ebből az ebédlőasztalon.

Az ildemokrácia térhódítása

A gyökerek valószínűleg a fülkeforradalom napjáig nyúlnak vissza. A szárba szökkenést a NER tartalma és kötelező kifüggesztésének ténye segítette. Kiteljesedése a "gránitszilárdságú" Alaptörvény elfogadása és a törvény asztala felállításának időpontjára datálható. A fejlett illiberális demokrácia építéséhez Kövér László házelnök teljes jogú parlamenti uralmának megadását követően kezdett hozzá az ország keresztényi-jobbik fele. Emberarcúvá tételének folyamata azonban a kedves vezető tusványosi igehirdetésével kezdődött, és ha kellően nem vigyázunk, akár egy-két évtizedig is eltarthat.

A folyamat tartalmi lényegét Orbán propagandaügyi sámán-táltosa világította meg: véleménye szerint, amikor a liberális demokrácia lebontásába és az illiberalizmus építésébe fogunk, tulajdonképpen nem cselekszünk mást, mint az állam megmentése érdekében, hazafias kötelezettségünknek eleget téve, győzelemre segítjük a liberális eszméket valló, a szabadelvűekkel és baloldali elvbarátaikkal szemben meghirdetett nemzeti szabadságharcunkat. Azaz, annak az államnak a megmentéséről van szó, amely a nemzeti közösség önszerveződésének a legmagasabb rendű-rangú formáját képezi, szemben a liberális demokratákkal, akik az államra veszélyforrásként tekintenek. Magyarországon olyan államot akarunk, s fogunk is építeni, amelyik nem idegen a nemzettől és nem képez a közösség feje felett egy, a közösségtől idegen veszélyforrást, amelyet a szabadságjogok nevében le kellene fegyverezni, el kellene gyengíteni, hogy aztán vele szemben más háttérhatalmak akaratukat könnyedén érvényesíthessék.

Mindennek logikus következménye, hogy a "számtalan válságot" okozó liberális államszervezés gyakorlatával szemben el kell távolítani minden akadályt, ami gátolja a közösség érdekeit megjelenítő állam szabad cselekvését, a közéleti demokráciát gúzsba kötő, az emberi jogok és az alkotmányos demokrácia látszatát keltő rugalmatlan törvényi és más jogszabályi sallangokat. Helyet adva ezzel a kétharmados hatalmat adó nép nevében cselekvő és eljáró jogalkotónak, hogy a "mindenkori" szükséghez alkalmazkodni képes normákat megteremthesse, lehetőségük legyen a többségi hatalmat képviselő személyeknek a közösség érdekében a problémamegoldó, szabad és improvizatív cselekvéshez. E folyamatnak lehettünk passzív részesei és szemtanúi az elmúlt hetekben, amikor a választási bizottságok kiegészítése ürügyén megismerhettük az új típusú ildemokrácia lényegét adó, engedékeny "játékszabályok" alkalmazását.

A liberális demokrácia idején született, de még mindig hatályban lévő önkormányzati törvény szerint, a választott képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel köteles képviselni választói érdekeit, s ennek szellemében kell részt vennie a képviselőtestület munkájában. Ebből az is következik, hogy amennyiben megérkezik a testület összehívásáról rendelkező (fő)polgármesteri meghívó a képviselő címére, elfoglaltsága ide vagy oda, köteles lenne az akadályt elhárítva a testület rendelkezésére állnia. Különösen akkor, ha adott esetben a választási bizottság működőképességének biztosítása a tét, és a szükséges számú tag megválasztásáról szóló döntésben kell résztvennie. Az ildemokrácia azonban engedékenyebb: a képviselőnek is jár a szabadság, tessék tehát békén hagyni. Pedig a köztársasági elnök elég időt adott az előrelátó felkészülésre, a választásokat kitűző határozatát ezúttal a Magyar Közlönyben július 23-kán közzétette, s már másnap, július 24-kén kihirdették a szükséges teendőkről és azok határidőiről rendelkező IM rendeleteket is. Tehát volt elegendő idő a közgyűlés összehívására, a liberális szabály betartására: a területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi/megyei közgyűlésnek kellett volna megválasztania.

Ez alól kibúvót nem ad a törvény, a közgyűlés nem ruházhatja átr másra ezt a döntést. A liberális demokrácia egyébként is nehezen adta meg magát: a választási bizottságok feladataiból kiindulva ragaszkodott ahhoz, hogy a bizottsági helyeket a képviselőtestület, vagy a közgyűlés választással töltse be. Természetesen számolni kellett azzal, hogy ez nem mindenütt sikerül, ezért csak nagyon szigorú körülmények között "kinyitható" kiskaput hagyott, feltételekhez kötötte a megbízás lehetőségét. Erre csak akkor van mód, ha például a testület vagy a közgyűlés működését valamilyen elháríthatatlan akadály gátolja. Természetesen a képviselők nyári szabadsága nem tekinthető ilyennek.

De az ildemokratikus rendszer elveti ezt a szigort, megelégszik a puszta ténnyel: "ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor, a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel haladéktalanul megbízza. Szégyenszemre ez a szabály érvényesült a napokban is, amikor a Fővárosi Választási Bizottságot kellett feltölteni. Pedig micsoda különbség van választott és megbízott tag között! A választott tag nem hívható vissza, a megbízás azonban "bármikor" visszavonható; továbbá tiszteletdíj csak a választott tagnak jár.

A presztízsveszteség miatti szégyen azonban mindennél jelentősebb, hiszen micsoda dolog, hogy a fővárosi jelöltekkel összefüggő kérdésekről nem egy teljes létszámában választott tagú bizottság hoz majd döntéseket! Ezt érzékelhette a NVB elnöke is, amikor a testület augusztus 14-én hozzá forduló fővárosi főjegyzőt még "elhajtotta", 15-én azonban - valamiféle "sugallat" hatására - már kedvező döntést hozott az álrala vezetett bizottság: egy delegált taggal működőképessé tette a fővárosi választási testületet.

Látszólag elhárult a budapesti választások elől az utolsó akadály is. Mindenki láthatja és tapasztalhatja: az ildemokrácia sokkal rugalmasabb, praktikusabb a liberálisnál. A felülről vezérlik a döntéseket és azonnal végre is hajtják azokat, akiknek ez a dolga.

Világító disznósajt

Párisit eszem, miközben hallgatom a rádiót, amelyben a riporter egy inszeminátorral beszélget. A mesterember (aki doktori címmel is rendelkezik) dolga az, hogy "összeboronálja" a szaporodásra érett állatokat, akik még "toporzékolnak" is, annyira kívánnak szaporodni, de oktalanságuk révén nem találják az "oda" vezető utat. Na hát, erre az útra vezényeli rá az állatokat az inszeminátor, néha kézzel is segítkezik, például a lónál, de a marháknál, sertéseknél is van tennivalója.

A sertéseknél most van elég dolga, évtizedek óta nem volt ilyen kevés sertés Magyarországon. Összehasonlításként: a magyar mezőgazdaság mindenkori csúcsévében, 1984-ben még több mint 13 millió volt a sertésállományuk, és a rendszerváltáskor is 10 milliós volt a hazai disznóállomány, amely mára 3 millió alá csökkent. A kisgazdaságok, családi gazdaságok által tartott állomány évek óta csökken, az ágazat szakértői szerint pillanatnyilag nem sok jele van annak, hogy ez a trend megforduljon, és várhatóan a nagy gazdaságok is egyre kevesebb állatot fognak tartani. Pláne, hogy az egyik leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc is parlagfüvet termel a másoktól fondorlatosan elkobzott földjein, nemhogy takarmányt biztosítana az állatoknak! A világ takarmánykészlete egyre kisebb és egyre drágább, a húskereslete pedig egyre nő.

A húsfeldolgozók nálunk nem tudják belső forrásból beszerezni az "alapanyagot", és még inkább "ki vannak téve" az importkényszernek. Pedig a magyar húsfeldolgozók világhírűek, a külföldi szalámik meg se közelítik a magyar ízeket, egyik párisi olyan mint a másik, hiába van dizájnosan címkézve. Befejeztem a párisi evést, elment tőle az étvágyam. Magyar nemzeti gyomorba, magyar szalámit!

Majd megjön a kedvünk a kocázásra, majd rájövünk, hogy milyen játékos az állatartás. Csak figyeljünk a "példaképünkre", Kínára, pontosabban a Dél-Kínai Agrártudományi Egyetemre, ahol különleges "inszeminátorok" dolgoznak.Tíz egyedből álló transzgenetikus malacalmot hoztak létre, ugyanazzal a technikával, amivel korábban egy török kutatócsoport készített világító nyulakat: egy biolumineszcens medúza fehérjéjét ültették az állatok embriójába. Az állatok akkor fluoreszkálnak, ha ultraibolya fénnyel világítják meg őket. A módszert a Hawaii Egyetem gyógyszerészeti karán fejlesztették ki. Ennek során az embriók citoplazmájába olyan plazmidot fecskendeznek be, amelyben megtalálhatók a medúza fluoreszcens zöld ragyogásáért felelős gének. A befecskendezett fehérje beintegrálódik a gazdaállat génjeibe.

A tudósok hivatalosan is bejelentették illetve bemutatták a világ első világító disznóit. A hivatalos közlemény szerint a malacokat még embrió állapotban oltották be biolumineszcencia-molekulával, melyet medúzákból nyertek ki és képes zölden fluoreszkáló proteint termelni.A kutatók állítása szerint a kísérleti állatok élettartama épp olyan hosszú lesz, mint fénytelen társaiké, nem szenvednek semmilyen hátrányt különleges képességük miatt.

Ezek szerint eljön a pillanat, amikor a böllérnek nem kell hajnalban világítani, amikor előkészít a kolbásznak, hurkának valót, a malacok fényben úsznak, s oda se neki, hogy megvette már az állam az E-ont, a fényellátást és a pörzsöléshez a gázt, mindezeket maga a disznó állítja elő. Engem leginkább az izgat, milyen lehet a fénylő disznósajt! Ha medúza ízű lesz, el van rontva a napom.