Magyarország az orosz embargó miatt kompenzálást vár

Publikálás dátuma
2014.08.21. 07:21
Varga Mihály: Moszkva az autóimportot is korlátozza FOTÓ: NÉPSZAVA
A nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsának következő ülésén fel kell vetni az embargó hatását kompenzáló direkt uniós támogatások bővítését. A miniszter erről a Hír TV műsorában beszélt, ahol felidézte, hogy a magyar mezőgazdaságnak napi 70 millió forint veszteséget jelent az orosz importtilalom. Hozzátette, ha Oroszország az autóimportot is korlátozza, az - elsősorban a német autópiacon keresztül - a magyar iparra is kedvezőtlen hatással lesz. 

Szükség volna annak a megtárgyalására, hogyan lehet a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatokat életben tartani - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy ez a gazdaság alapvető érdeke.

Varga Mihály utalt arra, hogy az Európai Bizottság már bejelentette: 125 millió euró értékben direkt támogatást biztosít azoknak a zöldségtermesztőknek, akiknek romlandó terményeik vannak. A magyar gazdaságot ennél komolyabb veszteség is érheti, ezért szükségünk van arra, hogy ne csak a mezőgazdaságban, hanem az iparban, a feldolgozóiparban vagy az építőiparban is kompenzálják a veszteségünket - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerint a másik kérdés, hogy az Európai Unió átgondolja-e az Oroszország elleni szankciókat, szükség van egy ilyen megbeszélésre - jelentette ki.

Ehhez kapcsolódik Gőgös Zoltánnak az MSZP elnökhelyettesének egy utcai sajtótájékoztatón elmondott véleménye: a magyar agrárium fekete éve lesz az idei, a kormány ugyanis a termelőkkel szembefordulva a külföldi konkurenciát támogatja, mindezt csak tetézi az orosz agrárembargó, amelynek eredményeként az európai hatalmas árufelesleg egy része az országra zúdulhat, ráadásul feketén. Mindezt figyelembe véve ismét javasolta, hogy a kormány csökkentse ezeknek az élelmiszereknek a 27 százalékos áfáját.

Az orosz kormánynak egyébként más gondja is van: több mint egy hónapja kénytelen szüneteltetni kötvényárveréseit, részben azért, mert a befektetők túl magas hozamot várnak az ukrán válság miatt.

"Egymás után negyedszer mondtuk le a heti kötvényaukciót, mert szerintünk a hazai és a külföldi befektetők ár- és hozamkövetelményei túl nagy politikai felárat tartalmaznak, amely nem áll arányban a tényleges kockázattal és (az orosz állam) fizetőképességével" - idézte Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettest tegnap az AFP hírügynökség.

A Ria-Novosti hírügynökség szerint az orosz kormány 140 milliárd rubel (2,9 milliárd euró, mintegy 800 milliárd forint) hitelt tervezett fölvenni kötvénykibocsátásból a harmadik negyedévben, de ettől messze elmaradt, mert július 16-a óta - a malajziai utasszállító repülőgép kelet-ukrajnai katasztrófája nyomán bevezetett új nyugati szankciók óta - nem sikerült megtartani a heti árveréseket.

Szerző

Kapkodnak a lakáshitelek után

Publikálás dátuma
2014.08.21. 07:20
Egyre nagyobb összegű lakáskölcsönöket vesznek fel ismét a családok FOTÓ: NÉPSZAVA
Az idei év első hat hónapjában 57 százalékkal nőtt a háztartásoknak kihelyezett lakáscélú hitelek szerződéses összege, az előző év azonos időszakához képest. A bővülés összefügg a hitelkamatok kitartó csökkenésével, valamint a lakáspiacon tapasztalható fellendüléssel.

A lakáshitel piac egyik markáns szereplője, az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) legfrissebb összegzése szerint az általuk folyósított kölcsönök esetében az átlagos hitelösszeg tavaly 6,5 millió forint körül mozgott, idén pedig már 7,0 millió forint felett jár - közölte a figyelmet a Portfólió gazdasági portál. Az OCHC tapasztalataiból általánosítható következtetések vonhatók le.

Eszerint mind a kínálati, mind a keresleti oldalon tapasztalható volt 2014-ben pozitív elmozdulás, ugyanis a családok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak a lakáskölcsön igénylésre, és bankok is erősítik hitelezési tevékenységüket, ismét megjelentek a különböző előnyökkel kecsegtető, ügyfélcsábító akcióval. Nem is eredménytelenül: csaknem kétharmaddal több új lakáscélú hitelt folyosósítottak a háztartásoknak az esztendő első hat hónapjában, mint egy évvel korábban. A kimagasló növekedési mutatóban természetesen a bázishatásnak is jelentős szerepe volt, érdemes emlékeztetni arra, hogy tavaly az első félévében történelmi mélységben volt az új lakáshitelek szerződéses összege.

Azonban nem csak bázishatásról van szó, az élénkülés ugyanis valóságos, 12 százalékkal növekedett a tavalyi második félévhez képest 2014 első hat hónapjában az egyik szerződésre jutó szerződéses összeg, ami annál is jelentősebb, mivel közismert, hogy a lakáspiac szezonális, és a második hat hónap általában jóval erősebb, mint az első. Ezért a szakemberek az idei év egészére jelentős növekedést prognosztizálnak. A hitelezési aktivitás még messze van a válság előtti szinttől, a trendek azonban biztatóak. Ugyancsak a Portfolio hívta fel a figyelmet arra, hogy a hitelkamatok kitartóan csökkennek, ami az ügyfelek számára csábítóan hat. Vagyis ez ideális beszállópontot a lakáspiacon, amit egyre többen ki is használnak.

Az átlagos hitelköltség mutató - lakáscélú hitelek esetében - 27 hónapja folyamatosan csökken, 2014 júniusára már a 2008-ban folyósított svájci frank alapú devizahitelek szintjén állt . Ennek oka nyilvánvaló, a jegybank az elmúlt időszakban folyamatosan csökkentette az alapkamatot, igaz egyre kisebb lépésekben, csak az utolsó kamatvágás jelentett ez alól kivételt. Mivel a Magyar Nemzeti Bank bejelentette: a további kamatvágásokat szünetelteti, így hiú ábrándnak bizonyulhat azt várni, hogy a hitelkamatok tovább mérséklődnek.

A szakemberek úgy látják, hogy többségben vannak a biztonságra törekvők, sok estben az ügyfelek a hosszabb, akár 5-10 éves kamatperiódusú hiteleket preferálják, aminek keresettsége azt mutatja, hogy az igénylők nem számítanak hosszú távon sem további jelentős kamatcsökkentésre, és a mostani alacsony kamatokat próbálják hosszú távra biztosítani.

Már beszámoltunk arról, hogy gyakran a kamattámogatott hitelek drágábbak, mint a támogatás nélküliek. Ennek oka az, hogy van egy alsó határ, ami alatt már nem jár támogatás, ez a határ most hat százalékos. Vagy is csak azok járhatnak jól, akik a kamatemelésre spekulálnak a futamidőn belül, de korántsem biztos, hogy ők jól járnak, viszont öt évig nem fizetnek többet a hat százalékos kamatnál.

Szakemberek szerint viszont a lakáshiteleknél, de a gépkocsira felvett kölcsönnél vagy a fogyasztói hiteleknél érdemes óvatosnak lenni. A fokozódó hitelfelvételi kedv ugyanis az idők során visszaüthet. Most is vannak számosan, akik "faltól falig" kiköltekeznek, nem számolva a váratlan kiadásaikkal. Kétségtelen lehet fix kamatozású hitelekhez is hozzájutni, ezek azonban rendszerint drágábbak, mint a változó kamatozásúak. Ne feledjük, a jelenlegi forinthitelesek között ugyancsak szép számmal vannak 90 napon túl nem törlesztők, akiket nem érintett a devizahitel-sokk.

Szerző

Korai még a sikerpropaganda

Publikálás dátuma
2014.08.21. 07:00
A hazai járműipar bővülésének lassan vége FOTÓ: NÉPSZAVA
Amíg a világ gazdasága a válság után lassacskán konszolidálódik, addig az Európai Unió legjelentősebb tagállamaiban jelentős növekedésről nem beszélhetünk. Ugyanakkor Magyarország számos ágazata meglódult 2014-ben, amire a kormány sikerpropagandáját építi, a szakemberek szerint azonban legfeljebb átmeneti évről beszélhetünk idén, és számos mutatónk még mindig nem érte el a krízis előtti szintet. A foglalkoztatottság és az államadósság tekintetében, pedig még a trükkök alkalmazása sem idegen a magyar kormánytól.

A magyar gazdaság kilátásai alapjaiban eltérnek a világgazdaság, illetve az Európai Unió vagy akár térségünk többi országának várható helyzetétől - így értékelte a 2014. közepi hazai állapotokat Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár úgy jellemezte a helyzetet, hogy amíg az általános várakozás a növekedési dinamika erősödését jelzi, addig nálunk átmeneti évről beszélhetünk.

A szakember megfogalmazása szerint a négy éve folytatott gazdaságpolitika törvényszerűen recessziót okozott, így a magyar gazdaság teljesítménye a múlt évben mindössze egy százalékkal haladta meg a 2010. évit. Ennek fényében érdemes azt is szemlélni, hogy a kormány az elmúlt héten 3,1 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedési kilátásait.

Ahogy Katona Tamás fogalmazott: a kedvező növekedési adat nem jelemzi a lecsúszási folyamat megfordítását, mert egyszeri tényezők együttes hatására jött létre. Ezek között szerepel az uniós források felhasználásának torlódása. Ez a hatás azonban 2015-ben már nem fog érvényesülni. Az Európai Unió fejlesztési forrásokra adja a pénzt, nálunk azonban a támogatásoknak nem kiegészítő, hanem kizárólagos szerepe van. A költségvetési pénzekből ugyanis nem a gazdasági fejlődést szolgáló beruházásokra költenek, hanem az ebből a szempontból számításba nem vehető stadionberuházásokra.

Gyakran hivatkozunk a multinacionális cégek által megvalósított járműipari nagyberuházásokra, ezek nagy része azonban idén befejeződött, így jövőre már nem lehet a dinamikus bővülés alapja. Ugyancsak Katona Tamás - aki korábban a Központi Statisztikai Hivatal elnöke is volt - hívta fel a figyelmet a növekedési adatokat kísérő statisztikai módszertani bizonytalanságokra is. A kiskereskedelmi forgalom számbavétele vagy a "láthatatlan gazdaság" teljesítményének reális becslése említhető meg ennek kapcsán.

Kedvezőtlen folyamatot tükröz az is, hogy a készpénzforgalom rohamosan bővül, holott a piacgazdaságot folytató országokban éppen ezzel ellentétes tendencia érvényesül, hiszen ez a kifehéredés folyamata ellen hat. Az idén júniusban forgalomban lévő készpénzállomány 3 416 milliárd forint volt, ami 45,5 százalékkal több a három évvel korábbinál. Még rosszabb a helyzet, ha megemlítjük, hogy a növekedésből 20,8 százalék az elmúlt 12 hónapban következett be. Ugyanakkor infláció ebben az időszakban egyáltalán nem volt.

A gazdasági növekedés egyik feltétele lehetne az Európai Unióval fennálló kormányzati kapcsolatok megjavítása, azonban ennek semmi jele nincsen, sőt a kormány - elképzelései szerint, a keleti nyitás jegyében - a legszívesebben a minimumra csökkentené azokat az uniós kapcsolatokat, amelyeknek részaránya jelenleg 75 százalékos. (Természetesen nyilvánosan ilyen abszurd terveik nincsenek, de a kétharmadra való részarányt már sikerként könyvelnék el.) Mindez azt eredményezi, hogy nem várható a működőtőke beáramlásának - egyébként szükséges - növekedése, így a magánberuházások érdemleges növekedésére sincs kilátás. Mindez a mostani gazdasági növekedés fenntarthatóságát kérdésessé teszi.

A statisztikai bűvészkedés egyik területe a kormány által is fontosnak érzett foglalkoztatottság növelése. Az első félévben a valóságos bővülés 2,4 százalékos volt, a köz foglalkoztatottakat nem számítva. Katona Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a foglalkoztatottsági adatok még mindig nem érik el a 2008. évi, tehát hat esztendővel ezelőtti szintet. Jól érzékelteti a közfoglalkoztatottak labilis helyzetét, hogy májusban az átmeneti finanszírozási zavar nyomán felére csökkent a közmunkások száma, és ugyanakkor a regisztrált munkanélkülieké ugyanennyivel megnőtt. Az elmúlt években megfigyelhető volt - mutatott rá a szakember -, hogy a közszférában egyre több közfoglalkoztatottat alkalmaznak, így számukra kevesebb bért kell folyósítani.

Az államadósság érdemi csökkentésére nincs esély, a 85 százalékot meghaladó GDP arányos mérték ugyan mérséklődhet, de az év végén csak trükkökkel lehet majd az évről évre szükséges mérséklődést produkálni. Az adósságállomány növekedésének oka: a kormányzat folytonos államosítási kényszere és a forint tartós gyengesége. A GDP növekedése ezt csak részben tudja ellensúlyozni.

Szerző