Előfizetés

Jéghideg vizet a celebre !

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2014.08.22. 07:40
A brit rögbisztárok sem maradhatnak ki a világot bejáró jegesvödrös kihívásból. Ben Fodent, a Northampton játékosát két csapatt
Amerikában új őrület hódít: vödörnyi jeges vizet zúdítanak a nyakukba az emberek, hogy felhívják a figyelmet az amyotrophiás lateralsclerosisban (ALS) szenvedő betegekre. Szerdán a kezdeményezés kitalálója, a Corey Griffin vízbe fulladt.

A 27 éves fiatalember a barátjával, az ALS-ben szenvedő Pete Fratesszel indította el a rendhagyó jótékonysági kezdeményezést. Corey Griffin a múlt hét végéig már százezer dollárt gyűjtött a kór elleni küzdelemhez. A Boston Globe amerikai napilap híradása szerint Griffin szombaton életét vesztette, amikor a Massachusetts állambeli Nantucket szigetén tartózkodott, hogy adományokat gyűjtsön. A sziget Juice Guys nevű épületéről ugrott fejest az Atlanti-óceán vízébe, ahonnan felbukott a felszínre, majd alámerült.

Az emberi testet ellehetetlenítő ALS olyan neurológiai betegség, amely az idegrendszer akaratlagos mozgásokért felelős részét pusztítja el. Először a felső és az alsó végtagokat támadja meg, majd a légző- és a nyelőizmokat teszi működésképtelenné.

A betegséget Amerikában Lou Gehring-kornak is nevezik, ugyanis a betegségre akkor figyeltek fel, amikor 1941-ben megtámadta a New York Yankees baseballcsapatának egyik játékosát, Lou Gehringet, aki így kénytelen volt a pályafutását abbahagyni. Napjaink leghíresebb, ALS-kórban szenvedő betege, a tolószékbe kényszerült elméleti fizikus, Stephen Hawking, aki 1985 óta gépek segítségével kommunikál.

A rendhagyó felhívásra akkor figyelt fel igazán a média, amikor a milliárdos Facebook-alapító, Mark Zuckerberg is részt vett benne. A kezdeményezés lényege, hogy a résztvevőnek egy vödör jéghideg vizet kell a saját fejére öntenie, az akciót videóra veszik, majd az ALS betegséggel kapcsolatos információkkal együtt feltöltik az internetre.

Ezután meg kell nevezni három személyt, akinek 24 órája van arra, hogy végigcsinálja ugyanezt a mutatványt, vagy adományt utaljon az ALS Alapítványnak. Természetesen lehet vizet fejre önteni és pénzt utalni egyszerre is. 

Zuckerberg egyik kiválasztottja a Microsoft-alapító Bill Gates volt, akiről sokan azt hitték, nem fogja vállalni a mutatványt. Gates azonban örömmel öntött a fejére egy vödör jeges vizet, és még adományozott is. Persze nem mindenki olyan bátor mint a Windows atyja: Barack Obama amerikai elnök például kihagyta a vizes mutatványt, de átutalt száz dollárt az alapítványnak.

Nem úgy mint az elődje, a republikánus George W. Bush, aki bár csak egy csekket akart aláírni, de a YouTube-ra feltöltött videóban a felesége megtréfálta és nyakon öntötte. Számos sztár csatlakozott már a felhíváshoz: popénekesek mint Lady Gaga, Justin Timberlake, vagy színészek mint Ben Affleck és a nemrég a hazánkban is forgató Dwayne Johnson.

A rendhagyó felhívásnak indult kampány azonban a tömegmédia hatására veszít eredeti funkciójából. A vizes mutatványok idővel már nem feltétlenül a betegségre, hanem magára a performanszra hívják fel a nézők figyelmét. Ezért kérdéses, hogy a Facebookon, Twitteren és YouTube-on terjedő vizes mutatványok megtekintése után az emberek tényleg elkezdenek-e foglalkozni az ALS betegséggel, netán pénzt is utalnak az alapítványnak, vagy a többség csak a játékot és a PR-lehetőséget látja-e a videókban.

Problémát okoz, hogy számos résztvevő mielőtt a nyakába öntené a vizet, nem magyarázza el a felhívás miértjét. Sokan pedig inkább vizet zúdítanak magukra, csak hogy ne kelljen fizetniük. De talán még ennél is nagyobb gondot okoz, hogy egyes, a kampányban részt vevő sztárok kész show-t kerítenek a mutatvány köré. A kanadai jéghokis, Paul Bissonnette videójában például a sportoló egy hegy tetején fürdőnadrágban várja a "jeges zuhanyt", amit több méter magasból, helikopterből öntenek rá.

De vannak, akik csapatostul vállalkoznak a műveletre. Az NBC késő esti műsorát vezető Jimmy Fallon barátaival és a tíztagú The Roots nevű együttessel öntötte le magát. Ilyen esetekben inkább a rendhagyó performansz, mint a nemes cél marad meg a nézők emlékezetében, és felmerül a kérdés, vajon a sztár nem a saját népszerűségének növelése érdekében vesz-e részt a felhívásban.

A játékos kampány ennek ellenére - úgy látszik - mégis jövedelmező: az ALS Alapítványnak július 29. és augusztus 18. között 15,6 millió dollárt utaltak a számlájára, míg a non-profit szervezet a tavalyi évben ugyanebben az időszakban csak 1,8 millió dollár segítséget kapott - olvasható az ALS hivatalos weboldalán. Az idén nyáron átutalt pénz ráadásul nemcsak a már meglévő támogatóktól, hanem 307 598 új adományozótól érkezett.

Magyarországon is hódít a kampány, de hazánkban a részvevőknek egy-egy alapítványnak kell utalniuk a pénzt és/vagy leönteniük magukat. Legalábbis Hujber Ferenc színész így fogalmazta meg az ügyet, amikor videójában kihívta Hajdú Pétert, Sebestyén Balázst és Schobert Norbertet. Legutóbb Palvin Barbara öntötte le magát, majd ugrott medencébe. A modell azonban már meg sem említette a jótékonykodás célját.

Nincs béke Miskolcon

Publikálás dátuma
2014.08.22. 07:18
Miskolcra látogatott augusztus 19-én André Goodfriend, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője. Képünkön (középen) helyi lakoso
Nincs változás a miskolci telepfelszámolások ügyében, bár korábban felröppentek olyan hírek, hogy átmenetileg felfüggesztik azokat. Kriza Ákos polgármestr, illetve a Magyar Hírlap állításával ellentétben a Máltai Szeretetszolgálat, bár a városban is folytatja szociális tevékenységét, nem vesz részt semmilyen kilakoltatási programban.

Az augusztus 20-ai ünnepre való tekintettel felfüggesztették demonstrációjukat azok a miskolci romák, akik augusztus 6-a óta a miskolci Szent István téren tiltakoznak a kilakoltatások ellen. Miskolc augusztus 20-án a hagyományokhoz híven a Szent István-szobor előtti területen ünnepelt, ezért is döntöttek a demonstráció felfüggesztéséről, és a téren álló sátrakat is elbontották.

A miskolci, úgynevezett számozott utcák két ingatlanjából bírósági végrehajtással költöztettek ki augusztus 5-én lakókat, azóta tüntettek romák a Szent István téren és a számozott utcák térségében. Bár korábban felröppentek hírek, hogy sikerült megállapodni a telepfelszámolás és a kilakoltatás felfüggesztéséről, Kriza Ákos polgármester, aki októberben ismét a Fidesz-KDNP jelöltjeként indul az önkormányzati választásokon a Magyar Hírlap csütörtöki számának adott interjújában cáfolta ezt.

Mint mondta "minden megy a törvényeknek és a városi rendeleteknek megfelelően", vagyis semmiféle visszalépés vagy leállítás nem történt, és semmiféle megegyezés nem született az ügyben tartott belügyminisztériumi egyeztetésen. Kriza ismételten "35 ezer miskolci polgár támogatására" hivatkozott, hogy végrehajtsa a már 2010-ben meghirdetett rendteremtési programot.

"Augusztus végére várhatóan százöt-száztíz ingatlanból költöznek ki a szocialisták által betelepített, alulszocializált és mondjuk ki, többségében roma családok”, őszre hatvan-hetven lakás marad, de mivel látják a hatósági szigort, valószínű, hogy felgyorsulnak az elköltözések, mert mint fogalmazott, „átléptük ugyanis azt a kritikus intézkedési mennyiséget, amely után már maguk az érintettek tartják jobbnak, ha önként mennek”.

Hangsúlyozta, hogy a kiköltözők nem maradhatnak sehol jogcím nélkül a város területén. "Ricsajozik most mindenki. Összeborulhatnak a roma sátorozók a baloldal jelöltjeivel, táborozhatnak együtt a városháza előtt, a tény tény marad: Miskolcon felszámoljuk a nyomornegyedeket."

Veres Gábor, az MSZP szóvivője a Népszavának megerősítette, a párt álláspontja változatlan: a nyomortelepek felszámolásával az embertelen körülmények miatt egyetértenek, ám a városvezetés módszereivel nem, mert kampánycélra használják az ingatlanspekulációs hátterű kilakoltatásokat. A Demokratikus Koalíció továbbra is tiltakozik Kriza Ákos cselekedetei ellen. Mint Gréczy Zsolt a párt szóvivője hangsúlyozta: a kilakoltatás nem megoldás a romák helyi problémáira.

Kriza Ákos a Magyar Hírlapnak azt is elmondta: a folyamat mediálásába bekapcsolódott a Máltai Szeretetszolgálat, amit mindannyian, a belügyminisztériumi egyeztetésen jelenlévő államtitkárokkal együtt örömmel fogadtak, amit a lap úgy interpretált: "Immár a Máltai Szeretetszolgálat bevonásával folytatódik a nyomornegyedek felszámolása".

Az interjú nyomán támadt sajtóérdeklődésre Kozma Imre atya, elnök a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában csütörtökön úgy fogalmazott: a szeretetszolgálat soha, semmilyen kilakoltatási programban nem vett és a jövőben sem vesz részt. Hozzátette, hogy 25 éve dolgoznak Miskolcon, szerepvállalásuk mindig pozitív. Fogalma sincs, hogy a polgármester miről beszél.

Mint lapunk értesült: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolcon is változatlanul folytatja eddigi szociális munkáját, amiben együttműködik a város vezetésével, bár az ezzel kapcsolatos mára tervezett sajtótájékoztató elmarad.

A főnök szeme mindent lát(hat)?

B. M.
Publikálás dátuma
2014.08.22. 07:17
A munkavállalót tájékoztatni kell FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
A munkáltatók sokféleképpen ellenőrizhetik munkavállalóikat, azonban nem mindegy hogyan építik ki az ellenőrzés rendszerét, illetve, hogy milyen módon jutnak információkhoz velük kapcsolatban. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a dolgozó magánéletére nem terjedhet ki az ellenőrzés, az információkat pedig tilos korlátlan ideig tárolni - tudtuk meg a Szecskay Ügyvédi Iroda munkatársától. 

Közismert, hogy - a Munka Törvénykönyve (Mt) alapján - a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalójának a munkaviszonnyal összefüggő magatartását, de ez nem járhat az emberi méltóság megsértésével. Sőt, a munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalóját azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek az ellenőrzésére szolgálnak.

Tekintettel arra, hogy az Mt. felhatalmazza a munkáltatót az ellenőrzésre, a munkáltatói ellenőrzéshez kötődő adatkezeléshez nem feltétlen szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Fontos azonban tudni, hogy az Mt. konkrét, részletes rendelkezést nem tartalmaz, ezért az ilyen előírásokat a munkáltatónak kell megfogalmaznia.

A nagy érdeklődés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlást adott ki, arról hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a munkahelyi ellenőrzésnek. Gyakori probléma, hogy a munkáltató nem megfelelően építi ki a belső elektronikus ellenőrzési rendszert, adott esetben a kamerával történő megfigyelést is beleértve, ami akár milliós bírság kiszabásához is vezethet" - mondta Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

A bírság mellett a NAIH elnöke elrendelheti az adott ügyben hozott határozat - névvel történő - közzétételét, így a nyilvánosság is megismerheti a törvénysértő adatkezelőt. Az ügyvéd néhány szabályra is felhívta a figyelmet. Ilyen például, hogy a videofelvételeket csak három munkanapig szabad tárolni. Amennyiben a munkáltató ennél hosszabb ideig kívánja azokat őrizni, akkor ennek az okát megfelelő módon igazolnia kell.

Például, ha a kamerával olyan helyiséget figyelnek meg, ahol veszélyes anyagot tárolnak, akkor indokolt lehet a felvétel 30 napig történő megőrzése. A munkáltató köteles arról is gondoskodni, hogy a felvételek megtekintésére csak szűk személyi kör legyen jogosult, jelesül azon személyek, akik a felvétellel kapcsolatban a munkáltató szervezetén belül döntési jogkörrel rendelkeznek.

Számos esetben felmerül, hogy a munkahelyen milyen feltételekkel lehetséges kamerát elhelyezni. Ilyen esetben is meg kell vizsgálni a célhoz kötöttség elvét, azaz, hogy legitim-e a cél, aminek az elérése érdekében a munkáltató alkalmazni kívánja az elektronikus megfigyelést. Továbbá, hogy a munkáltató legitim érdekét nem írja-e adott esetben felül munkavállalói érdek.

Jogellenes olyan elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni, amely a munkavállalók munkahelyi viselkedését kívánja befolyásolni, továbbá nem lehet jogszerűen kiépíteni a rendszert öltözőkben, orvosi szobában, mosdókban, mivel az ilyen helyiségek megfigyelése sértené az emberi méltóságot.– mondta Kovács Zoltán Balázs.

A szakértő szerint olyan időpontban, amikor senki nem tartózkodhat jogszerűen a munkahelyen, valamennyi helyiség megfigyelhető. A célhoz kötöttség elvére tekintettel lényeges, hogy a kamera látószöge kizárólag arra a területre irányuljon, amit a megfigyelés céljának eléréséhez szükséges.

Az adott kamera elhelyezésének céljáról előzetesen pontosan tájékoztatni kell az érintett személyeket. A NAIH álláspontja szerint amennyiben a kamerarendszer nem kizárólag munkavállalók megfigyelésére alkalmas, hanem például. a munkáltatóhoz látogató személyek megfigyelésére is, akkor az adatkezelés bejelentési kötelezettség alá esik.

Jogellenes olyan elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni, amely a munkavállalók munkahelyi viselkedését kívánja befolyásolni, továbbá nem lehet jogszerűen kiépíteni a rendszert öltözőkben, orvosi szobában, mosdókban, mivel az ilyen helyiségek megfigyelése sértené az emberi méltóságot.

A munkáltató köteles dolgozója ellenőrzésről érthető és kellő részletességű belső szabályzatot készíteni, amelyben le kell lefektetni azokat az előírásokat, amelyek arról szólnak, hogy a munkavégzés céljára kapott email, valamint internet használata ellenőrizhető. Ez rendkivűl érzékeny terület, hiszen elő kell írni, hogy a munkahelyi email és internet kizárólag munkavégzés céljára használható, és ennek a szabálynak a betartását a munkáltató ellenőrizheti.