Előfizetés

Rekordot dönt a turizmus

Publikálás dátuma
2014.08.15. 07:16
Szupercella halad el Vasvár térségében csütörtökre virradó éjjel FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY
Nem csökkent, sőt, az elmúlt hónapokban növekedett a magyarországi turistaforgalom még a borongós, esős időjárás ellenére is: júniusban 7,6 százalékkal nőtt a hazai szálláshelyek vendégforgalma, bruttó árbevételük mintegy 9 százalékkal emelkedett - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A tavalyi év első feléhez képest a hazai vendégforgalom összesen 6,9 százalékkal bővült.

A KSH felméréséből az is kiderült, mely országokból érkezett az idén a legtöbb turista: az utóbbi évekhez viszonyítva a lengyel vendégek által eltöltött éjszakák száma növekedett a legszembetűnőbben, összesen 37 százalékkal, majd az osztrák (21 százalék), a cseh (20 százalék) és a német (11 százalék) turisták következnek.

A külföldi vendégek összesen 1 millió 172 ezer éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek száma 7,8 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz viszonyítva. Persze nem csupán a külföldi, de a belföldi-vendégforgalom is emelkedett: 2013 júniusához képest a magyar vendégek száma 11 százalékkal nőtt.

A szálláshelyek szobakihasználtsága 54 százalékos volt, ami 1,8 százaléknyi javulást mutat a tavalyi évhez képest. A statisztikai hivatal adatai szerint idén kiemelkedő volt az ötcsillagos szállodák szobáinak igénybevétele, de a négycsillagos és gyógyszállodák szobakihasználtsága is átlagon felüli (71, 66 és 62 százalék). A szállodák összes folyó áron számított árbevétele 9 százalékkal volt magasabb, mint tavaly júniusban.

Az adatok publikálása után a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált a pozitív mutatókra, mint írják: "jó kilátásokat vetít előre az év egészére is, hogy az első hat hónap teljesítménye valamennyi mutatóban a 2013-as rekordévi felett alakult." Ami pedig az időjárást illeti: nem akar megszakadni a viharos, esős időszak.

Tegnap egy hidegfronttal érkeztek viharok az ország nagy részébe. Budapesten is zuhogott az eső dél után. Veszprém megyében hat villanyoszlop kidőlt Veszprémgalsa és Szentimrefalva között a viharos szélben, Apácatornán pedig a transzformátor hibásodott meg, és emiatt öt településen - Veszprémgalsán, Orosziban, Borszörcsökön, Szentimrefalván és Apácatornán - nem volt áram.

Somlóhegy és Somlószőlős között, valamint a Zalaszegvár és Hosztót közötti összekötőúton kidőlt fák akadályozták a közlekedést. A viharral érkező hidegfront 16 fokra csökkentette a levegő hőmérsékletét Nagykanizsa belvárosában.

Két házba is villám csapott a vihar során Győr-Moson-Sopronban: Csornán egy kéménybe, Győrladaméron egy tetőbe csapott a villám, előbbinél körbefóliázták a tetőn tátongó lyukat, utóbbinál a szigetelést kellett a tűzoltóknak eloltaniuk. Emellett a pincéket elárasztó nagy mennyiségű eső adott még munkát az egységeknek; emiatt Abdán és Öttevényen egy-egy, Kunszigeten két házhoz kellett kivonulniuk.

Vihar a sláger a biztosítóknál - legalábbis ez derül ki a K&H biztosítójának friss adataiból, amelyek szerint az idén a lakásbiztosításhoz kötött kárrendezések fele volt viharhoz köthető, miközben júniusban és júliusban már a rendezett károk kétharmadában volt a vihar a ludas. A K&H biztosítója az idén eddig 2800 viharkárt rendezett lakásbiztosítások alapján 80 millió forint értékben, tehát a viharkár egy-egy esetben átlagosan csaknem 30 ezer forint volt.

Bukásra van ítélve az illiberális állam

Orbán, Putyin és Erdogan illiberális demokráciái egy csoportba tartoznak, és bukásra vannak ítélve - erre a következtetésre jutott a Huffington Postban megjelent írásában a volt washingtoni magyar nagykövet. 

Az amerikai hírportál - napi.hu által szemlézett cikkében - Simonyi András úgy fogalmazott, a magyar miniszterelnök, az orosz és a török államfő az elmúlt öt évben létrehoztak egy hibrid rendszert, egy illiberális rezsimet, amelyből kasztrálták a súlyok és ellensúlyok működésére alapuló demokratikus intézményrendszert. "Magyarország, Oroszország és Törökország történelme során folyamatosan ingadozott a Nyugat és Kelet, Nagy Károly és Dzsingisz kán világa között. Most újra kelet felé vették az irányt".

Simonyi szerint a nagy különbségek ellenére a három vezető sokban hasonlít egymásra. Mindhárman tehetséges politikusok, belekóstoltak abba, milyen hosszú ideig hatalmon lenni és elhatározták, hogy országuk vezetői maradnak. Az ideológia, a politikai technikák, a demokratikus lehetőségek csak eszközök a számukra, amelyeket e cél elérése érdekében felhasználhatnak. Pontosan tudják, mi lakik az emberek lelkében, milyen félelmek mozgatják társadalmaik tagjait, ezért a különleges nemzethez tartozás élményét kínálják, idegengyűlölettel vegyítve.

A volt nagykövet úgy vélte, Magyarországon a felszín alatt csendben gyűlik a gőz a társadalomban. Orbán túlságosan elbizakodott, ami biztos jele a vég kezdetének. Nincsenek meg azok az eszközei, mint a másik két államférfinek, hiszen országa az Európai Unió támogatásai nélkül csődbe menne. Az illiberális demokráciákkal szemben azonban a demokráciáknak nem szabad meghátrálniuk - írta Simonyi.

A médiahatóságot perli a Klubrádió

Hamarosan kártérítési pert indít a Klubrádió a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ellen, azzal az indokkal, hogy a hatóság hátráltatta a törvényesen járó, ingyenes frekvenciák kiadását, amely miatt jelentős anyagi hátrány is érte az ellenzéki adót.

A rádió még a 2010-es választások előtt pályázaton nyerte el a jelenleg használt 92,9-es, közösségi, azaz ingyenes frekvenciáját, ám az ORTT, majd a jogutód NMHH nem kötött vele szerződést: több mint három évig tartó pereskedés kezdődött a hullámhosszért, de a bíróság jogerősen is a Klubrádiónak adott igazat. Idén februártól ezért válthattak a 92,9-es hullámsávra, miközben az addig használt 95,3-as kereskedelmi sávért évi 55 millió forint plusz áfa frekvenciadíjat fizettek a médiahatóságnak.

A Népszabadság szerint első körben a médiahatósághoz nyújtottak be kártérítési igényt, ám az NMHH - Arató András elnök-vezérigazgató szerint - elzárkózott a károk megtérítésétől, ezért is mennek most perre. Arató nem kívánta elárulni, mekkora kártérítést kérnek, a jogászok a napokban véglegesítik a periratokat. Elképzelhető azonban az Aratóék szerint jogellenesen beszedett frekvencia-díjak miatt egy több százmilliós kárigény is. De nem csak ez adja perük alapját. A vezérigazgató szerint ugyanis súlyos sérelem a rádió hallgatóinak, hogy a népszerű, hallgatott ellenzéki rádió mind a 12 vidéki frekvenciáját elvesztette. Az elmúlt csaknem négy év folyamatos bizonytalansága a reklámbevételeik döntő részének elvesztését is jelentette, és ez a helyzet alig javult. Arató szerint a hirdetők egy része ugyan visszatért az állandó sugárzás miatt, de a bevételek így sem fedezik a havi 30 milliós működési költséget.