Előfizetés

Újabb magyar olimpiai érmek

Publikálás dátuma
2014.08.21. 07:56
Esztergályos Patrik
Továbbra is sikeresen szerepelnek fiataljaink a kínai Nankingban zajló ifjúsági olimpián. A magyarok eddig négy arany- egy ezüst- és három bronzérmet szereztek eddig, és minden esély megvan arra, hogy további dobogós helyeket szerezzenek.

Kedden a kardvívó Záhonyi Petra - a Kárpáti Rudolf Vívóklub 17 esztendős sportolója - a selejtezőkből kiemeltként jutott a 16-os táblára, majd a legjobb nyolc között 15-12-re legyőzte török ellenfelét. A döntőbe jutásért a másodikként kiemelt - végül aranyérmes - orosz Alina Moszejkóval vívott, akitől 15-12-re kikapott. A bronzcsatában a japán Emura Miszakit verte 15-13-ra.

"A csoportmeccseken végig tudtam koncentrálni, nem estem ki a ritmusból, de már a bemelegítésnél is éreztem, hogy jól megy a kezem. A legjobb tizenhat között nem kellett pástra lépnem, addig figyeltem az ellenfelet és tudtam még egyet iskolázni Bartali Csabával, ez is segített. Az ifi olimpiai bronzérem eddigi egyik legnagyobb eredményem, hogy itt lehetek, már az is csodálatos érzés" - nyilatkozta Petra a mob.hu-nak.

Esztergályos Patrik

Esztergályos Patrik

A tornász Kardos Botond egyéni összetettben sokáig az első háromban volt, ám végül meg kellett elégednie a negyedik hellyel. Összpontszáma 82.650, és 15 századdal maradt el a bronzéremtől. Talajon 14.300, lólengésben 13.900, gyűrűn 12.850, ugrásban 14.500, korláton 14.100, míg nyújtón 13.000 pontot kapott. Úszásban Novoszáth Melinda 800 méter gyorson ötödik, Kenderesi Tamás 100 méter pillangón hetedik lett.

Tegnap aztán újabb érmeket szereztek fiataljaink: a vívó Esztergályos Patrik ezüst-, a sportlövő Péni István pedig bronzérmes lett. A vívóknál az egyéni versenyek után vegyes válogatottak részvételével csapatversenyt rendeztek, a párbajtőr egyéniben hétfőn aranyérmes Esztergályos Európa 1-es válogatottját erősítetve lett második.

Péni István légpuskában érdemelte ki a bronzérmet 183,5 körös teljesítménnyel. A magyar sportoló az alapversenyben is harmadik volt 624,2 körrel, majd a döntőt nulláról kezdték a résztvevők. 

Az úszóknál Sztankovics Anna negyedik, Sebestyén Dalma pedig hetedik lett a 100 méter mell döntőjében, míg Szilágyi Liliána és Horváth Dávid egyformán ötödikként zárt 50 méter pillangón, illetve 200 méter mellen.

Levehetik a maszkot a pekingiek?

Ványai István írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2014.08.21. 07:36
Néha annyira elviselhetetlen a pekingi szmog, hogy a gyalogosok csak maszkban merészkednek az utcákra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAG
Kína végre rászánta magát, hogy tegyen valamit az elviselhetetlen pekingi szmog mérséklésére. Augusztus elején döntöttek arról, hogy 2020-ig betiltják a széntüzelést a kínai fővárosban. A világ legnépesebb országa a bolygó legnagyobb környezetszennyezője is egyben, de mindeddig elzárkózott attól, hogy kötelező erejű vállalásokat tegyen a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. 

Arról még egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy mikortól lenne tanácsos visszafogni a szénfogyasztást. Sokan attól félnek, hogy a szabályozások lefékeznék az ország gazdasági fejlődését, bányák bezárásához vezetnének, és ennek nyomán tömegek veszítenék el munkájukat.

Problémát jelenthet az is, ha nem sikerül időben pótolni a szenet alternatív energiaforrásokkal, vagy esetleg, azok nem válnak be úgy, ahogy arra számítanak, és ez energiahiányt okoz. Számítani lehet a szénipar ellenállására is, ami sok tartományt szinte egyedül tart el, és a politikusok közül is sok támogatója akad. Bár az elmúlt években, ha kis mértékben is, de csökkent az országos szénfogyasztás, a nemzeti szén egyesület számításai szerint 2020-ra 4.8 milliárd tonna körül lesz.

Hszie Csen-hua, Kína klímaváltozási főtárgyalója szerint Peking vélhetőleg 2015 első feléig bejelenti, mikorra tervezi elkezdeni a széndioxid-kibocsátás csökkentését. Más nagyhatalmakkal együtt Kína is kialakítja tárgyalási pozícióját a 2015-re tervezett nagy párizsi klímakonferenciára, ahol a fejlett és a fejlődő államoknak is kötelező vállalásokat kellene tenniük, hogy sikerüljön elfogadtatni a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi megállapodást.

Peking hozzáállása döntő fontosságú lehet, hiszen korábban más fejlődő országok mellett a kínaiak voltak azok, akik rendszeresen visszautasították a kibocsátási célok kitűzését. Egyes vélemények szerint, ha Kínában 2020-ra sikerül visszafogni a szénfogyasztást, 2030-ra a széndioxid-kibocsátás is eléri csúcspontját.

Mások szerint viszont ez túl korai lenne és veszélyeztetné a gazdaságot. Hszie Csen-hua elmondta, az első feladat az lenne, hogy meggyőzzék az országot, a gazdaság növekedése nem feltétlenül jár együtt a magasabb kibocsátásokkal. Az, hogy a párizsi klímacsúcsra ilyen felfogással készülnek, már bizakodásra adhat okot, de ahhoz, hogy hatékony és mindenki számára elfogadható megegyezés születhessen, először arra van szükség, hogy kitalálják, hogyan lehet kikerülni a növekedés és szennyezés ördögi köréből.

Nukleáris telet idézhet elő a szmog
A nagyvárosokban a szmog egyre elviselhetetlenebb, bizonyos időszakokban az utcára sokan már csak maszkban teszik ki a lábukat. A szálló por aránya a levegőben gyakran 500 mikrogramm körül mozog köbméterenként, az Egészségügyi Világszervezet szerint 25 mikrogramm számít biztonságosnak. A sűrű füstködtől gyakran látni is alig lehet, előfordul, hogy utakat és reptereket kell miatta lezárni. A Kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatásai szerint, ha nem kezdenek valamit a szmoggal, az egyfajta nukleáris telet is előidézhet, és a fényhiány hatalmas csapást mérhet a mezőgazdaságra.
A probléma egyre több nagyvárost érint, és még csak nem is a fővárosban a legrosszabb a helyzet. A hétmillió lakosú Hszingtaj észak-kínai városban tavaly 129 olyan nap volt, amikor a levegő károsanyag tartalma veszélyesnek minősült, Pekingben "mindössze" 60.
Ha mindez nem lenne elég, a környező országok is egyre jobban félnek a kínai szmogtól. Japánban februárban különösen megemelkedett a levegő szennyezettsége, és a káros anyagokat feltehetőleg Kínából vitte oda a szél, ez tovább mérgesítette a két ország egyébként sem felhőtlen viszonyát. Még az Egyesült Államok nyugati partvidékének légszennyezettségét is súlyosbítja a Csendes-óceán túlpartjáról érkező szmog.

Levehetik a maszkot a pekingiek?

Ványai István írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2014.08.21. 07:36
Néha annyira elviselhetetlen a pekingi szmog, hogy a gyalogosok csak maszkban merészkednek az utcákra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAG
Kína végre rászánta magát, hogy tegyen valamit az elviselhetetlen pekingi szmog mérséklésére. Augusztus elején döntöttek arról, hogy 2020-ig betiltják a széntüzelést a kínai fővárosban. A világ legnépesebb országa a bolygó legnagyobb környezetszennyezője is egyben, de mindeddig elzárkózott attól, hogy kötelező erejű vállalásokat tegyen a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. 

Arról még egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy mikortól lenne tanácsos visszafogni a szénfogyasztást. Sokan attól félnek, hogy a szabályozások lefékeznék az ország gazdasági fejlődését, bányák bezárásához vezetnének, és ennek nyomán tömegek veszítenék el munkájukat.

Problémát jelenthet az is, ha nem sikerül időben pótolni a szenet alternatív energiaforrásokkal, vagy esetleg, azok nem válnak be úgy, ahogy arra számítanak, és ez energiahiányt okoz. Számítani lehet a szénipar ellenállására is, ami sok tartományt szinte egyedül tart el, és a politikusok közül is sok támogatója akad. Bár az elmúlt években, ha kis mértékben is, de csökkent az országos szénfogyasztás, a nemzeti szén egyesület számításai szerint 2020-ra 4.8 milliárd tonna körül lesz.

Hszie Csen-hua, Kína klímaváltozási főtárgyalója szerint Peking vélhetőleg 2015 első feléig bejelenti, mikorra tervezi elkezdeni a széndioxid-kibocsátás csökkentését. Más nagyhatalmakkal együtt Kína is kialakítja tárgyalási pozícióját a 2015-re tervezett nagy párizsi klímakonferenciára, ahol a fejlett és a fejlődő államoknak is kötelező vállalásokat kellene tenniük, hogy sikerüljön elfogadtatni a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi megállapodást.

Peking hozzáállása döntő fontosságú lehet, hiszen korábban más fejlődő országok mellett a kínaiak voltak azok, akik rendszeresen visszautasították a kibocsátási célok kitűzését. Egyes vélemények szerint, ha Kínában 2020-ra sikerül visszafogni a szénfogyasztást, 2030-ra a széndioxid-kibocsátás is eléri csúcspontját.

Mások szerint viszont ez túl korai lenne és veszélyeztetné a gazdaságot. Hszie Csen-hua elmondta, az első feladat az lenne, hogy meggyőzzék az országot, a gazdaság növekedése nem feltétlenül jár együtt a magasabb kibocsátásokkal. Az, hogy a párizsi klímacsúcsra ilyen felfogással készülnek, már bizakodásra adhat okot, de ahhoz, hogy hatékony és mindenki számára elfogadható megegyezés születhessen, először arra van szükség, hogy kitalálják, hogyan lehet kikerülni a növekedés és szennyezés ördögi köréből.

Nukleáris telet idézhet elő a szmog
A nagyvárosokban a szmog egyre elviselhetetlenebb, bizonyos időszakokban az utcára sokan már csak maszkban teszik ki a lábukat. A szálló por aránya a levegőben gyakran 500 mikrogramm körül mozog köbméterenként, az Egészségügyi Világszervezet szerint 25 mikrogramm számít biztonságosnak. A sűrű füstködtől gyakran látni is alig lehet, előfordul, hogy utakat és reptereket kell miatta lezárni. A Kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatásai szerint, ha nem kezdenek valamit a szmoggal, az egyfajta nukleáris telet is előidézhet, és a fényhiány hatalmas csapást mérhet a mezőgazdaságra.
A probléma egyre több nagyvárost érint, és még csak nem is a fővárosban a legrosszabb a helyzet. A hétmillió lakosú Hszingtaj észak-kínai városban tavaly 129 olyan nap volt, amikor a levegő károsanyag tartalma veszélyesnek minősült, Pekingben "mindössze" 60.
Ha mindez nem lenne elég, a környező országok is egyre jobban félnek a kínai szmogtól. Japánban februárban különösen megemelkedett a levegő szennyezettsége, és a káros anyagokat feltehetőleg Kínából vitte oda a szél, ez tovább mérgesítette a két ország egyébként sem felhőtlen viszonyát. Még az Egyesült Államok nyugati partvidékének légszennyezettségét is súlyosbítja a Csendes-óceán túlpartjáról érkező szmog.