Előfizetés

Külügyminiszterét szemelte ki utódául Erdogan

Augusztus 21-én, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) rendkívüli ülésén nevezik meg az államfővé megválasztott Recep Tayyip Erdogan kormányfő utódját, de a hét végén máris kiszivárgott, hogy Ahmet Davutoglu jelenlegi külügyminiszter a legesélyesebb. Ezt a Yeni Safak című kormányközeli török lap adta hírül szombaton.

Erdogan augusztus 28-án átveszi a hatalmat Abdullah Gül köztársasági elnöktől, előbb azonban saját maga nevezi majd ki utódját, aki majd neki nyújtja be a kormányának névsorát. Egyértelmű, hogy a törökországi hatalmi átrendeződés Erdogan elképzelései és érdekei szerint történik.

A török lap szerint nem Davutoglú az egyetlen jelölt esélyes, szóba jöhet még Ali Babacan és Bülent Arinc miniszterelnök-helyettes, valamint Binali Yildirim volt közlekedési miniszter. A külügyminisztert azért tartják favoritnak, mert állítólag Erdogan zárt ajtók mögött gyors szavazást rendezett a párt magas rangú tagjai között, és ebből kiderült, hogy a 2009 óta külügyminiszterként tevékenykedő Davutoglu elsöprő többségű támogatást tudhat maga mögött az AKP-n belül.

Családban marad a hatalom

Zimbabwe koronázatlan királya, a 90 éves Robert Mugabe elnök megtalálta a módját annak, hogy hatalmát ne kelljen idegen kézbe adnia. A napokban az elnök 49 éves feleségét választották meg a kormányzó ZANU PF női ligája vezetőjének. Tisztségét decembertől fogja betölteni.

Elemezők szerint ezzel megtörtént az első lépés a családon belüli hatalomutódlás felé. Mugabe hosszú távú terveiről nem sokat tudni, csupán találgatások vannak. A diktátor pályafutása alapján azonban abban egyetértés van, hogy önszántából nem fogja átadni a hatalmat, élete végéig ragaszkodik elnöki székéhez, amelyet 1967 decemberétől birtokol, előtte pedig miniszterelnök volt. Azt is már korábban valószínűsítették, hogy utódául feleségét látná szívesen, s ennek érdekében mindent meg is tesz majd.

Ezt a forgatókönyvet támasztja alá Grace Mugabe feltűnése a politikában. A kormánypárt női ligájának elnöksége ugyanis megnyitja számára az utat az ország elnöksége felé is, ugyanis a női liga vezetője automatikusan bekerül a párt politikai bizottságába. Amennyiben Mugabe valóban feleségét szemelte ki utódául, akkor nem jelent gondot majd, hogy Grace megszerezze a szükséges számú támogatót a párton és a politikai bizottságon belül ahhoz, hogy ő legyen annak államfőjelöltje. A jelenlegi zimbabwei erőviszonyok alapján pedig ennyi elegendő is a tisztség megszerzésére, hiszen bármely más alakulat esélytelen a győzelemre.

Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok azonnal úgy reagáltak a hírre, hogy Grace politikai színtéren való feltűnésével eldőlt a hatalomutódlás kérdése. Mugabe és neje cáfolták a híreket, ennek ellenére mindenki kész ténynek tekinti. Elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy Mugabe önkéntes visszavonulása vagy halála esetén mindenképpen súlyos politikai válság várható a kormányzó pártban, még akkor is, ha az elnök akaratának köszönhetően neje kezdetben meg tudja szerezni a ZANU PF vezető testületének támogatását akár az államfőjelöléshez is. Az évek során ugyanis a kormányzó párton belül több egymással vetélkedő frakció alakult, amelyek mindeddig csupán azért nem estek egymásnak, mert Mugabe vaskézzel tartja a gyeplőt.

Július közepén még úgy tűnt, meggyengülhet a diktátor tejhatalma. Új alkotmány lépett életbe, ami többé nem teszi lehetővé, hogy az államfő önkényesen nevezzen ki bírákat. A nép és az elnök is javasolhat jelölteket, a helyi bírói tanács választja ki a legalkalmasabbakat, majd közülük választ végül az elnök. Az új rendelkezések értelmében lehetővé tették a kettős állampolgárságot, és a becsületsértésre, illetve az elnök megsértésére vonatkozó törvényeken is enyhítettek. Emiatt a módosítás miatt legalább 400 törvény szorul felülvizsgálatra és új médiatörvényt kell alkotni. Ám egyelőre nem sietik el a dolgokat Zimbabweban. Július közepén meg is kezdték az első nyilvános meghallgatásokat a legfelsőbb bíróság megüresedett helyeiért, azóta viszont újabb hírek nem érkeztek a reform lépéseiről.

Az ország közben teljesen a csőd szélére sodródott, de Mugabe ennek kimagyarázására is talált megoldást. Nem először a fehér lakosságot tette meg bűnbaknak, újabb hadjáratot indított a még az országban maradt mintegy 400 fehér farmer ellen. A 2000-es évek elején a földterületek erőszakos kiközösítése előtt még 4500 fehér gazda élt az országban. A ZANU PF ennek ellenére újra azt tűzte zászlajára, hogy "Nemet mondunk a földünket uraló fehérekre", és ezt nyilvánosan, rendezvényeken hirdeti, népszerűsíti. A fehéreknek el kell tűnniük az országból, jelentette ki az egyik párt potentát, hozzátéve, reméli, hogy üzenetét Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is tisztán meghallják.

A Zanu-PF nyilvánvaló csalással nyerte meg a tavalyi parlamenti választást, s az előző koalíciós partner, az ellenzékbe került Demokratikus Választás Mozgalom (MDC) által elért gazdasági sikerek mára a múlt ködébe vesztek. A Zanu-PF ugyanis finanszírozhatatlan programmal állt elő. Ennek következtében a pénzügyi helyzet rosszabb mint valaha. Mivel üres az államkassza, a kormány az adóból próbál bevételre szert tenni. A megtermelt javak 80 százaléka azonban az árnyékgazdaságból származik. Az idei évre 4,1 milliárd dollár adóbevételt irányoztak elő, az első negyedévben azonban csak 805 millióval gyarapodott az államkincstár.

Családban marad a hatalom

Zimbabwe koronázatlan királya, a 90 éves Robert Mugabe elnök megtalálta a módját annak, hogy hatalmát ne kelljen idegen kézbe adnia. A napokban az elnök 49 éves feleségét választották meg a kormányzó ZANU PF női ligája vezetőjének. Tisztségét decembertől fogja betölteni.

Elemezők szerint ezzel megtörtént az első lépés a családon belüli hatalomutódlás felé. Mugabe hosszú távú terveiről nem sokat tudni, csupán találgatások vannak. A diktátor pályafutása alapján azonban abban egyetértés van, hogy önszántából nem fogja átadni a hatalmat, élete végéig ragaszkodik elnöki székéhez, amelyet 1967 decemberétől birtokol, előtte pedig miniszterelnök volt. Azt is már korábban valószínűsítették, hogy utódául feleségét látná szívesen, s ennek érdekében mindent meg is tesz majd.

Ezt a forgatókönyvet támasztja alá Grace Mugabe feltűnése a politikában. A kormánypárt női ligájának elnöksége ugyanis megnyitja számára az utat az ország elnöksége felé is, ugyanis a női liga vezetője automatikusan bekerül a párt politikai bizottságába. Amennyiben Mugabe valóban feleségét szemelte ki utódául, akkor nem jelent gondot majd, hogy Grace megszerezze a szükséges számú támogatót a párton és a politikai bizottságon belül ahhoz, hogy ő legyen annak államfőjelöltje. A jelenlegi zimbabwei erőviszonyok alapján pedig ennyi elegendő is a tisztség megszerzésére, hiszen bármely más alakulat esélytelen a győzelemre.

Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok azonnal úgy reagáltak a hírre, hogy Grace politikai színtéren való feltűnésével eldőlt a hatalomutódlás kérdése. Mugabe és neje cáfolták a híreket, ennek ellenére mindenki kész ténynek tekinti. Elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy Mugabe önkéntes visszavonulása vagy halála esetén mindenképpen súlyos politikai válság várható a kormányzó pártban, még akkor is, ha az elnök akaratának köszönhetően neje kezdetben meg tudja szerezni a ZANU PF vezető testületének támogatását akár az államfőjelöléshez is. Az évek során ugyanis a kormányzó párton belül több egymással vetélkedő frakció alakult, amelyek mindeddig csupán azért nem estek egymásnak, mert Mugabe vaskézzel tartja a gyeplőt.

Július közepén még úgy tűnt, meggyengülhet a diktátor tejhatalma. Új alkotmány lépett életbe, ami többé nem teszi lehetővé, hogy az államfő önkényesen nevezzen ki bírákat. A nép és az elnök is javasolhat jelölteket, a helyi bírói tanács választja ki a legalkalmasabbakat, majd közülük választ végül az elnök. Az új rendelkezések értelmében lehetővé tették a kettős állampolgárságot, és a becsületsértésre, illetve az elnök megsértésére vonatkozó törvényeken is enyhítettek. Emiatt a módosítás miatt legalább 400 törvény szorul felülvizsgálatra és új médiatörvényt kell alkotni. Ám egyelőre nem sietik el a dolgokat Zimbabweban. Július közepén meg is kezdték az első nyilvános meghallgatásokat a legfelsőbb bíróság megüresedett helyeiért, azóta viszont újabb hírek nem érkeztek a reform lépéseiről.

Az ország közben teljesen a csőd szélére sodródott, de Mugabe ennek kimagyarázására is talált megoldást. Nem először a fehér lakosságot tette meg bűnbaknak, újabb hadjáratot indított a még az országban maradt mintegy 400 fehér farmer ellen. A 2000-es évek elején a földterületek erőszakos kiközösítése előtt még 4500 fehér gazda élt az országban. A ZANU PF ennek ellenére újra azt tűzte zászlajára, hogy "Nemet mondunk a földünket uraló fehérekre", és ezt nyilvánosan, rendezvényeken hirdeti, népszerűsíti. A fehéreknek el kell tűnniük az országból, jelentette ki az egyik párt potentát, hozzátéve, reméli, hogy üzenetét Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is tisztán meghallják.

A Zanu-PF nyilvánvaló csalással nyerte meg a tavalyi parlamenti választást, s az előző koalíciós partner, az ellenzékbe került Demokratikus Választás Mozgalom (MDC) által elért gazdasági sikerek mára a múlt ködébe vesztek. A Zanu-PF ugyanis finanszírozhatatlan programmal állt elő. Ennek következtében a pénzügyi helyzet rosszabb mint valaha. Mivel üres az államkassza, a kormány az adóból próbál bevételre szert tenni. A megtermelt javak 80 százaléka azonban az árnyékgazdaságból származik. Az idei évre 4,1 milliárd dollár adóbevételt irányoztak elő, az első negyedévben azonban csak 805 millióval gyarapodott az államkincstár.