Előfizetés

A MEASZ is kiáll a Népszava mellett

Publikálás dátuma
2014.08.19. 07:10
Fotó: Népszava
Új fejezet kezdődött a Népszava és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének életében.

A Népszava már eddig is támogatta a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségét törekvéseiben, teret adott álláspontjuknak, rendszeresen beszámolt rendezvényeikről, céljaikról. Hétfőn a MEASZ elnöke, Hanti Vilmos látogatást tett szerkesztőségünkben, ahol nagyra értékelte mindazt a munkát, amit a 141 éves Népszava a baloldalért tesz. Németh Péterrel, lapunk főszerkesztőjével további kölcsönös együttműködésükről biztosították egymást. 

Drámai ütemben nő idehaza a szegénység

Publikálás dátuma
2014.08.19. 07:08
Fotó: Thinstock
Ötödik éve folyamatosan nő a szegények, illetve a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett emberek száma Magyarországon. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint tavaly már 3,3 millió honfitársunk tartozott a legszegényebbek közé: ők kevesebb mint 65 ezer forintból élnek havonta. 2008 óta félmillió, tavaly óta újabb százezer ember csúszott le ide - ráadásul úgy, hogy az alapul vett mediánbér, ami tavaly még 109 ezer forint volt, csökkent is tavaly óta. A lecsúszottak száma 2011-ben emelkedett először 3 millió fölé, és az Eurostat adatai szerint - amelyekről a napi.hu számolt be - azóta egyre növekszik számuk. 

Mindez azt jelenti, hogy hazánk lakosságának immár 33,5 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség - 2012-ben még "csak" 32,4 százalékot. A legkisebb arányt 2008-ban regisztrálta az Eurostat, akkor 28,2 százalék volt a hazai szegények aránya.

A legnagyobb mértékben a közép-magyarországi régióban romlott a helyzet, 26,6 százalékos szegénységről szólnak az adatok, miközben a Dunántúlon számottevően kisebb a kirekesztettség kockázatának kitettek aránya - 21 százalékra csökkent -, mint az ország középső térségében. Az okokról a statisztika nem szól. A leginkább érintett térségekben - az alföldi és észak-magyarországi régiókban - viszont 39 százalék fölé emelkedett a szegények aránya.

Azoknak az aránya, akik kénytelenek más háztartásokkal, családokkal közös vécére járni, nem változott: a 2012-es szinten, 4,8 százalékon maradt. Sem fürdőkád, sem zuhany nem található meg honfitársaink közel 4 százalékának otthonában. Itt azonban folyamatosan javul a helyzet, a 2013-as 3,9 százalékos értékkel szemben 2005-ben még 7,7 százalék volt ez az arány.

Hazánk helyzete uniós összevetésben sem túl jó. Magyarországhoz hasonló, bár kissé kedvezőtlenebb a helyzet Lettországban és Litvániában, míg 2012-ben Romániában a lakosság 41,7 százalékát, Bulgária lakosságának 49,3 százalékát fenyegette a teljes lecsúszás 2012-ben. Csehország és Szlovákia viszont javítani tudott, a cseh mutató 15, a szlovák 20 százalék alá került, de csökkent a lengyelországi arány is, 26 százalék alá. (Csak 2012-es összehasonlítható adatokat közölt az Eurostat.)

Az Európai Unió 28 tagállamának egyébként mintegy negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, ez 124,5 millió főnek felelt meg, vagyis a helyzet romlott 2011-hez képest. A kontinensen egyébként egyedül Szicíliában mértek bőven 50 százalék feletti szegénységet.

Ötezer tanfelügyelő vizslatja a tanárokat

Publikálás dátuma
2014.08.19. 07:07
Fotó: Thinkstock
Legalább ötezer tanfelügyelőt képeznek ki az év végéig ahhoz, hogy a jövő évben 18 ezer pedagógus minősítését, az ehhez kapcsolódó tanfelügyeleti ellenőrzést, valamint a további 12 ezer tervezett tanfelügyeleti ellenőrzést végrehajtsák - közölte a Világgazdasággal a köznevelési államtitkárság. A lap szerint az Oktatási Hivatal (OH) által meghirdetett tanfelügyeleti és a pedagógusminősítési szakértői képzésekre csaknem 7000-en jelentkeztek januárban. A képzést 3,7 milliárd forintos uniós keretből finanszírozzák.

Tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértőnek az a pedagógus jelentkezhetett, aki rendelkezett legalább 14 év pedagógus-munkakörben szerzett köznevelési vagy a felsőoktatásban a pedagógusképzésben oktatói munkakörben szerzett tapasztalattal.

Rendelkeznie kellett továbbá legalább 5 éves tapasztalattal is abban az intézménytípusban, melyben szakértői tevékenységet szeretne folytatni. Szükséges a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség is, jelenleg pedig pedagógus, pedagógiai szakértő vagy előadó munkakörben foglalkoztatott. A jövendő tanfelügyelők a sikeres próbaminősítés után január 1-től (a nagyobb jövedelemmel is járó) mesterpedagógus fokozatba nyernek besorolást.

A felügyelők feladatai közé tartozik majd, hogy átnézzék a pedagógiai dokumentumokat, órákat látogassanak, és interjút készítsenek az intézményvezetővel, illetve a tanárokkal is. A tanfelügyelők érkezése előtt 15 nappal az intézményvezetőnek el kell küldenie az érintett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak, az óralátogatás előtt pedig két nappal felveszik a kapcsolatot az igazgatóval.