Lemondott minden posztjáról az alkancellár

Minden posztjáról lemondott kedden Michael Spindelegger osztrák alkancellár és pénzügyminiszter, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, lépését azzal indokolva, hogy saját pártja sem támogatta őt az adóügyi reform körül kialakult koalíciós vitában.

"A párton belül összetartásnak kell lennie. Amennyiben nincs egyetértés, eljött a pillanat a kormányrúd átadására" - mondta rövid bécsi sajtótájékoztatóján az 54 éves politikus, a párton belüli lojalitást és kompromisszumkészséget hiányolva.

ÖVP-n belüli bírálói azt vetették az alkancellár szemére, hogy nem sikerült előrehaladást elérnie a gazdaságélénkítés és az adócsökkentés kérdésében.

"A koalícióspartnerek között az adóreform kapcsán kialakult eltérő álláspontot még átvészeltem" – nyilatkozta a lemondott alkancellár, de a saját pártján belül is fölénybe kerültek a "populista" hangok. Hangsúlyozta: az adóreformot új terhek és adók kivetése nélkül nem lehetne megvalósítani, ez már számára nem kivitelezhető.

"Az emberekkel szembeni őszinteség nekem igen fontos" – mondta. Kiemelte, elégedett a parlamenti és az uniós választásokon elért, valamint pénzügyminiszterként nyújtott teljesítményével. "Biztosan vétettem hibákat is, megkövetem azokat, akiket talán megbántottam vagy megsértettem – mondta Spindelegger, és hozzáfűzte: mielőtt elköszön, ez az utolsó szereplése a médiában.

Werner Faymann osztrák kancellár Spindelegger visszalépése után közölte: nem látja a koalíció felbomlásának veszélyét. Faymann megköszönte az alkancellárnak a "bizonyosan nehéz időszakban" végzett közös munkát.

A Spindelegger váratlan visszalépésével kialakult helyzetben Erhard Busek volt alkancellár, az ÖVP korábbi vezetője Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományfőnököt kérte fel a párton belüli válsághelyzet kezelésére. "A választások nem holnap lesznek, ezért nyomatékosan azt javaslom a SPÖ-nek, hogy ne új választások (kiírása) mellett érveljenek" - hangsúlyozta Busek.

A koalíciós partner, az SPÖ képviselői a miniszteri tanács ülése előtt meglepetten fogadták a lemondásról szóló hírt, s reményüket fejezték ki, hogy mielőbb kinevezik az új pénzügyminisztert.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali populista és euroszkeptikus Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Heinz-Christian Strache közleményében úgy fogalmazott, hogy Spindelegger visszalépése után vége a kormánynak, a kialakult helyzetet pedig belpolitikai káoszként értékelte.

Az ellenzék többi pártja közül a Stronach Csapata (Team-Stronach) olyan új pénzügyminiszter kinevezését sürgette, aki a szükséges adóreformot azonnal végrehajtja. A jobboldali liberális NEOS elnöke úgy vélte: ha a néppárt felelősségteljesen él a kialakult helyzettel, s a tartalmi és szerkezeti megújulás útjára lép, akkor abból egész Ausztria csak profitálhat. A Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) új választások kiírását sürgette.

Szerző

"Autoriter szövetség fenyeget"

Magyarországot és Lengyelországot állítja párhuzamba keddi elemzésében a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap.

"Kaczynski mint Orbán. Autoriter szövetség veszélyeztet minket" című elemzésében Lubos Palata azt írja: ahogy Orbán Viktor Fidesze, úgy a Jaroslav Kaczynski által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) is a két világháború közti rendszert kívánja modernebb formában visszahozni. A Horthy és a Pilsudski rendszerek azonban sosem voltak teljes értékű demokráciák, s miközben nem voltak fasiszta rendszerek, de "kétségtelenül diktatúrákról volt szó élükön erős vezetőkkel".

"Bár a tízmilliós Magyarország, amely ma Közép-Európa legszegényebb állama, egyedül nem képes régiónkat komolyabban befolyásolni, a negyvenmilliós Lengyelországgal összefogva azonban egész Közép-Európában megváltoztathatná a viszonyokat. A régió ezután olyan ellenségévé válhatna a liberális demokráciának, mint ahogy az a két világháború között volt, amikor Csehszlovákiát diktatórikus rendszerek vették körül" - írja a szerző.

Lengyel forrásokra hivatkozva Palata rámutat, hogy a Fidesz és PiS együttműködésének legnagyobb akadálya "Orbán vonzódása Putyinhoz".

Ryszard Czarnecki, a PiS egyik vezetője a lapnak adott interjújában elhatárolódott a Fidesztől. "Orbán pártja az egyik leginkább oroszbarát Európában, ami számunkra nagyon lényeges akadály" - mondta Czarnecki. "Orbán vonzódása Oroszországhoz és az európai szolidaritás bomlasztása olyan dolgok, amelyeket nagyon negatívan kell értékelnem" - szögezte le.

A Mladá Fronta Dnes egy másik jegyzetében bírálja Orbán elképzelését, hogy az EU-nak a migránsok befogadása helyett a tízmillió romának kellene munkát adni.

"Orbán Viktor valószínűleg elfelejtette: nem olyan korban élünk, amikor a lakosság egy bizonyos csoportját utasítani lehet, hogy bizonyos munkát elvégezzen. A választás mindenkinek szabad akarata. Az etnikai direktívákra jól emlékezünk a múltból, s ahhoz nem akarunk visszatérni" - írja lap.

Szerző

Nézze meg az orosz deszantosok kihallgatásán készült videókat!

Ukrajnában közzétették a hadsereg által elfogott orosz deszantosok kihallgatásáról készült videofelvételeket, amelyekből kiderül, úgy tudták, hogy gyakorlatra vezénylik őket a határ menti térségbe, és sejtelmük sem volt arról, hogy eközben századuk átlépte az orosz-ukrán határt. Egyikük viszont kizártnak tartotta, hogy egy egész század "eltévedt" volna.

A harckocsikból, páncélozott járművekből és katonai teherautókból álló konvoj hétfőn reggel hatolt be Oroszországból Ukrajna területére, de az ukrán "terrorellenes" hadműveletben részt vevő erők feltartóztatták, és elfogtak tíz orosz deszantost. Az UNIAN ukrán hírügynökség kedden videofelvételt tett közzé öt orosz ejtőernyős kihallgatásáról.

A deszantosok egybehangzóan azt mondták, hogy egy kosztromai alakulatnál teljesítettek szolgálatot, a 98-as légi szállítású hadosztály 331. ezredének katonái. Azt a parancsot kapták, hogy gyakorlatozni induljanak az ukrán határ közelében fekvő, Don menti Rosztovba. A konvojt vasúton szállították Kosztromából a Rosztov melletti Matvejevkába, ahol tábort ütöttek. Le kellett festeniük harci járműveik rendszámtábláit, illetve fehér kört kellett festeniük rájuk, hogy megkülönböztessék magukat a hadgyakorlaton részt vevő vélt ellenségtől.

A konvojnak hetven kilométert kellett haladnia keleti irányban. A menetoszlop nem utakon, hanem erdőkön-mezőkön át mozgott, és a katonák azt mondták, fogalmuk sem volt arról, hogy átlépték az ukrán határt. Csak akkor tudatosult bennük, hogy nem hadgyakorlaton, hanem háborúban vannak, amikor ukrán harckocsikat pillantottak meg, majd lőni és bombázni kezdték őket. A katonák szerint parancsnokaik becsapták őket. Többen közülük azt mondták, hogy Oroszországban hamis propaganda folyik az ukrajnai események kapcsán.

"Az a propaganda, amelyet Oroszországban hallunk a tévében és a híradókban, nem felel meg a valóságnak" - mondta Romancev őrvezető. Szerinte valószínűleg börtön vár rájuk, ha visszatérnek Oroszországba. "Úgy gondolom, Ukrajna független köztársaság. Ha vannak ott valamilyen problémák, nekik kell megoldaniuk, belsőleg, idegeneknek nem kell beavatkozniuk" - mondta egy Milcsakov nevű deszantos. Azt mondta, az orosz média "sokat hazudik" az ukrajnai helyzetről. "Oroszországban port hintenek a szemünkbe (...) Itt (Ukrajnában) valójában minden másképp van, nem úgy, ahogyan nálunk a tévében állítják" - tette hozzá.

Generalov szakaszvezető azt üzente Oroszország lakosainak, hogy fogalmuk sincs arról, mi zajlik most Ukrajnában, és badarság a szláv testvériségről szóló mese is. "Itt csak azok a testvéreink, akik oltalmazzák (Ukrajnát), a többiek mind +vendégek+, akik ide jöttek... Mindez politika, pénzről szól" - mondta a szakaszvezető, aki arra szólította fel Moszkvát, hogy ne küldje a "fiúkat" Ukrajnába, mert ez nem az ő háborújuk.

Szerző