Előfizetés

Vihar a sláger a biztosítóknál

Publikálás dátuma
2014.08.14. 13:56
Fotó: Gettyimages.
Az idei nyár szélsőséges időjárása az özönvízszerű esőkkel, erős széllökésekkel és kánikulával nemcsak a szervezetünket, de a vagyontárgyainkat is próbára teheti: például a K&H biztosítójánál 2014-ben eddig a magánszemélyek esetében 30 ezer forintos volt az átlagos viharkár, ezzel szemben a vállalkozásoknál már 140 ezer forintra rúgott az összeg. A biztosító szerint érdemes felkészülni a szélsőséges időjárásra, és néhány óvintézkedést megtenni. 

Vihar a sláger a biztosítóknál – legalábbis ez derül ki a K&H biztosítójának friss adataiból, amelyek szerint az idén a lakásbiztosításhoz kötött kárrendezések fele volt viharhoz köthető, miközben júniusban és júliusban már a rendezett károk kétharmadában volt a vihar a ludas.

Bár a statisztikák rendszerint a magánszemélyeket ért károkkal foglalkoznak leginkább, ugyanazok a természeti csapások biztosítások híján a vállalkozások esetében is jelentős anyagi veszteséget okozhatnak. A K&H biztosítójánál a vállalkozásokat ért viharkárok esetében 2014-ben eddig már 201 darab kifizetés történt 28,7 millió forint összegben, vagyis az átlagos viharkár meghaladta a 140 ezer forintot. Ezzel szemben a magánszemélyek esetében az idén 2800 viharkárt rendeztek a biztosító szakemberei közel 80 millió forint értékben, így az átlagkár 30 ezer forint volt. A K&H biztosítója szerint nem árt néhány dolgot szem előtt tartanunk, hogy megelőzzük a kárt, legyen szó autóról, lakásról, kertről, magánszemélyről vagy vállalkozásról.

 Életszerű eset, hogy a viharban kidől egy fa, leszakad egy vaskos ág, és kárt tesz a tetőben, raktárépületben vagy a személyi, - és haszongépjárművekben. Ha minket ért a kár és rendelkezünk lakásbiztosítással, akkor fizet a biztosító, azonban érdemes kiegészítő felelősségbiztosítást is kötni a lakásbiztosításhoz. Ebben az esetben ugyanis akkor is állja a számlát a biztosító, ha mi voltunk gondtalanok, tehát a kidőlő fa beteg, korhadt, kiszáradt, más szóval nem megfelelően gondozott volt. A saját, kertben vagy udvaron lévő fákat érdemes megvizsgáltatni, előfordulhat, hogy kívülről minden rendben velük, ám belül, fabetegség miatt elkorhadtak, és egy kisebb szellő is kidöntheti őket a helyükről – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

A viharok rendszeresen megrongálják a tetőket is, a K&H biztosítójánál magánszemélyek esetében idén a legnagyobb kárkifizetés 1,4 millió forint volt, míg vállalkozások esetében már elérte a 16,7 millió forintot is. Érdemes a tetőn is körülnézni szakember segítségével, azaz ellenőrizni, rendben vannak-e a cserepek, stabil-e a kémény. Az elővigyázatosság megtérülhet, ha ugyanis a kár bekövetkezte után kiderül, hogy az illető nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, például nem hozta időben rendbe a kéményt, akkor az akár a kár megtérítésének arányára is hatással lehet – tette hozzá Kaszab Attila. Ugyancsak érdemes évről-évre megnézni, hogy milyen állapotban vannak az ablakok, nyílászárók, hiszen ezek is gyakori céltáblái egy-egy hevesebb viharnak.

 A vihar persze a lakáson, irodán belül is pusztíthat: a villámlás vagy az erős szélben összeérő vezetékek miatt az elektromos hálózatban túlfeszültség keletkezhet, ez pedig tönkreteheti az elektromos berendezéseket, ami egy iroda vagy egy gyár esetében jelentős károkat okozhat. A legnagyobb villámlás okozta túlfeszültség 730 ezer forintos kárt okozott, ez egy biztonsági kamerás rendszerben keletkezett. A villámlás okozta károk ellen a megfelelően elhelyezet villámhárító a megoldás, valamint a drága elektromos berendezéseket érdemes túlfeszültség elleni védelemmel ellátott konnektorból, elosztóból ellátni árammal vagy vihar idején leválasztani a hálózatról. A viharral járó heves esőzések is gondot jelenthetnek, például amikor elönti a pincét a felhalmozódó csapadékvíz. Erre a megfelelő és tisztán tartott vízelvezetők, és a víz útját elzáró nyílászárók felszerelése jelenti a megoldást.

„Ha bekövetkezik a kár, akkor a legfontosabb, hogy mielőbb bejelentsük azt a biztosítónknak és lehetőség szerint dokumentáljuk a történteket: készítsünk fényképeket, és őrizzük meg a károsodott vagyontárgyakat is. Ezek a későbbi rekonstrukciónál, a kártérítés megállapításánál nagyon fontosak” – tanácsolja Kaszab Attila.

 Bár érzésre több a vihar az idén, mint tavaly, a K&H biztosítójának statisztikái szerint a viharkárok száma időarányosan megegyezik a tavalyival. „Tavaly időben koncentráltabban jelentkeztek a viharok, az idén viszont elhúzódnak. Ugyanakkor a károk száma nem mondható kiugrónak” – fogalmazott Kaszab Attila, hozzátéve: az elmúlt hetekben másfél ezer káreseményt regisztráltak, a kárérték pedig több tíz millió forint volt.

A K&H biztosítója idén egyébként 2800 viharkárt rendezett lakásbiztosítások alapján összesen 80 millió forint értékben, tehát a viharkár egy-egy esetben átlagosan közel 30 ezer forint volt. Bár az idén a vállalkozási biztosítások keretében rendezett viharkárok száma jóval elmarad a lakásbiztosításos ügyektől, számuk ugyanis alig több mint 200 volt, az átlagkár azonban jóval magasabb. Az összesített kárérték ugyanis közel 30 millió forint volt, így a vállalkozások esetében az átlagos viharkárérték meghaladta a 140 ezer forintot, szemben a magánszemélyeknél jellemző, közel 30 ezer forintos értékkel.

 

 

Felújítás, elterelés minden mennyiségben

A Fővárosi Önkormányzat útfelújítási programjának részeként, a Budapesti Közlekedési Központ beruházásában, 2014 augusztusában és szeptemberében négy kerületben indulnak útfelújítások a fővárosban. A munkálatokat  az I., a III., a VIII., és a XIV. kerületben végezik el a következő két hónapban.

Az I. kerületben a Krisztina körút és Attila út  között összesen 220 méter hosszban, két – egy észak és egy dél felé vezető – összekötő, a forgalom elvezetésére szolgáló útszakaszt újítják meg.

A III. kerületben a Mátyáshegyi út felújítása során a teljes pályaszerkezet-cseréjét végezik el, ezért az építés idején a teljes útszakaszt két ütemben lezárják.  A munkálatok ideje alatt az arra közlekedő 165-ös autóbuszok nem érintik a Kolostor utcai megállót. Ugyancsak a III. kerületben a Táncsics Mihály utca – Ezüsthegy utca kereszteződésében körforgalmú csomópont épül és az Ezüsthegy utca burkolata is megújul melynek idejére az utcát egyirányúsítják. Az épülő körforgalomhoz kapcsolódóan szigetes gyalogátkelőhelyeket építenek a Jendrassik György utcánál, a Templom utcánál és a  Lukács György utcánál. A Donát utcában teljes szélességben pályaszerkezet cseréje lesz, melynek idejére az utca egyirányúsítást vezetnek be. Az útszakasz felújítását megelőzően Donát utca-Szentháromság utca kereszteződésében található buszforduló is megújul. A Donát utca felújítása idején az érintett 143-as, 186-os és 243-as autóbuszjáratok közül – jelentős járatsűrítéssel – csak a 143-as autóbusz közlekedik.

Szintén a III. kerületben a Törökkő utca teljes pályaszerkezete is megújul, melynek átépítése során a szegélyeket is lecserélik a kapubejárók szintbe helyezésével együtt. Az arra közlekedő 118-as és 918-as autóbuszok zavartalan közlekedése érdekében a munkálatok során félpályás útlezárás mellett, az utca egyirányúsítására is sor kerül, azonban a buszmegállók áthelyezése szükséges az építés során. A Törökkő utca és a Csillaghegyi út csomópontjának lezárását igénylő munkák során,  az érintett 118-as és 918-as autóbuszok terelt útvonalon közlekednek majd. A Csillaghegyi út átépítendő szakaszának teljes hosszán a leromlott állapotú burkolatokat elbontják, majd a jelenleginél nagyobb szélességben újraaszfaltozzák. A megújuló útszakasz elején a már meglévő parkolóterületeket is átalakítják, így a bal oldalon új, párhuzamos parkolók, jobb oldalon pedig új, párhuzamos és 45°-os parkolókat alakítunk ki. A Bojtár utcában nem szükséges a teljes pályaszerkezet átépítése, így a meglévő kopóréteg lemarása után kiegyenlítő réteget és aszfaltréteget építenek be. Az aszfaltozási munkák idején félpályás, szakaszos útlezárásra és jelzőőrös irányításra kell számítani.

A VIII. kerületben, a Mátyás tér felújítása során a meglévő szegélyeket elbontják, melyek helyett új betonszegélyt építenek, valamint a régi útburkolat lemarására és újraaszfaltozására is sor kerül. A felújítás ideje alatt az érintett szakaszon a parkolás tilos lesz, valamint az érintett Mátyás tér 2. számmal szemközt található 99-es autóbusz megállóját áthelyezik a Mátyás tér 5/b számmal szemközt kialakítandó parkolósávba, ahol ideiglenes megállóhelyet alakítanak ki.

A XIV. kerületben a Füredi utca két ütemben újul meg, az első mintegy 770 méteren az Ond vezér útja csomópontjától a Szentmihályi útig a meglévő aszfaltburkolat cseréjét végzik el,, majd a második szakaszban a Szentmihályi úttól a Körvasútsorig 520 méteren a teljes pályaszerkezetet újítják meg. Az építés folyamatos előrehaladásával az érintett 174-es autóbusz és 82-es trolibusz megállóit ideiglenesen áthelyezik.

 

 

Az idei búza ötöde termett csak ellenőrzött vetőmagból

Publikálás dátuma
2014.08.14. 13:38
Fotó: Gettyimages
Mindössze a termőterület ötödén vetnek hazánkban jó minőségű, ellenőrzött búza vetőmagot. Ez az arány a most lezárult aratás statisztikáinak ismeretében sem javult. A gazdálkodók többsége még mindig a visszavetés mellett dönt, vagyis az általa aratott, nem minősített kalászost veti el újra.

A Gabonakutató Nonprofit Kft. szakembere arra figyelmeztet, hogy ez a gyakorlat rontja a mennyiségi és minőségi kilátásokat, valamint élelmiszer-biztonsági szempontból is aggályos. A visszavetett búzából lényegesen, 15-25 százalékkal többet kell használni, mint a fémzárolt, minőségi vetőmagból.

 Az idei év hivatalos adatai is megerősítik, hogy a hazai termőterületnek mindössze mintegy 20 százalékán használnak a vetéshez fémzárolt vetőmagot. A hatósági zárral ellátott zsákokban kapható vetőmag megfelel a szigorú európai és hazai minőségi előírásoknak, garantált a csírázóképessége, fajtatiszta, csávázott és fokozottan ellenálló a betegségekkel szemben – mondja a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Szilágyi László ismertette, tavaly a teljes őszi búza vetésterület mindössze 20 százalékába került fémzárolt vetőmag, ami az elmúlt két évtized legrosszabb aránya. (A nyugat-európai átlag 50 százalék fölött van.)

 Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy egy hektár bevetése fémzárolt vetőmaggal alig 20 ezer forintos költséggel jár. Ez mindössze 10 százaléka a búza termelési költségének, mégis sokan éppen a vetőmagon spórolnak. Az az általános tapasztalat, hogy ha adott évben magas áron lehet eladni a búzát, akkor a gazdák értékesítik, és fémzárolt magot vesznek a következő vetéshez. Az idei évi aratás a többszöri csapadék következtében megkésett, a megázott búzákból félretett saját vetőmagot visszavetni igen kockázatos.