Előfizetés

Kereskedelmi háború Európában

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2014.08.16. 07:31
Hiányozni fog sok termék az orosz szupermarketekből FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLEG NIKISHIN
Ellentmondásos véleményekkel találkozik az ember az orosz médiában, amikor annak igyekszik utánajárni, milyen következményekkel jár Vlagyimir Putyin rendelete egyes élelmiszercikkek importtilalmáról.

A hús és a hal, a tej és a tejtermékek, a gyümölcs és a zöldség behozatalának tilalma azokat az országokat érinti, amelyek gazdasági szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben ukrajnai politikája miatt. Az Európai Unió összes országa, az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada és Norvégia a szenvedő alanya lehet ennek a döntésnek. Azok a moszkvai politikusok bizonyosan tévednek, akik igyekeznek ennek jelentőségét kisebbíteni, arra hivatkozva, hogy a hazai termelési kedvet fokozhatja az új helyzet. Azt is nehéz elhinni, hogy kizárólag a luxuscikkek piacán okoz majd gondot a nyugati cikkek eltűnése. Az pedig szintén vágyálomnak tűnik, hogy az inflációt sem pörgetik föl az intézkedésekkel.

A tét igen nagy. A moszkvai stratégiai kutatások intézetének adatai szerint, az élelmiszer és a mezőgazdasági termékek importja a 2000-es évek elejétől hatszorosára növekedett. 2013-ban 43 milliárd dollárt tett ki, ennek 40 százaléka a lakosság élelmiszer-fogyasztására esett. Idén januártól májusig jelentősen megnőtt a hagyma és a fokhagyma, a burgonya, a káposzta, a cukor és a tej behozatala. Ez már önmagában is cáfolja azt az állítást, hogy a szegényebb rétegek nem fogják megérezni az embargó hatását.

Tavaly 4,5 milliárd dollár értékben hoztak be Oroszországba tejtermékeket, méghozzá a legtöbbet Ukrajnából, Hollandiából és Finnországból. Egyes sajtmárkák teljesen eltűnhetnek az orosz piacról, és az éttermeknek is új szállítókat kell keresniük. Természetesen a beszállítók sem járnak jól, példa erre, hogy a tejtermékek legnagyobb finn előállítója, a "Valio" le is állt az Oroszországnak szánt termékek gyártásával, márpedig termelése jelentős része éppen Oroszországba irányult.

Húsfronton sem jobb a helyzet. Tavaly 6,7 milliárd dollár értékben importáltak hústerméket. A legnagyobb szállító Dánia, Németország és az Egyesült Államok volt. Az ő veszteségeiknél csak az oroszoké nagyobb, hamarosan megérzik ezt majd az emelkedő árakon. Vezető beosztásban lévő szakember számítása szerint már a sertéshúsra kivetett márciusi tilalom is 20 százalékos dráguláshoz vezetett. A várható inflációt a különböző szakmai körök 7-10 százalékra becsülik.
A hal és haltermékek importja 2013-ban 2,86 milliárd dollár volt. A behozatal 40 százaléka Norvégiából származott. A haltermékek feldolgozására szakosodott vállalatok bánják ennek következményeit.

6,4 milliárd dollárt tett ki tavaly a gyümölcs és dióbehozatal. A legnagyobb szállító Lengyelország. Zöldségfronton pedig Hollandia. Furcsa módon, a moszkvai állatkert is bajba került, az olcsó európai gyümölcsöt és zöldséget kell nélkülöznie.
Az első hírekkel ellentétben, a gazdasági szakembereknek nincs kétségük a felől, hogy a kieső áruk piacán drágulás várható. A gazdasági főiskola egyik vezetője azt állítja, hogy elsősorban a szegényebb rétegek fogják megérezni mindennek a hatását. Moszkvában arra is felhívják a figyelmet, hogy a kereskedelmi láncolatok megszakadása munkanélküliséghez vezet. A kisvállalkozások, a szállítók nagy veszteségeket könyvelhetnek el.

A másik oldalon a legnagyobb vesztesek közé sorolják Lengyelországot. A lengyel mezőgazdasági termelők egymillió tonnás exportjának 40 százaléka esett Oroszországra. A belga körtekivitel 82 százaléka Oroszországot érintette, a spanyol baracknak majdnem 40 százalékát vették meg az oroszok.

Az orosz közvélemény mintha nem akarná tudomásul venni Putyin döntésének negatív következményeit, egyelőre csak annak örül, hogy végre visszaüthettek a megannyi megaláztatásért. Úgy vélik, ideje visszaszerezni a régi dicsőséget, és, ha ennek ez az ára, akkor ezt is megfizetik. A Kreml, természetesen, tisztában van azzal, hogy ezt a lelkesedést csak frázisokkal nem lehet fenntartani. Nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a nyugati árú hiányát pótolja.

Ennek egyik biztató jele, hogy Kínában, az orosz határon olyan tranzit vámzónát hoznak létre, amelyen keresztül lehetővé válik a kínai zöldség és gyümölcs gyors áthaladása Oroszországba. A 70 ezer négyzetméter nagyságú nagykereskedelmi piac 30 ezer négyzetméteres, hűtőkamrákkal berendezett raktérrel rendelkezik. A 9,7 millió dolláros beruházás csak az egyik, hamarosan újabb követi.

A volt szovjet tagköztársaságokon kívül, Moszkva számít Törökország, Irán, Egyiptom, Marokkó, Chile és Argentína közreműködésére is. Az alma importjának 23 százaléka származott Lengyelországból, 7 százaléka Olaszországból. A helyükre Argentína és Kína lép. Brazíliával a hústermékek szállításáról egyeztetnek. A mezőgazdasági miniszter ugyanakkor a hazai termelők megsegítésére helyezi a hangsúlyt. Tisztában van azonban azzal, hogy több év szükséges ahhoz, hogy a hazai termelés eleget tegyen az elvárásoknak. Még, ha eleget tesz is, mindez kevés ahhoz, hogy mondjuk a norvég lazacot, a normandiai sajtot vagy a toscanai finomságokat pótolják. Hosszabb távon azonban az áruhiányt csökkenthetik, ha rosszabb minőségben is. Az átállás Oroszországtól óriási anyagi áldozatokat és ráfordítást követel. Még nem látható, mi lesz a teljesítetlen követelésekkel, a felvett hitelekkel.

Moszkvában azt sem tudják , hogy az országot kizárják-e a Világkereskedelmi Szervezetből. Néhány szakértő ebben nem hisz, mivel az a véleményük, hogy a szervezet játékszabályai eddig sem kedveztek Oroszországnak, a kizárással a nagyobb vesztes a másik oldal lenne.

A Kommerszant című lap felhívta a figyelmet arra is, hogy ezt a kereskedelmi háborút egyenlőtlen felek vívják: a világ GDP-jének 3 százalékát kitevő Oroszország a több mint 40 százalékban részesedő államokkal szemben. Ez pedig nem jó hír a túlzottan derűlátó elemzők számára.

Újabb botrány: a németek lehallgatták Hillary Clintont

Publikálás dátuma
2014.08.15. 23:14
Fotó: Feng Li/Getty Images
A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) lehallgatta Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter telefonját, legalább egy alkalommal - jelentette pénteken a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap és az NDR, valamint a WDR regionális közszolgálati műsorszóró társaság.

A három sajtóorgánum közös értesülése szerint Hillary Clinton lehallgatásáról dokumentumok tanúskodnak, amelyeket a BND egy júliusban letartóztatott munkatársa átadott az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA). Az amerikaiaknak kémkedő német hírszerző - Markus R. - a vallomása szerint az utóbbi két évben legkevesebb 218 dokumentumot juttatott el a CIA-nak. A washingtoni vezetés fel is használta az így szerzett adatokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lelepleződött titkos adatgyűjtő programjainak németországi vonatkozásai körül a német kormánnyal kialakult vitában, azzal válaszolva az NSA tevékenységét kifogásoló német megjegyzésekre, hogy a BND is kémkedik Washington ellen.

Berlin azonban azt állítja, hogy a BND nem figyelte meg rendszeresen és célzottan az amerikai kormányzat tevékenységét és tagjainak kommunikációját. Hillary Clintonnak csupán egy telefonbeszélgetését hallgatták le, azt is véletlenül - érvel a német fél. Az pedig hiba volt, hogy a politikus külügyminisztersége idején (2009-2013) rögzített beszélgetést nem semmisítették meg, hanem eltárolták - teszik hozzá.

Ugyanakkor nem Hillary Clinton volt az egyetlen, akit a BND lehallgatott A német hírszerzők más amerikai politikusok beszélgetéseit is felvették, és más baráti, szövetséges országok egyes politikusait is lehallgatták, majd a rögzített anyagokat továbbították a BND elnökének. Német hírszerzési források szerint azonban egy esetben sem az érintetteket célzó megfigyelésről volt szó - áll a SZ online kiadásában, illetve az NDR és a WDR hírportálján péntek este megjelent beszámolóban.
Markus R. a BND munkáját meghatározó alapdokumentumot is lemásolta és eljutatta a CIA-nak. Ez A szövetségi kormány megbízási profilja (APB) című anyag, amely arról szól, hogy a kormány irányítása alatt működő BND-nek mely országok ellen kell kémkednie, és milyen témákkal kell foglalkoznia. Az APB 2009-ben keletkezett és jelenleg is hatályos. Az Egyesült Államok nem szerepel a dokumentumban, de nemrégiben felkerült a listára egy NATO-tagország - áll a SZ, az NDR és a WDR beszámolójában.

Az NSA-tól tavaly kiszivárogtatott anyagok alapján a berlini kormányzati negyedben álló amerikai nagykövetségen a környék digitális kommunikációját - például a mobiltelefonon folytatott beszélgetéseket - megfigyelő központot üzemeltettek. Legkésőbb 2002-től lehallgatták az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel hivatali mobilját is. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett az Edward Snowden által kiszivárogtatott iratok tartalmát ismerő sajtóorgánumok beszámolói szerint.

A Snowden-féle leleplezések feszültséget keltettek Berlin és Washington kapcsolatában. Tovább terhelte a viszonyt, hogy július elején lebukott Markus R., és a védelmi minisztérium egy munkatársa ellen is felmerült a gyanú, hogy a CIA-nek kémkedik.
A német kormány válaszlépésként kiutasította az országból a CIA berlini állomásvezetőjét.

Románia saját állampolgáraihoz fűződő viszonya nem tartozik Magyarországra

Románia saját állampolgáraihoz fűződő viszonya nem tartozik Magyarországra - szögezte le a román külügyminisztérium szóvivője pénteken, egy, a tárca honlapján közzétett nyilatkozatban.

A kommüniké megismételte azt a Titus Corlatean román külügyminiszter által is kifejtett álláspontot, miszerint az 1996-ban aláírt alapszerződés nem jogosítja fel Magyarországot, hogy etnikai alapú területi autonómiát vagy kollektív jogokat követeljen a kisebbségek számára.

"Ezt Magyarország is elfogadta. Az autonómia csak ebben a vonatkozásban tekinthető kétoldalú ügynek. Következésképpen azt sugalljuk a magyar félnek: olvassa el figyelmesen az alapszerződést és tartsa be rendelkezéseit. Ami pedig Romániának a saját állampolgáraihoz fűződő viszonyát illeti, az nem tartozik semmilyen más országra, ideértve Magyarországot is" - fogalmaz a román külügyi közlemény.

A bukaresti külügyi tárca "előrelépésnek minősítette" Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltban tartott romániai beszédéhez képest, hogy a magyar külügyi szóvivő szerint "Magyarország kezdeményezései nem a területi autonómia megszerzését célozzák". "Ha az erdélyi magyar közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapná meg, akkor természetesen számíthat a magyar állam segítségére (...) Az autonómiakérdés a nyugati autonómiavitákban nagyon gyakran pénzügyi kérdés is" - idézte a pénteki bukaresti külügyi közlemény Orbán Viktor néhány kiragadott mondatát, amelyek a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hangzottak el.

Előzőleg Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője leszögezte: az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé. A szóvivő Titus Corlatean román külügyminiszter előző napi kijelentésre reagált így, aki a magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette a magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait. Nagy Anna kiemelte: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. Az autonómia kérdésében "a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival" - mutatott rá a KKM szóvivője. Ugyanakkor történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására - közölte Nagy Anna. Hozzátette: a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de "a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt".

A magyar külügyi szóvivő nyilatkozatát az MTI-re hivatkozva a román Agerpres, illetve Mediafax hírügynökség is ismertette. Mindkét hírügynökség úgy fordította Nagy Anna szavait, hogy "Magyarország kezdeményezései nem a területi autonómia megszerzését célozzák".