Már most túlfogyasztottuk a Földet

Publikálás dátuma
2014.08.19. 09:35
Fotó: Thinkstock
Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkezett a globális túlfogyasztás napja: 2014-ben alig több mint nyolc hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.

Az adatok szerint az év hátralévő része már a "vörös tartományban" telik, azaz az emberiség túlfogyasztja a bolygó erőforrásait - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarországi szervezete az MTI-vel.

A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával. Ez alapján az emberi fogyasztás idén a augusztus 19-én érte el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. A globális túlfogyasztás napja 2000 óta egyre előrébb araszol, hiszen az ezredfordulón még október elején lépett át a Föld lakossága a túlfogyasztás tartományába.

A túlnépesedéssel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt: 1961 óta megduplázódott az energiafelhasználás, az 1970-es évek óta pedig folyamatosan több természeti erőforrást használnak fel az emberek, mint amennyit a Föld hosszú távon képes újratermelni, jelenleg egy év alatt annyit, amennyit a bolygó másfélszerese lenne képes újra előállítani. 

A legsúlyosabb problémát a káros anyagok okozzák, ugyanis az ökológiai lábnyom felét a szén-dioxid gyorsan növekvő kibocsátása adja. Ez a szennyezés tehető felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért, és nagy a szerepe a szélsőséges időjárás általánossá válásában és az éghajlatváltozásban is. A kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mérséklésével jó eséllyel csökkenne az emberiség ökológiai lábnyoma, és fenntarthatóbbá válna a Föld, és a klímaváltozás megfékezésének érdekében is nagy eredményeket lehetne elérni ezen a területen.

A WWF a jövő hónapban teszi közzé kétéves jelentését a legveszélyeztetettebb fajok helyzetéről. Ebben kitérnek a bolygó állapotára és az emberi tevékenység okozta hatásokra is.

Szerző

Szijjártó üzent

Akár azt is mondhatnánk, Szijjártó Péternek ezúttal igaza van. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elítélte az iraki keresztények üldözését, sőt, szorgalmazta, hogy a NATO Észak-Atlanti Tanácsa tűzze ülésének napirendjére a kérdést. Csakhogy a Magyarországon Élő Kurdok Egyesülete felfedezte a részletekben rejtező ördögöt. Közleményükben joggal mutatnak rá, hogy a háborús övezetté vált észak-iraki régióban nem csupán a keresztények, hanem más felekezetekhez tartozók, például az ezidek is üldöztetésnek vannak kitéve az Iszlám Állam "kalifátusának" kegyetlenkedéseinek.

A magyarországi kurdok a jelek szerint még nem tudják, hogy az Orbán-kormány külpolitikáját kizárólag belpolitikai megfontolások irányítják. Szijjártó természetesen a hazai keresztény egyházaknak üzent kiadott kommünikéjével. Ha Magyarországon nagy létszámú ezid közösség működne, nyilván az "ördögimádó" felekezetről is megemlékezett volna. Így azonban kizárólag a keresztények védelmében emelte fel a szavát. Hiába; a rezsimnek szüksége van a történelmi egyházak klérusára. Máskülönben kik terelnék a híveket minden hazai választás előtt a "jó pásztor", Orbán Viktor aklába? Kikre támaszkodna "a nemzet miniszterelnöke", ha a főpapok feladnák 2010 óta tartó cinkos hallgatásukat, és felemelnék szavukat a hatalmas társadalmi egyenlőtlenségeket generáló, tömegeket elszegényítő orbáni gazdaságpolitika vagy éppen a jogállam szemünk előtt történő lebontása ellen? Miközben Ferenc pápa tevékenységétől a Vatikánban azt várják, hogy megállítsa a hívek számának csökkenését Európában, "trón és oltár szövetségének" megvalósulása Magyarországon a legutóbbi népszámlálási adatok szerint éppen ellenkező hatást váltott ki.

Nem hiteles Szijjártó megszólalása azért sem, mert a Fidesz államfelfogásától nem idegenek a teokratikus tendenciák. Nem csupán arra gondolok, hogy az úgynevezett Alaptörvény megszövegezésében részt vettek bizonyos, arra kiválasztott főpapok is. Tekintsünk el most attól is, hogy a törvényhozás normális országokban inkompetens annak meghatározását illetően, mely gyülekezetek kaphatnak egyházi státuszt. De Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédében Recep Tayyip Erdogan Törökországát is követendő példaként nevezte meg. Erdogan pedig köztudomásúlag azon munkálkodik évek óta, hogy megsemmisítse nagy elődje, Musztafa Kemal Atatürk művét: többek között állam és egyház szigorú szétválasztását, a világi jellegű államberendezkedést. Nem véletlen, hogy a nemrégiben államfővé választott török politikus már nem törekszik igazán arra, hogy hazáját az Európai Unióba vezesse. Hiszen saját szemével láthatja: a magyar kormányfő autokratikus törekvéseinek valamennyire mégiscsak gátat vet hazánk uniós tagsága.

Nagyon helyes, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet a nemzetközi jog törvényen kívül helyezte. De vajon mennyire szalonképes annak az állítólag demokratikus országnak a miniszterelnöke, aki az emberi jogoknak nyilvánosan hadat üzent?

Meglehet, az IS által kikiáltott kalifátus életképesnek bizonyul, s egyszer majd egy kormányfői beszédben talán meg lehet nevezni követendő példaként.

Szerző
Beck Tamás publicista

Szijjártó üzent

Akár azt is mondhatnánk, Szijjártó Péternek ezúttal igaza van. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elítélte az iraki keresztények üldözését, sőt, szorgalmazta, hogy a NATO Észak-Atlanti Tanácsa tűzze ülésének napirendjére a kérdést. Csakhogy a Magyarországon Élő Kurdok Egyesülete felfedezte a részletekben rejtező ördögöt. Közleményükben joggal mutatnak rá, hogy a háborús övezetté vált észak-iraki régióban nem csupán a keresztények, hanem más felekezetekhez tartozók, például az ezidek is üldöztetésnek vannak kitéve az Iszlám Állam "kalifátusának" kegyetlenkedéseinek.

A magyarországi kurdok a jelek szerint még nem tudják, hogy az Orbán-kormány külpolitikáját kizárólag belpolitikai megfontolások irányítják. Szijjártó természetesen a hazai keresztény egyházaknak üzent kiadott kommünikéjével. Ha Magyarországon nagy létszámú ezid közösség működne, nyilván az "ördögimádó" felekezetről is megemlékezett volna. Így azonban kizárólag a keresztények védelmében emelte fel a szavát. Hiába; a rezsimnek szüksége van a történelmi egyházak klérusára. Máskülönben kik terelnék a híveket minden hazai választás előtt a "jó pásztor", Orbán Viktor aklába? Kikre támaszkodna "a nemzet miniszterelnöke", ha a főpapok feladnák 2010 óta tartó cinkos hallgatásukat, és felemelnék szavukat a hatalmas társadalmi egyenlőtlenségeket generáló, tömegeket elszegényítő orbáni gazdaságpolitika vagy éppen a jogállam szemünk előtt történő lebontása ellen? Miközben Ferenc pápa tevékenységétől a Vatikánban azt várják, hogy megállítsa a hívek számának csökkenését Európában, "trón és oltár szövetségének" megvalósulása Magyarországon a legutóbbi népszámlálási adatok szerint éppen ellenkező hatást váltott ki.

Nem hiteles Szijjártó megszólalása azért sem, mert a Fidesz államfelfogásától nem idegenek a teokratikus tendenciák. Nem csupán arra gondolok, hogy az úgynevezett Alaptörvény megszövegezésében részt vettek bizonyos, arra kiválasztott főpapok is. Tekintsünk el most attól is, hogy a törvényhozás normális országokban inkompetens annak meghatározását illetően, mely gyülekezetek kaphatnak egyházi státuszt. De Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédében Recep Tayyip Erdogan Törökországát is követendő példaként nevezte meg. Erdogan pedig köztudomásúlag azon munkálkodik évek óta, hogy megsemmisítse nagy elődje, Musztafa Kemal Atatürk művét: többek között állam és egyház szigorú szétválasztását, a világi jellegű államberendezkedést. Nem véletlen, hogy a nemrégiben államfővé választott török politikus már nem törekszik igazán arra, hogy hazáját az Európai Unióba vezesse. Hiszen saját szemével láthatja: a magyar kormányfő autokratikus törekvéseinek valamennyire mégiscsak gátat vet hazánk uniós tagsága.

Nagyon helyes, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet a nemzetközi jog törvényen kívül helyezte. De vajon mennyire szalonképes annak az állítólag demokratikus országnak a miniszterelnöke, aki az emberi jogoknak nyilvánosan hadat üzent?

Meglehet, az IS által kikiáltott kalifátus életképesnek bizonyul, s egyszer majd egy kormányfői beszédben talán meg lehet nevezni követendő példaként.

Szerző
Beck Tamás publicista