Megkezdődött a szüret a soproni borvidéken

 Megkezdődött a szüret a soproni borvidéken, a minőség kifogástalan, de a mennyiség az utóbbi évek alacsony értékeitől is elmarad - mondta el Taschner István hegyközségi elnök.

A szőlő érése a sokéves átlagnál mintegy tíz nappal előbbre tart, akárcsak az elmúlt három-négy esztendőben, így pénteken kezdődött és várhatóan a hónap végéig, szeptember elejéig tart a korai szüretelésű fajták - így az Irsai Olivér, a turán és a zenit - szedése.
Hozzátette, így szeptember elejével kezdhetik el a termés zömét adó kékszőlők betakarításának, ami azt jelenti, hogy a kései szüretektől eltekintve a jövő hónap végére be is fejeződhet a munka.

Taschner István közlése szerint az idén az átlagosnál is több károsodás érte a szőlőt: a lisztharmat mellett májusban és három héttel ezelőtt vihar tépázta meg az állományt, utóbbi 50-60 hektáron a termés 70-80 százalékát vitte el. 

Mindezek alapján mennyiségben nagyon rossz évet prognosztizálnak, a megszokott termés alig felére, a tavalyi hektáronkénti 69,5 után az idén 60 mázsa alatti átlagos eredményre számítanak. Ez zászlósboruk, a kékfrankos esetében mintegy 50, a többi fajtánál 70-80 mázsás termésátlagot jelent.

Szerző

Meghátrált a kormány a Norvég Alap miatt

Tegnaptól ismét a Lázár János vezette Miniszterelnökség kezeli a Norvég Alap 36 milliárdos forrását, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. helyett - az erről szóló kormányrendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben.

Mint ismert az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Alap 2014. május 8-án felfüggesztette a magyarországi kifizetéseket, a Norvég Civil Alap kivételével. A magyar kormány azt megelőzően azért kardoskodott, hogy az utóbbit is állítsák le a norvégok. Norvégia szerint a magyar kormány megszegte a támogatások lebonyolítására és monitorozására vonatkozó, egyezményekben vállalt kötelezettségeit, ami azt jelzi, hogy a magyar kormány elszakadt az alapvető európai értékektől.
A norvégok úgy fogalmaztak, hogy a magyar kormány áthelyezte az alapok forrásainak kifizetését és programjainak kivitelezését, valamint ellenőrzését a központi kormányzati adminisztráció rendszeréből - a Miniszterelnökségtől - egy független, állami tulajdonú társasághoz (Széchenyi Programiroda), és ezzel a lépéssel megszegte a szerződésekben foglaltakat.
Szakértők szerint ugyanaz történt a Norvég Alapokkal, ami az európai uniós pénzekkel: az Orbán-kormány január 1-jén gyökeresen átalakította a támogatások fogadására szolgáló szervezeteket. A magyar kormányzathoz közel álló szakértők azt mondták: a Norvég Alapok kifizetéseinek felfüggesztése nem azt jelenti, hogy ezek a pénzek elvesznének, hanem hogy - az EU intézményrendszerhez hasonlóan - a Norvég Alapok is időt kértek az átalakuló magyar fejlesztési intézményrendszer tanulmányozására.
A norvégok azonban kategórikusak voltak és a korábbi szerződés szerinti állapot visszaállítását kérték, amely a rendelet megjelenésével teljesült.

Korántsem értek azonban véget a Norvég Civil Alap körüli viták, amelyeket éppen a miniszterelnökség indított, válaszul a Norvég Alap kifizetéseinek felfüggesztésére. A norvég kormány a 36 milliárd forintnyi forrás újbóli megnyitását az irányító hatóság "átcímkézésén" kívül ahhoz is kötötte, hogy a kormány szüntesse meg a civil alaphoz kötődő szervezetek vegzálását.

Szerző

Pénz kaptak a bírók a devizahiteles perekre

Mintegy 700 millió forintot kaptak a bíróságok a devizahiteles perek intézésére. Egy csütörtökön megjelent kormányhatározat összesen 2614,4 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el, amiből a bíróságok "pénzügyi intézmények devizában nyújtott fogyasztói kölcsönszerződéseinek rendezése" címén személyi juttatásokra 251,8 millió, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóra 68,1 millió, dologi kiadásokra 49,5 millió, beruházásokra 330,6 millió jut.

A mintegy 400 magyarországi pénzintézet a törvény szerint a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak tisztességtelensége kapcsán augusztus 25-ig indíthat pert a magyar állam ellen. Ezek az eljárásokat rendkívül szoros határidővel kell intézniük a bíróságoknak, első és másodfokon egyaránt a 30-30 napon belül meg kell hozniuk a döntést.
Az Országos Bírósági Hivatal szerint a bírósági szervezet felkészült akár 400 ügy fogadására. Az új perekkel kapcsolatban felmerülő többletfeladatok, személyi és tárgyi feltételek biztosítása azonban többletköltségekkel jár. A keresetek feldolgozásában az előzetes tervek szerint mintegy 850 bíró és igazságügyi alkalmazott vesz részt. A támogatást egyrészt informatikai eszközök, másrészt egyéb tárgyi feltételek - mint például tárgyalótermek bérlése, bútorozása - biztosítására fordítják.

Szeptember végére a törvényszéknél lezárulhat a munka, októberben a Fővárosi Ítélőtáblához kerülhetnek az ügyek, ahol a törvény szerint szintén 30 nap alatt kell meghozni a döntéseket, a jogerős határozatok ellen pedig a Kúriához fordulhatnak a felek rendkívüli jogorvoslattal. Így várhatóan az év vége felé lezárulhat a perfolyam és újraindulhatnak az adósok és a pénzügyi intézmények közötti egyedi perek, amelyek már rövid időn belül konkrét elszámolással végződhetnek. A pénzügyi intézményeknek a várhatóan szeptemberben megszülető külön törvény szabályai szerint kell majd a fogyasztókkal elszámolniuk.

Szerző