Szíriában egyelőre nem támad Washington

Az Egyesült Államok nem támadja meg  az Iszlám Állam szíriai állásait. Legalábbis egyelőre. Martin Dempsey, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának főnöke ugyanis azt közölte, egy ilyen akciót csak akkor indítanának, ha a konfliktus már az Egyesült Államokra vagy Európára jelentene közvetlen veszélyt.

Múlt héten Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter még nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az IS szíriai állását is bombázzák. Mint fogalmazott, minden lehetőséget számba vesznek. Az Egyesült Államok egyelőre a szunnita terrorcsoport észak-iraki állásait támadja. Dempsey reményét fejezte ki, hogy az Iszlám Állam elleni harcot több regionális partner, Törökország, Szaúd-Arábia és Jordánia is segíti majd.

Az amerikai légicsapások eddig nem tűnnek igazán hatékonynak. A legalább száz légitámadás ellenére az Iszlám Állam tovább terjeszkedik Irakban. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az Iszlám Állam súlyos bűncselekményeket elkövetett tagjainak megbüntetését követelte. Emlékeztetett arra, hogy a brutális gyilkosságok mellett tagjai nemi erőszakot követnek el, rabszolgasorba kényszerítik az embereket, lakónegyedeket tesznek a földdel egyenlővé.

Utalt arra, hogy június 10-én Moszulban 670 bebörtönzöttet gyilkoltak meg az IS fegyveresei csak azért, mert nem szunnita vallásúak voltak. Vasárnap az IS-nek heves harcok árán sikerült elfoglalnia a stratégiailag igen fontos szíriai katonai repülőteret. Al-Rakka régióban ez volt Bassár el-Aszad kormányerőinek utolsó jelentősebb bázisa.

Emberi jogi szervezetek szerint ezekben a harcokban legalább félezren vesztették életüket, köztük 346 szélsőséges. A dzsihadisták 150 katonát kerítettek körbe. Ha az IS fegyveresei meg tudják tartani a repülőteret, az nagy csapás lenne Damaszkusz számára, hiszen azt jelentené, hogy az iszlamisták biztosan uralhatják a régiót.

A dizsihadisták már Szíria egyharmadát, valamint Észak- és Nyugat-Irak jelentős részeit tartják ellenőrzésük alatt. Heves harcok zajlottak Irakban is. Miután visszaverték az IS fegyvereseinek támadását egy olajfinomító ellen, a kurd és a siíta milíciák a Bagdadtól 180 kilométerre északra található Tusz Hormatu térségében is útjukat állták.

Csaknem két év után újra szabad Peter Theo Curtis amerikai újságíró, akit az al-Kaida szíriai ága, az al-Nuszra Front tartott fogva. 2012 októberében rabolták el a szíriai-török határ közelében. Családja szerint átadták őt az ENSZ egyik képviselőjének. John Kerry amerikai külügyminiszter örömmel fogadta a hírt, főleg James Foley tragikus halála után, akit körülbelül egy hónappal Curtis után ejtettek foglyul.

Elmondta, az elmúlt két évben több tucat országhoz fordultak segítségért Curtis, valamint bármely más Szíriában raboskodó amerikai kiszabadításában. Az Egyesült Államok mindeközben hangoztatta, nem fizetett váltságdíjat érte. Egy június 30-án készült videón az újságíró láthatóan igen rossz egészségi állapotban volt.

A felvételen az életéért könyörgött, mondván három napja van hátra. Egy későbbi videón, amelyek láthatóan olvasta szövegét, azt állította, fogva tartói jól bánnak vele, és mindent megkap, amire szüksége van, elegendő ételhez jut, nincs szűkében ruháknak, sőt még barátokra is szert tett. Az utóbbi ellentmond Matthew Schrier fotóriporter beszámolójának, aki ugyanott raboskodott.

Szerző

Nincs megállás a gázai háborúban

Publikálás dátuma
2014.08.26. 07:34
Egyre súlyosabb traumaként élik meg a háborút a gázai gyerekek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Egyre érzékenyebben érinti a gázai konfliktus a gyermekeket. Kivált azt követően, hogy Benjamin Netanjahu bejelentette: a légitámadások a szeptember elsejei iskolakezdést követően is folytatódnak.

Egyelőre esély sincs a gázai konfliktus lezárulására, de egyelőre újabb tűzszünet sem körvonalazódik az izraeliek és a Hamász között. Az izraeli hadsereg legalább hetven célpontot támadott az elmúlt 24 órában. Megsemmisítettek egy rakétakilövő állomást, ahonnan Jeruzsálemet vették célba.

Előzőleg végeztek a Hamász egy pénzügyi szakértőjével, Mohammed al-Gullal, aki terrorakciók finanszírozására utalt át pénzeket terroristáknak. A gázai egészségügyi minisztérium is megerősítette halálhírét. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ismételten világossá tette, csak akkor hagynak fel a légitámadásokkal, ha hazája eléri végső célját.

Mint fogalmazott, a „Védővonal” nevű akciót szeptember elseje, az iskola megkezdése után is folytatják. Kifejtette, csak akkor függesztik fel a támadást, ha minden izraeli állampolgár békében élhet. Netanjahu párhuzamot vont a Hamász és az Iszlám Állam (IS) iraki és szíriai terrorszervezete között.

Miután a harcok iskolaidőben is folytatódnak, a konfliktus egyre érzékenyebben érinti a gyermekeket. Mint a Neue Zürcher Zeitung cikkében emlékeztet rá, eddig 478 palesztin gyerek vesztette életét, több ezren megsérültek. Az oktatást már csak azért sem lehet folytatni a Gázai övezetben, mert rengeteg palesztin az iskolákban lelt menedékre. AZ ENSZ adatai szerint a térség 103 oktatási intézményében 330 ezer ember zsúfolódott össze.

Közülük 70 ezren haza sem tudnának térni, mert házuk a földdel vált egyenlővé. Az UNICEF azt közölte, hogy 244 iskolát ért találat, 22-t pedig olyan súlyos sérülés ért, hogy használhatatlanná váltak. Egy iskolát katonai műveleti központként használt az izraeli hadsereg. Ugyanakkor három másik iskola épületében rakétákat rejtett el a Hamász.

A gyermekek egyre súlyosabb traumaként élik meg a háborút. Bár Izraelben jól védik az iskolákat, az intézmény felé vezető út szintén veszélyes lehet. A harcok július 8-i kitörése óta a gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint 2100 palesztin vesztette életét és több mint 10 600 megsérült. Izraeli részről 64 katona és négy polgári személy halt meg.

Jair Lapid pénzügyminiszter előzőleg azt közölte, Izrael kész külföldön is támadást intézni a Hamász emigrációban élő vezetői ellen. „Tudniuk kell, hogy vadászunk rájuk és elfogjuk őket. Meg kell fizetniük azért, amit Izrael déli részén előidéztek” – fejtette ki. Mint mondta, a radikális palesztin szervezet egyetlen illetékese sem érezheti biztonságban magát legyen szó akár politikai vezetőről, akár külföldi emigrációban élő személyiségről.

Netanjahu már szombaton utalt arra, hogy keményebb fellépést tervez a Hamásszal szemben. Azt követően döntött így, hogy pénteken a Hamász fegyveresei egy rakétatámadás során Nahal Oz kibucban megöltek egy négy éves gyermeket, Daniel Tragermannt. Épp ekkor tartózkodott a helyszínen Benny Grants izraeli altábornagy.

Szombaton szintén rakétatámadás ért egy a Gázai övezet közelében található kibucot, amikor Sami Turgeman, a szárazföldi erők parancsnoka tett látogatást. Móse Jalon védelmi miniszter látogatását azonban ideiglenesen lemondták, mivel az utóbbi napokban fokozottan támadják a térség településeit.

Egyiptom előzőleg javaslatot tett a béketárgyalások felújítására, amelyre Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke már igent mondott. Kairó a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) is bevonná a konfliktus megoldásába. Izrael még nem nyilatkozott a kérdésről, a palesztinok azonban hajlanak ennek elfogadására. A lépés azért veszélyes – vélik hírmagyarázók – mert a törvényszék bevonásával jelentősen rosszabbodhat Abbász és Izrael viszonya.

Egy hágai vizsgálat csak abban az esetben kezdődhetne meg, ha mindkét ország annak tagja lenne. Izrael ugyan aláírta a Római Statútumot, de nem ratifikálta azt. (Összesen 35 állam nem csatlakozott a ratifikáló államokhoz, köztük Kína, India, Oroszország és az Egyesült Államok.) Abbász mindenesetre világossá tette: ő a maga részéről nem akar egy hágai vizsgálat útjába állni, legalábbis abban az esetben, ha ebben a Hamász és az Iszlám Dzsihád is támogatja.

Hírek szerint Musza Abu Marzuk, a Hamász második embere már kérte ez ügyben Háled Mesál hozzájárulását, s az erre vonatkozó rendelkezést már alá is írta a radikális palesztin szervezet vezetője. Az Iszlám Dzsihád szintén támogatná Abbászt. Ha azonban teljes lenne az egység a kérdésben, Hága még akkor sem befolyásolhatja a háborút.

Tegnap bejelentették, Mahmúd Abbász nemzetközi diplomáciai offenzívát indít azzal a céllal, hogy az ENSZ-t felkérje, dogozzon ki menetrendet a palesztin állam megteremtésére az 1967-e határok alapján – értesült a Hárec.

A lap rámalláhi forrásokra hivatkozva azt írta, a Palesztin Hatóság elnöke a Nemzetközi Büntetőbíróság mellett a világszervezetet kívánja felkérni a palesztin konfliktus megoldására. Mint mondta, javaslatát John Kerry amerikai külügyminiszternek is előterjeszti.

Hétköznapi demokrácia Izraelben

Az Izraelbe történt bevándorlásom első heteiben sok helyi nem értette, miért lelkesedem bizonyos általuk természetesnek vélt dologért. Miért csodálkozom a sok - számomra pitiáner- ügyekért meghirdetett tüntetésen. Amikor pedig a saját a történetemet meséltem, ők nem értettek engem, a politika miért függ össze az oktatással, az állással, a léttel. Tátottam a számat, amikor a helyi választások idején sokan az autójukon, a ruhájukon reklámozták a kiválasztottjukat. A melegfelvonuláson pedig rám köszönt a helyi posta dolgozója, aki már elég sokat szenvedett velem a gyenge nyelvtudásom - ámde remek pantomimom - miatt ahhoz, hogy felismerjen bárhol, bármikor.

Az orosz bevándorlók értettek meg a leggyorsabban. Az argentínok kevésbé, a franciák és a régen itt élők, vagy az itt születettek szinte egyáltalán nem. Az én evidenciám az ő „scifijük” volt. Bemutatkozáskor ma már megkérdezem, hogy „honnan jöttél?”. Ettől teszem ugyanis függővé, hogy mit mesélek magamról. Ide mindenki „jött”. Ha nem ő, akkor a szülei. Talán ezért is ennyire dinamikus ez a közeg.

Most például sokan tüntetnek azért, hogy szűnjön meg a terroristáktól való félelem. Ez nem háború: fel kell számolni egy terrorista csoportot, amely szívesen nevezik magát népcsoportnak, ám ez nem igaz. Biztos, hogy ha nagyon sokan megyünk az utcára azért, megszűnjön a félelem a terroristáktól, akkor a vezetés lépni fog. A demokráciában érvényesül az összlakosság akarata. A demokráciában a lakosság energiája az ország energiája. A diktatúrákban az ország arculatát a vezető igyekszik meghatározni. Ez azonban sosem sikerül.

Csak depresszív, félelmekkel, agresszióval teli lesz az adott ország, ahol a vezető egy személyben dönt mindenről. Olyan elviselhetetlenné válik, hogy az egészséges emberek elmenekülnek, ha tudnak. Ha van rá lehetőségük, például egy ilyen országba, mint Izrael, ahol a külső fenyegetettség a legkevésbé sem gyengíti a belső demokráciát. Az Izraelt fenyegető külső veszélyt sokkal könnyebb tudomásul venni, mint a belső félnivalót. Hát nem könnyebb egy jó családban lenni és – tartva a betörőktől – zárva tartani az ajtót, mint a család valamelyik tagjától rettegve élni?

Wolf Csongovai Hilda (Izrael)írása a Népszavának

Szerző

Nincs megállás a gázai háborúban

Publikálás dátuma
2014.08.26. 07:34
Egyre súlyosabb traumaként élik meg a háborút a gázai gyerekek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Egyre érzékenyebben érinti a gázai konfliktus a gyermekeket. Kivált azt követően, hogy Benjamin Netanjahu bejelentette: a légitámadások a szeptember elsejei iskolakezdést követően is folytatódnak.

Egyelőre esély sincs a gázai konfliktus lezárulására, de egyelőre újabb tűzszünet sem körvonalazódik az izraeliek és a Hamász között. Az izraeli hadsereg legalább hetven célpontot támadott az elmúlt 24 órában. Megsemmisítettek egy rakétakilövő állomást, ahonnan Jeruzsálemet vették célba.

Előzőleg végeztek a Hamász egy pénzügyi szakértőjével, Mohammed al-Gullal, aki terrorakciók finanszírozására utalt át pénzeket terroristáknak. A gázai egészségügyi minisztérium is megerősítette halálhírét. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ismételten világossá tette, csak akkor hagynak fel a légitámadásokkal, ha hazája eléri végső célját.

Mint fogalmazott, a „Védővonal” nevű akciót szeptember elseje, az iskola megkezdése után is folytatják. Kifejtette, csak akkor függesztik fel a támadást, ha minden izraeli állampolgár békében élhet. Netanjahu párhuzamot vont a Hamász és az Iszlám Állam (IS) iraki és szíriai terrorszervezete között.

Miután a harcok iskolaidőben is folytatódnak, a konfliktus egyre érzékenyebben érinti a gyermekeket. Mint a Neue Zürcher Zeitung cikkében emlékeztet rá, eddig 478 palesztin gyerek vesztette életét, több ezren megsérültek. Az oktatást már csak azért sem lehet folytatni a Gázai övezetben, mert rengeteg palesztin az iskolákban lelt menedékre. AZ ENSZ adatai szerint a térség 103 oktatási intézményében 330 ezer ember zsúfolódott össze.

Közülük 70 ezren haza sem tudnának térni, mert házuk a földdel vált egyenlővé. Az UNICEF azt közölte, hogy 244 iskolát ért találat, 22-t pedig olyan súlyos sérülés ért, hogy használhatatlanná váltak. Egy iskolát katonai műveleti központként használt az izraeli hadsereg. Ugyanakkor három másik iskola épületében rakétákat rejtett el a Hamász.

A gyermekek egyre súlyosabb traumaként élik meg a háborút. Bár Izraelben jól védik az iskolákat, az intézmény felé vezető út szintén veszélyes lehet. A harcok július 8-i kitörése óta a gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint 2100 palesztin vesztette életét és több mint 10 600 megsérült. Izraeli részről 64 katona és négy polgári személy halt meg.

Jair Lapid pénzügyminiszter előzőleg azt közölte, Izrael kész külföldön is támadást intézni a Hamász emigrációban élő vezetői ellen. „Tudniuk kell, hogy vadászunk rájuk és elfogjuk őket. Meg kell fizetniük azért, amit Izrael déli részén előidéztek” – fejtette ki. Mint mondta, a radikális palesztin szervezet egyetlen illetékese sem érezheti biztonságban magát legyen szó akár politikai vezetőről, akár külföldi emigrációban élő személyiségről.

Netanjahu már szombaton utalt arra, hogy keményebb fellépést tervez a Hamásszal szemben. Azt követően döntött így, hogy pénteken a Hamász fegyveresei egy rakétatámadás során Nahal Oz kibucban megöltek egy négy éves gyermeket, Daniel Tragermannt. Épp ekkor tartózkodott a helyszínen Benny Grants izraeli altábornagy.

Szombaton szintén rakétatámadás ért egy a Gázai övezet közelében található kibucot, amikor Sami Turgeman, a szárazföldi erők parancsnoka tett látogatást. Móse Jalon védelmi miniszter látogatását azonban ideiglenesen lemondták, mivel az utóbbi napokban fokozottan támadják a térség településeit.

Egyiptom előzőleg javaslatot tett a béketárgyalások felújítására, amelyre Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke már igent mondott. Kairó a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) is bevonná a konfliktus megoldásába. Izrael még nem nyilatkozott a kérdésről, a palesztinok azonban hajlanak ennek elfogadására. A lépés azért veszélyes – vélik hírmagyarázók – mert a törvényszék bevonásával jelentősen rosszabbodhat Abbász és Izrael viszonya.

Egy hágai vizsgálat csak abban az esetben kezdődhetne meg, ha mindkét ország annak tagja lenne. Izrael ugyan aláírta a Római Statútumot, de nem ratifikálta azt. (Összesen 35 állam nem csatlakozott a ratifikáló államokhoz, köztük Kína, India, Oroszország és az Egyesült Államok.) Abbász mindenesetre világossá tette: ő a maga részéről nem akar egy hágai vizsgálat útjába állni, legalábbis abban az esetben, ha ebben a Hamász és az Iszlám Dzsihád is támogatja.

Hírek szerint Musza Abu Marzuk, a Hamász második embere már kérte ez ügyben Háled Mesál hozzájárulását, s az erre vonatkozó rendelkezést már alá is írta a radikális palesztin szervezet vezetője. Az Iszlám Dzsihád szintén támogatná Abbászt. Ha azonban teljes lenne az egység a kérdésben, Hága még akkor sem befolyásolhatja a háborút.

Tegnap bejelentették, Mahmúd Abbász nemzetközi diplomáciai offenzívát indít azzal a céllal, hogy az ENSZ-t felkérje, dogozzon ki menetrendet a palesztin állam megteremtésére az 1967-e határok alapján – értesült a Hárec.

A lap rámalláhi forrásokra hivatkozva azt írta, a Palesztin Hatóság elnöke a Nemzetközi Büntetőbíróság mellett a világszervezetet kívánja felkérni a palesztin konfliktus megoldására. Mint mondta, javaslatát John Kerry amerikai külügyminiszternek is előterjeszti.

Hétköznapi demokrácia Izraelben

Az Izraelbe történt bevándorlásom első heteiben sok helyi nem értette, miért lelkesedem bizonyos általuk természetesnek vélt dologért. Miért csodálkozom a sok - számomra pitiáner- ügyekért meghirdetett tüntetésen. Amikor pedig a saját a történetemet meséltem, ők nem értettek engem, a politika miért függ össze az oktatással, az állással, a léttel. Tátottam a számat, amikor a helyi választások idején sokan az autójukon, a ruhájukon reklámozták a kiválasztottjukat. A melegfelvonuláson pedig rám köszönt a helyi posta dolgozója, aki már elég sokat szenvedett velem a gyenge nyelvtudásom - ámde remek pantomimom - miatt ahhoz, hogy felismerjen bárhol, bármikor.

Az orosz bevándorlók értettek meg a leggyorsabban. Az argentínok kevésbé, a franciák és a régen itt élők, vagy az itt születettek szinte egyáltalán nem. Az én evidenciám az ő „scifijük” volt. Bemutatkozáskor ma már megkérdezem, hogy „honnan jöttél?”. Ettől teszem ugyanis függővé, hogy mit mesélek magamról. Ide mindenki „jött”. Ha nem ő, akkor a szülei. Talán ezért is ennyire dinamikus ez a közeg.

Most például sokan tüntetnek azért, hogy szűnjön meg a terroristáktól való félelem. Ez nem háború: fel kell számolni egy terrorista csoportot, amely szívesen nevezik magát népcsoportnak, ám ez nem igaz. Biztos, hogy ha nagyon sokan megyünk az utcára azért, megszűnjön a félelem a terroristáktól, akkor a vezetés lépni fog. A demokráciában érvényesül az összlakosság akarata. A demokráciában a lakosság energiája az ország energiája. A diktatúrákban az ország arculatát a vezető igyekszik meghatározni. Ez azonban sosem sikerül.

Csak depresszív, félelmekkel, agresszióval teli lesz az adott ország, ahol a vezető egy személyben dönt mindenről. Olyan elviselhetetlenné válik, hogy az egészséges emberek elmenekülnek, ha tudnak. Ha van rá lehetőségük, például egy ilyen országba, mint Izrael, ahol a külső fenyegetettség a legkevésbé sem gyengíti a belső demokráciát. Az Izraelt fenyegető külső veszélyt sokkal könnyebb tudomásul venni, mint a belső félnivalót. Hát nem könnyebb egy jó családban lenni és – tartva a betörőktől – zárva tartani az ajtót, mint a család valamelyik tagjától rettegve élni?

Wolf Csongovai Hilda (Izrael)írása a Népszavának

Szerző